NB II

Ez nem edzőkérdés!

Margitai Zoltán klubigazgató szerint Csank János személyében ország egyik legjobb edzője dolgozik a klubnál.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Úgy tűnik, el van átkozva a Gyirmót FC. Mi mással magyarázhatnánk, hogy a győri klub minden törekvés ellenére képtelen elérni a célját, feljutni az NB I-be! Pedig a szándék nemes, hiszen az anyagi és szervezeti háttér adott, a játékoskeret és a szakmai stáb pedig évről-évre erősebb. A klub 1993-ban alakult, s először a városi bajnokság B-osztályában indult. A megyei másodosztályban 1997-ben, a megye egyben pedig egy évvel később mutatkozott be. 2002-ben az NB III-ban, két esztendővel később pedig az NB II-ben volt újonc a csapat. A Nyugati-csoportban kétszer is bronzérmes lett, 2009-ben pedig bajnoki címet ünnepelhetett, de a feljutás adminisztratív okok miatt elmaradt. Azóta is mindig az aranyérem elsőszámú esélyeseként vág neki az idénynek a Gyirmót, de a közelmúltban „csak” két ezüstérem sikeredett… Jelenleg a hatodik helyen áll az együttes, hátránya kilenc pont a listavezető Puskás Akadémia FC-hez képest.

Margitai Zoltán klubigazgató a Rangadó.hu érdeklődésére kifejtette, a célok soha nem módosulhatnak, és nem az edzőváltásban látja a jelenlegi helyzet megoldását.

– Válsághelyzet van Gyirmóton?
– Nem úgy áll a csapat, ahogy arra számítottunk, ahogy terveztünk, de az élet nem áll meg, dolgozunk tovább, és bízunk benne, hogy meg lesz az eredménye – kezdte Margitai Zoltán, a Gyirmót FC klubigazgatója. – Ha nekiállnánk kapkodni, akkor sem változnának meg a dolgok, akkor sem lenne több pontunk. A helyzet nem túl rózsás, néhány dolgot át kell értékelünk, a célok azonban sohasem változhatnak meg, csak az NB I-be való feljutás lehet a célkitűzés, ezért is nagyon nehéz Gyirmóton dolgozni. Ugyanakkor a feltételek adottak, mindent az élvonalnak rendelünk alá, a stadionfejlesztések folyamatosan zajlanak, mindent úgy csinálunk, hogy az NB I-es szintnek megfeleljen, ha sikerül felkerülni, a legkevesebb ráfordítással alkalmas legyen az első osztályra a stadion. Ugyanígy az utánpótlásrendszer is elkészült, NB I-es szintre lett emelve.

– A mostani a klub történetének legerősebb kerete és szakmai stábja?
– Szerintem nem lehet összehasonlítani, hiszen a három évvel ezelőtti csapat megnyerte a bajnokságot, utána pedig két ezüstérem következett, tehát nehéz megmondani, mikor volt a legjobb csapatunk. Most a hatodik helyen áll az együttes, ezért nem mondhatjuk, hogy ez a keret a legerősebb. Jelentősen befolyásolja a szakmai munkát, hogy rengeteg a sérültünk, és Murphy törvényei szerint a teljes baloldalunk kidőlt. Vasárnap mindössze négy mezőnyjátékos ülhetett a kispadon, közülük is két olyan, aki hetek óta nem léphetett pályára. Ez nagyon megnehezíti a szakmai munkát, de ennek értékelésével a tulajdonosok foglalkoznak majd a téli szünetben. A hátralévő négy fordulót le kell játszanunk becsületesen.

– Megy vagy marad Csank János? Van edzőkérdés?
– Szintén a tulajdonosok privilégiuma, hogyan fognak dönteni a téli szünetben. Ha azért kapunk gólt, mert a játékos röviden passzolja haza a labdát, mint a Videoton Európa Liga-meccsén, az nem edzőkérdés. Személyes véleményem szerint az ország egyik legjobb edzője van Gyirmóton. A munkája során nyilván nem mindig hoz tökéletes döntést, tehát neki is megvan a felelőssége, de meggyőződésem, hogy jó munkát végez. Nem gondolom, hogy az edzőváltás lehet a megoldás, de hangsúlyozom, hogy ez a magánvéleményem.

– Rendkívül szimpatikus, hogy bár az anyagi háttér lehetővé tenné, mégsem tömik tele a csapatot külföldi játékosokkal, csak magyarokat alkalmaznak. Ez miért alakult így?
– Az az elvünk hogy Magyarországon vagyunk, és a magyar játékosok is megfelelő képességűek lehetnek a feladatra. Van benne tudatosság, de volt itt légiós, hiszen Ladislav Kozmér évekig játszott nálunk, igaz, ő félig magyar volt. Nincs semmi bajunk a külföldiekkel, de jobban szeretjük a magyar játékosokat. Meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy egy jó csapatban játszhassanak.

– Szintén ritka, hogy két városi rivális klub olyan jó viszonyt ápoljon, mint a Gyirmót és a Győri ETO.
– Minden szinten, tulajdonosi, ügyvezetői és szakmai szinten is nagyon jó a kapcsolat. Nem tekintjük egymást ellenségnek, persze, amikor egymás ellen játszik a két csapat a pályán, akkor ellenfelek vagyunk, de nagyon jól együtt tudunk működni. A legjobb példa erre az utánpótlás. Mi odaadjuk a tehetséges játékosokat az akadémiára, hogy NB I-es futballista váljon belőlünk. Nem rivalizálunk a Fehér Miklós Akadémiával, mert ott jobb feltételeket, körülményeket tudnak biztosítani. Ők pedig azokat irányítják hozzánk, akik a keret perifériáján vannak. Legutóbb egy tehetséges U15-ös kapust adtak kölcsön, aki náluk csak harmadikszámú volt. A két klub több száz gyereknek biztosít sportolási lehetőséget, az ETO az elitképzés, mi inkább a tömegsport szintjén. Meggyőződésem, ha feljebb tudnánk jutni, akkor is erősítenénk egymást, Győr egyébként is a magyar sport egyik fellegvára. Jól megférünk egymás mellett, a saját területén mindkét klub betölti a neki szánt szerepet.

Olvasói sztorik