NB I

Megjelent három licencindoklás

A Pécs, a Lombard Pápa és a Kecskemét nem adta meg a beleegyezését a tisztán látáshoz.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

A Nyíregyháza és a Pécs törvényességi felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokú licencadó bizottság döntésével kapcsolatban az MLSZ-hez. Az elnökség hétfőn ülésezett, megtárgyalta ezeket, és megállapította, hogy a fellebbviteli licencadó bizottság május 26-i határozatai nem voltak törvénysértőek, így elutasította a klubok kérelmét. Közben lejárt a határidő, ameddig az MLSZ várta az elsőfokú döntéseket korábban megfellebbező klubok hozzájárulását az iratok nyilvánosságra hozatalához. A Pécs, a Pápa és a Kecskemét nem adta meg a beleegyezését a tisztán látáshoz.

(Érdekesség, hogy Matyi Dezső, a PMFC tulajdonosa péntek este, a Nyíregyháza elleni mérkőzés után még azt nyilatkozta: nagyon várja, hogy ezen a héten minden kiderüljön.)

Sajnálattal vették tudomásul

A szövetség közleménye úgy fogalmaz: némely klubok részéről elfogult, hiányos, hangulatkeltő, a felelősséget másra hárító és félreinformáló tájékoztatás történik. Ezért is látszik szükségesnek a szokásosnál részletesebb tájékoztatás, indoklás és magyarázat – még akkor is, ha az a labdarúgásunk egészére és az érintett klubra nézve nem éppen dicséretes.

Egyes vélekedésekkel szemben a magyarországi licencszabályzat, illetve a licenckérelmek elbírálása nem lett szigorúbb az elmúlt évekhez képest, és a korábbi években sem volt elnéző az eljárás, egyes csapatokkal és a mezőny összességével szemben sem. A licencjogosultság nem az MLSZ szubjektív döntésétől, vélelmezett klubszimpátiájától függ, hanem egy előre megállapított, nyilvános – az UEFA-nak kötelezően évente jóváhagyásra megküldött – szabályzatban foglalt előírásoknak való megfeleléstől.

Ha egy klub nem kap licencet, akkor azért nem az MLSZ, nem az elnökség és nem a független licencadó bizottság, hanem a klub vezetése, a klub működtetése a felelős. Dokumentálható, hogy az MLSZ licencadminisztrációja az év közben folyamatosan figyelemmel követte valamennyi klub működését, és hónapokkal a licenckérelem beadási határideje előtt, írásban több alkalommal minden érintett klub figyelmét felhívta az adott klub kritikus mulasztásaira, a licenc későbbi megadhatósága érdekében.

Az idei licenceljárásban soha nem tapasztalt számban kerültek elutasításra licenckérelmek. A közelmúlt történéseit az MLSZ sajnálattal veszi tudomásul. Akár egy, akár több csapat licenckérelmének elutasítása (pontosabban a döntést előidéző mulasztások) nemcsak a klubnak és a közvetlen környezetének, hanem a teljes magyar labdarúgásnak súlyos károkat, erkölcsi és materiális veszteségeket okoznak, és átmenetileg bizonyosan átértékelik a közelmúlt erőfeszítéseit.

Mindenki mehet az NB III-ba

Különösen fontos a szövetség szerint, hogy a sportág stratégiájának középpontjába helyezett utánpótlás-fejlesztés ne károsodjon a fenti események következtében. Az MLSZ következetesen kiáll az előre meghirdetett szabályok, szabályzatok betartása mellett. Ugyanakkor a szövetség minden lehetőséget megragad a kedvezőtlen döntésekben érintett klubok helyzetének enyhítésére – a szabályok tiszteletben tartásával.

Ennek érdekében döntött úgy az elnökség, hogy soron kívüli szabályzatmódosítással lehetővé teszi a licencet nem kapó klubok felnőtt csapatának nevezését a 2015–2016-os NB III-as bajnokságban való részvételre, és intézkedett, hogy az érintett klubok utánpótláscsapatainak jövő évadi besorolását ne a felnőtt csapat besorolásához kössék, hanem azt az utánpótlás-csapatok idei versenyeredményei határozzák meg.

Fájdalmas, népszerűtlen döntések

Az MLSZ az utánpótlás-nevelés támogatására fordított állami és TAO-támogatások elosztását nem a felnőtt csapat szerepléséhez, hanem az utánpótlás-nevelésben végzett munka minőségéhez, eredményességéhez köti. Ebből következően az NB I-ből kizárt klubok utánpótlás-neveléssel foglalkozó szervezetei, alapítványai a korábbi években megítélthez hasonló mértékű támogatásban részesülhetnek, függetlenül attól, hogy a felnőtt csapat nem az NB I-ben szerepel.

A Magyar Labdarúgó Szövetség stratégiai célkitűzése egy hosszú távon is fenntartható, és nemzetközi szinten is versenyképes csapatok által alkotott, pénzügyileg kiegyensúlyozott és erkölcsileg stabil professzionális bajnokság feltételeinek kialakítása. Ennek elérése érdekében a szövetség vállalta a még oly fájdalmas, és az érintettek körében rövidtávon népszerűtlen döntéseket is, mint az első osztályú bajnokság létszámának csökkentése, és ettől függetlenül is a licenckövetelmények következetes betartatása.

Az MLSZ célja, hogy elősegítse a klubok pénzügyi stabilitását, az ésszerű, átlátható gazdálkodást, az UEFA pénzügyi fair play szemléletének érvényesülését, a licencrendszer erősítését, a folyamatos ellenőrzést. A szövetség leszögezi, hogy – a Nyíregyházát kivéve – azoknál a kluboknál, amelyek nem tudtak eleget tenni a licencrendszer kritériumainak, az állandó pénzhiány, a régóta tartó likviditási és tőkegondok, a felszámolás közeli helyzet okozta bizonytalanság teremtett kritikus helyzetet. Az elmúlt évek hibás gazdálkodási gyakorlatának következményeként kialakult helyzetért egyértelműen a sportvállalkozások tulajdonosait és menedzsmentjét terheli a felelősség. Bizonyíték erre, hogy a felelősen és lehetőségeikkel összhangban gazdálkodó sportszervezetek meg tudtak felelni az évek óta ismert, szigorú, ám átlátható követelményeknek, így ezek a csapatok a következő bajnokságtól is a profi osztályok valamelyikében versenyezhetnek.

A döntésekről általánosan

A meghozott döntések közös jellemzője, hogy szakmailag megalapozottak: valamennyi klub esetében a licenc megadásának objektív – azaz nem mérlegelhető – kritériuma nem teljesült, az összes érintett klub esetében valamely pénzügyi feltétel teljesítésének hiánya vezetett a döntéshez. Általában is elmondható, hogy a licenceljárás során a pénzügyi kritériumok teljesítése okozza a legnehezebb feladatot a klubok számára. Különösen szigorú szabályok vonatkoznak a lejárt tartozások kezelésére. A munkavállalókkal, más sportszervezetekkel és adóhatósággal szemben december 31-én fennálló tartozásokat a rendszer nem tolerálja, azokat legkésőbb következő év március 31-ig ki kell fizetni, vagy egy mindkét fél által aláírt megállapodással bizonyítottan kell későbbi időpontra átütemezni.

Az erre vonatkozó bizonyítékokat az elsőfokú határozat meghozatala előtt kell benyújtani. Későbbi időpontban erre kizárólag akkor van lehetőség, ha a klub egyértelműen bizonyítani tudja, hogy egy később benyújtott dokumentum már az elsőfokú döntés időpontjában is létezett, de azt önhibájukon kívül nem tudták benyújtani, bár minden tőlük elvárhatót megtettek ennek érdekében. Ilyen tipikus eset lehet például, ha valamilyen hatóság lefoglalta a bizonylatokat, és később visszaszolgáltatja azokat a klubnak.

Az utánpótlás finanszírozásra nincs hatása

A tartozásmentesség teljesítése mellett rendszeresen visszatérő probléma a klubok vagyoni és pénzügyi helyzetéhez kapcsolódó előírások teljesítése. A licenceljárásban azt is vizsgálják a döntéshozók, hogy a klub a múltra vonatkozó tények, hiteles beszámolók és a megalapozott tervek alapján rendelkezik-e olyan vagyonnal és pénzügyi tervvel, amely alapján valószínűsíthető, hogy a következő bajnoki szezont végig tudja játszani. Ennek során kiemelt szempont a tulajdonosi kör vagyoni helyzetének vizsgálata, illetve a lehetséges támogatók, szponzorok, helyi önkormányzat szerepének elemzése.

Követelmény az is, hogy a klub rendelkezzen pozitív összegű saját tőkével. Ha valakinek a saját tőkéje egymást követő két évben negatív, és nem tud bemutatni már megvalósult pénzügyi intézkedést, amellyel megszüntette a tőkehiányos állapotot, úgy nem adható licenc a következő évben.

Fontos leszögezni, hogy a klublicenc szabályzat szándékai szerint a professzionális klubok esetében élesen váljon szét az első csapat és az utánpótláscsapatok finanszírozási háttere. Az utánpótlás finanszírozásra nincs hatása a felnőtt csapat bajnoki osztályának. A licencfeltételeket nem teljesítő klubok többségében is elkezdődött a Double Pass audit, amelynek folytonosságát biztosítani kell, illetve az utánpótláscsapatok működtetését a korábbi színvonalon kell folytatni. Ebben az esetben az MLSZ továbbra is biztosítani tudja a klubok utánpótlás-nevelése számára az állami forrásokat, és fenn tudja tartani a korábbi támogatási szintet.

Nem meglepő, sőt kifejezetten sokatmondó

Végezetül érdemes ismételni, illetve hangsúlyozni, hogy az MLSZ licencadó funkcióját az UEFA írja elő, az elnökség által elfogadott licencszabályzat-javaslatot az UEFA hagyja jóvá évente. A döntések folyamatát az UEFA minden évben ellenőrzi, és az esetleges szabálytalan döntések miatt megbüntetheti az MLSZ-t, valamint a döntésben érintett klubot is – amint erre már több alkalommal sor került.

Az MLSZ közleménye a továbbiakban röviden leírta azoknak a kluboknak a konkrét esetét, amelyek ehhez hozzájárultak: Nyíregyháza, Putnok, Újpest. Ezek ide kattintva, a lap alján elolvashatók! A Pécs, a Kecskemét és a Pápa azonban nem adott engedélyt, ezért továbbra sincs mód ezekről a döntésekről részleteket megtudni. A szövetség ismételten jelezte, hogy amennyiben valamelyik klub mégis hozzájárulna a határozatok közléséhez, haladéktalanul megismerteti azok tartalmát a közvéleménnyel.

A tények és az adatok ismeretében nem meglepő, sőt kifejezetten sokatmondó, hogy a Pécs, a Kecskemét és a Pápa nem járult hozzá ahhoz, hogy a közvélemény megismerhesse a teljes igazságot – így zárul a közlemény.

Olvasói sztorik