Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Téli szünet van az OTP Bank Ligában, a csapatok túl vannak a bajnoki szezon felén, plusz két fordulón. A meccsmentes hónapok az értékelés, a számvetés időszakát jelentik. A Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán is elkészítette csapatokra, klubokra lebontott visszapillantóját, amelynek tizenharmadik fejezetében az örökös alsóházi Lombard Pápa szerepel.
Ha korábban néhány klub esetében vezetői válságról beszéltem, illetve arról, hogy dilettantizmust vélek felfedezni, akkor ez a Lombard esetében hatványozottan igaz. Ami az edzőkérdésben évek óta történik, az nonszensz, és számomra felfoghatatlan. Véber György másfél-két évig sikeresen dolgozott, aztán jött egy kis bukdácsolás, meg a hírek szerint egy kis nézeteltérés a tulajdonossal, és máris távoznia kellett. Ifj. Bene Ferenc, egy fiatal szakember érkezett a helyére, akit elcsábítottak az utánpótlás-válogatottól. Hosszú távra terveztek vele, de aki benne van, tudja, ez a munka nem megy egyik napról a másikra. Eleinte nem jöttek az eredmények, a kiesés felé sodródott a csapat, ezért neki is távoznia kellett. De ki az, aki látott benne fantáziát? És ki az, aki négy hónap után már nem látott? És miért nem kapott elég bizalmat és időt? Persze, kívülről ezeket nehéz megítélni.
Lombard Pápa Termál FC
13. helyezett
17 mérkőzés
5 győzelem
5 döntetlen
7 vereség
Gólok: 16-25
20 pont
Nehéz egy ilyen csapatnál koncepcióról és csapatépítési folyamatról beszélni. Mindig szurkolok a fiatal szakembereknek, ezért Zsivóczky Gyula esetében is azt remélem, hogy megkapja a szükséges időt. A legutóbbi edzőváltás után egyébként felébredt a Pápa, és csinált meglepő eredményeket, elég, ha csak a Haladás, a Honvéd, a Kecskemét vagy a Videoton legyőzését említem. Az öt győzelem nem is annyira problémás, a kieséstől nem kell tartani. Ami az anyagi hátteret illeti, Bíró Péter évek óta sokat áldoz a klubra, bár most hallani olyan pletykákat, hogy vannak finanszírozási problémák…
Ami a játékosállományt illeti, Szűcs Lajos hosszú évek óta a magyar mezőny egyik legjobbja, ezáltal Pápán is stabil pontnak számít. A védelmet viszont össze-vissza cserélgetik, próbálnak összevásárolni rutinos, jó képességű embereket, ám a hátsóalakzat még nem állt össze. De nem is tud összeállni, ha a keret ötven százaléka félévente kicserélődik, és edzők jönnek-mennek! Marics visszatért, és bár régebben voltak vele problémák, a játékával és az agresszivitásával mostanság pozitív értelemben tűnik ki a csapatból. Ott van Rodenbücher, Présinger, Tóth Bence és most már Beliczky is. A nevek alapján lehetne stílusosabb csapat is a Pápa. Olyan, amely a saját stílusát játssza, legyen az támadóbb, avagy védekezőbb. De ezt a mindenkori edző határozza meg, azt pedig elég gyakran cserélgetik, úgyhogy ennyit a saját stílusról…
A szurkolótábort nem említhetem, mert ha Pápán összejönnek háromezren, akkor már a Barcelona játszik ott, tehát a hazai pálya nem kifejezetten előny az együttes számára. Idegenben is láttam már elég jól futballozni a Lombardot, például Székesfehérváron, Bene Ferenc idejében. Hullámzó és rapszodikus az eddigi teljesítmény, de talán az új igazolásokkal a középmezőny aljára verekedheti magát a csapat, bár a hátteret, a körülményeket és a koncepciót nézve szerintem nagyjából mindenkinek jó a tizenkettedik-tizenharmadik hely… Azt gondolhatják, hogy nem esek ki, bajnok meg úgysem leszek soha. De akkor nem értem, miért éri meg profi futballt csinálni olyan helyen, ahol nincsenek nézők, és jelentős szponzori bevételre sem lehet számítani?
