Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Elbert Gábor cégvezető sajtótájékoztató keretében jelentette be a PMFC-Matias legújabb igazolását, eszerint Simon Attila is Pécsett folytatja pályafutását.
A harmincéves csatár a BKV Előre együttesében kezdte karrierét, majd Soroksárra igazolt, ahol kimagasló teljesítményére felfigyelt a Diósgyőr. A DVTK-ban a közönség kedvence és házi gólkirály lett, ezt követően megjárta Újpestet, Kecskemétet, Zalaegerszeget és tavaly tavasszal Siófokot. Legutóbb, 2012 nyarán az MVM Paks csapatába igazolt, ahol tizenöt bajnoki mérkőzésen hét gólt szerzett, a kupákban pedig további ötször volt eredményes.
A támadó fél plusz két évre kötelezte el magát a PMFC-hez, és csakúgy, mint korábbi klubjában, Pécsett is a 99-es számú mezre esett a választása. Kérését a klubvezetés az ügynökével folytatott tárgyalások elemeként, kivételes esetként kezelve teljesítette.
– Korábban Iránban vett részt próbajátékon, mi történt ott? Miért nem jött össze a dolog?
– Ez az iráni igazolás igazából egy kóbor ötlet volt, de nem nyerte el a tetszésemet. Egy eléggé nehezen élhető országról van szó, ahova nyilván csak az anyagi dolgok miatt megy ki az ember, és amikor kiérkeztem, rosszabb volt a helyzet, mint amit előzetesen mondtak, ezért erről letettem – mesélte a Rangadó.hu érdeklődésére Simon Attila.
– Miért pont a Pécs együttesét választotta?
– Itthonról a Pécs és a Pápa volt a legkomolyabb érdeklődő irántam, és igazság szerint Elbert Gábor egy olyan jövőképet vázolt fel, amely nagyon szimpatikus volt számomra, ezért döntöttem a Pécs csapata mellett.
– Más magyar klub részéről nem is volt érdeklődés?
– A Siófok és az Eger együttese került még szóba, de szakmai szempontok miatt úgy gondolom, hogy nem lett volna jó választás egyik klub sem.
– Hol edzett az elmúlt hetekben?
– Az elmúlt egy hétben a Margitszigeten készültem. A konfliktusok elkerülése érdekében inkább egyedül edzettem. Kedden reggel pedig már Pécsett tréningeztem a csapattal.
– Hogy tetszik az új környezet?
– Eddig minden rendben van, egy-két sráccal már régebbről ismerjük egymást, Balogh Bélával például együtt futballoztunk Kecskeméten, úgyhogy nem ismeretlen a közeg. A többiekkel pedig természetesen a pályán már jó párszor találkoztam.
– Mik a céljai egyéni és csapatszinten a tavasz során?
– Egy csatár számára evidens, hogy minél több gólt szeretne rúgni, de a csapatérdeket is legalább annyira szem előtt kell tartani. Véleményem szerint a két dolog párhuzamos egymással, hiszen ha rugdosni fogom a gólokat, akkor a Pécs is jól fog szerepelni.
– Az elmúlt években több magyar klubnál is megfordult. Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy egy csapatnál hosszabb időre megragadjon?
– Az, hogy ne Tomiszlav Szivics legyen az edző.
– Előző klubjához hasonlóan Pécsett is a 99-es mezre esett a választása. Miért ragaszkodik ennyire ehhez nem túl megszokott számhoz?
– Elég sokáig a kilences mezszámot viseltem, de aztán az Pakson foglalt volt, ezért választottam a kilencvenkilencest. Úgy érzem, hogy lehetett volna jobb is, de azért egy egész jó fél szezont produkáltam ezzel a számmal a hátamon. Nyilván, ha nem rúgtam volna egy gólt sem, akkor nem biztos, hogy ezt választom, de úgy voltam, ha lehetséges, akkor szeretnék itt is kilencvenkilencesben játszani. Szeretem a kilences számot, semmi sztárallűr nincs a dologban.
