NB I

„Az is én voltam, ez is én vagyok”

Simon Attila legutóbb Diósgyőrben érezte magát olyan jól, mint most, Siófokon.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Ha egy jól működő, eredményes, sikeres csapat összetétele szinte alig változik a téli szünetben, de bekerül egy remek képességű játékos, aki tavasszal jó teljesítményt nyújt, az egy érthető, magyarázható dolog, mint például a Győri ETO és Pátkai Máté esetében. Ha viszont az állomány jelentősen kicserélődik, sokan távoznak, sokan érkeznek, és az együttes kis túlzással újjáalakul, akkor némileg meglepő, ha az egyik újonc kiugró teljesítményt nyújt. Márpedig a Siófok és Simon Attila esetében ez volt a helyzet!

A 29 éves támadó a BKV Előrében kezdte pályafutását, majd Soroksárra igazolt. Eredményes teljesítményére felfigyelt a Diósgyőr, ahol két esztendő alatt a közönség kedvencévé vált, a második szezonban pedig házi gólkirály lett. Szerződése lejárta után Újpestre szerződött, ahol nem kapott túl sok játéklehetőséget, többnyire Rajczi és Kabát cseréje volt.

A fővárosból 2010 februárjában Kecskemétre szerződött, de nyáron kölcsönbe, Zalaegerszegre került. Tavaly nyáron visszatért az alföldiekhez, mert a szerződése 2012. június 30-ig szólt. Igen ám, de szinte egyáltalán nem kapott játéklehetőséget, így decemberben közös megegyezéssel szerződést bontott a Kecskeméttel, és kezdődött a siófoki kaland. Amelynek a végeredményére igazán büszke lehet ő is, és a klub is, hiszen legutóbb a 2003–2004-es idényben teljesített ilyen kiválóan a balatoni klub. Most 36 ponttal a kilencedik helyen áll az együttes, de még a nyolcadik pozíció is összejöhet.

– Legutóbb nyolc éve szerepelt ilyen jól az élvonalban a Siófok. Minek köszönhető a remek tavasz?
– Januárban érkeztem, és hamar felmértem, hogy jó szellemiségű társaságba kerültem, ahol nincsenek klikkek, egységes, zömében magyarokból álló brigádról van szó – mesélte a Rangadó.hu érdeklődésére Simon Attila. – Jól sikerült a felkészülésünk, annak is köszönhető az eredményesség, ez meghozta gyümölcsét. Elég fontos gólokat sikerült szereznem, tizenkét meccsen hétszer voltam eredményes, ami azért is jó, mert ezek többsége pontot, vagy pontokat hozott. Örülök, hogy ilyen eredményes vagyok, és ez a csapatra is pozitív hatással volt.

– A szép szezon szép zárása lenne a győzelem, éppen a Kecskemét ellen…
– Igazságtalannak érzem az elmúlt időszakot, de bővebben már nem szeretnék róla nyilatkozni. Ha most is betalálnék, és sikerülne nyerni, felraknánk az i-re a pontot, de nem lesz egyszerű, mert a Kecskemét jó csapat, jó játékosállománya van. Bízom a csapatban, hiszen nagyobb feladatokat is megoldottunk már a tavasz folyamán. Az Újpest és a Debrecen otthonából is elhoztunk egy pontot, a Ferencváros ellen nyertünk, és volt egy négymeccses sikerszériánk. Ez abszolút önbizalmat adhat, nincs mitől tartanunk. Inkább a kecskemétieket nyomja a tét, hiszen ők az Európa Liga-indulásért harcolnak, eléggé égető lenne számukra a győzelem.

– Eddigi pályafutásának melyik az a korszaka, amelyre a legszívesebben emlékszik?
– A diósgyőri volt utoljára az az időszak, amikor végig tudtam játszani két szezont is, és ez gólokban is megmutatkozott, illetve a mostani tavasz, amikor kezdőként szintén végig a pályán voltam. A közte lévő időszak vegyes, volt jobb és rosszabb is, de az is én voltam, ez is én vagyok.

– A mostani remek teljesítményével több klubvezető, illetve edző figyelmét felhívta magára…
– Horváth Károly is jelezte már, hogy szeretne hosszabbítani, de neki is mondtam, hogy a jövő héttől nyitott vagyok mindenre, sőt akkor már kell is aktívan foglalkoznom a jövőmmel, de addig csak a Kecskemét elleni meccsre szeretnék összpontosítani.

Olvasói sztorik