Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Salgótarjánban született, 47 évvel ezelőtt, játékos-pályafutását ennek megfelelően a megyeszékhely patinás klubjában, az SBTC-ben kezdte, majd a Salgótarjáni Síküveggyár és a Balassagyarmati SE következett, onnan vitte el a Fradi.
„Soha nem fogom megtagadni azt – bárki is szeretné –, amitől a legtöbbet kaptam. A Fradiban lettem Pintér Attila, itt ismert meg az ország, büszke vagyok rá, hogy ennek a családnak a tagja vagyok. Azt gondolom, hogy mind játékosként, és később edzőként is mindig azért dolgoztam, hogy a Fradi ugyanolyan nagy legyen, mint egykor volt. Ugyanakkor mindezt erre a kilencven percre el kell felejtenem” – emlékezett vissza a Fradinál eltöltött éveire a vasárnapi rangadó előtt Pintér Attila.
A meglehetősen darabos középhátvédre manapság már leginkább Verebes József egyik kedvenceként emlékeznek, pedig egyáltalán nem számított rossz játékosnak! 1986 és 1991 között húsz alkalommal szerepelt a válogatottban és három gólt szerzett. Az utánpótlás-válogatott tagjaként 1984-ben Európa-bajnoki arany-, 1986-ban pedig bronzérmet nyert. Ő maga egyébként a közelmúltbeli hosszú bajnoki veretlenség idején is visszautasított mindennemű személyes vagy szakmai összehasonlítást egykori mesterével, mentorával, a Mágussal.
A Ferencvárossal nem jött össze a bajnoki cím, de egy bronz és két ezüst igen. Légiós-karrierje nem sikeredett túlságosan komolyra, 1990-ben Belgiumba szerződött, de még abban az évben visszatért az FTC-hez, később pedig megfordult Dunaszerdahelyen. A magyar élvonalban összesen 224 mérkőzésen szerepelt és húsz gólt szerzett.
Klubjai játékosként: Salgótarján, Balassagyarmat, Ferencváros, Beerschot (belga), BVSC, Dunaszerdahely (szlovák), Budafok, Győri ETO, Baja, Vasas, Diósgyőr.
Edzői pályafutását 1994-ben, Baján kezdte játékos-edzőként. 1997 és 1999 között Sárváron, 2000 és 2002 között Celldömölkön, majd a következő idényben Pápán volt edző. 2003-ban az élvonalbeli Matáv Sopron vezetőedzője lett, de idény közben a Ferencvároshoz szerződött, ahol Garami Józsefet váltotta. A Fradival bajnokságot és kupát nyert. Elődje rakta le a bajnokcsapat alapjait, de hivatalosan őt illeti a dicsőség.
2004-ben visszatért Sopronba, ahol Magyar Kupa-győztes lett a csapattal, éppen az FTC legyőzésével. 2006-ban a Vasas vezetőedzője volt a tavaszi időszakban. 2009-ben a Győri ETO szerződtette vezetőedzőnek. Irányításával a harmadik helyet szerezték meg a kisalföldiek a bajnokságban, az Európa Liga-selejtezőben pedig kiejtették a szlovák Nitrát, a kazah Atiraut és a francia Montpellier-t is, végül a horvát Dinamo Zagreb ellen estek ki.
A 2010–2011-es szezonban csapata elmaradt a várakozásoktól, ezért márciusban távozott, de napra pontosan egy év múlva visszatért, most pedig újabb bajnoki címet ünnepelhet.
Egy korábbi összeállításunkból kiderült, hogy játékosai mesternek szólítják, és természetesen magázzák a szakembert.
Pintér Attila tavaly tavasszal foglalta el újra a Győri ETO vezetőedzői posztját. A szezon végén a harmadik helyen végzett csapatával. A mostani idényben úgy tűnt, alig tud hibázni az ETO az ő irányításával: 39 bajnoki mérkőzésükből 25-öt megnyertek, nyolcszor végeztek döntetlenre, és mindössze hat alkalommal találtak legyőzőre – a Kecskemét és a Paks elleni, közelmúltbeli zakók előtt legutoljára tavaly júliusban.
A nagy siker pillanataiban se feledjük, hogy az újdonsült bajnokcsapat nyögvenyelősen kezdte a bajnokságot, hiszen 4-1-re kikapott Debrecenben, majd 1-1-et játszott a Haladással. A harmadik fordulóban a Kaposvár látogatott az ETO Parkba, és a szurkolók egy része már a kezdés előtt „megtalálta” az edzőt, folyamatosan szidalmazta, és a távozását követelte, persze, korántsem irodalmi stílusban… A Rákóczi vezetőgólja csak olaj volt a tűzre, de a kórus akkor sem lett sokkal halkabb, amikor a hazaiak nagy nehezen megfordították az állást és megnyerték a meccset. Pintér később két alkalommal is találkozót szervezett a szurkolókkal, ahol őszintén tisztázhatták a nézeteltéréseiket, problémáikat. Nyilván ennek, illetve a jó eredményeknek és az előkelő helyezésnek is köze van ahhoz, hogy azóta nem bántják az edzőt.
A vasárnapi, FTC elleni győzelem után Pintér Attila az újságíróknak arról is beszélt, hogy sokan támadták év közben az ETO-t.
– Kapott ez a csapat hideget, meleget. Nem akartam szezonközben bármit is mondani, megvártam inkább, hogy bajnokok legyünk, hogy akkor kinyithassam a számat – közölte az aranyérmes mester. – Vannak emberek ebben az országban, akik osztják az észt futballtudás nélkül. Szidnak olyan embereket, akikről azt sem tudják, hogy mit csinálnak, hogy mit tesznek azért napról-napra, hogy eredményes legyen a Győri ETO. Ez nagyon fájó pont volt, de bármennyire próbáltak minket kibillenteni kívülről, láthatják, hogy nem sikerült. Gratulálok a csapatnak az egész éves teljesítményéhez. Meg szeretném köszönni annak az embernek, aki mindig is bízott bennem, de a sárvári embereket sem szeretném kihagyni, ahol annak idején elkezdtem az edzősködést. Meg szeretném említeni – illetve szeretném, ha ez minden újságba bekerülne – Antók Zoltánt, aki mindenben támogatott, segített, akit csak a munka érdekelt. Meg kell említenem még egy embert, aki a nagy tiltakozás és sok telefon ellenére visszahívott engem, mert tudta, hogy annak idején becsapták őt. Ezt a bátor húzást meg szeretném köszönni Tarsoly Csaba elnök úrnak, mert nem biztos, hogy ezt más meglépte volna. Sosem törekedtem arra, hogy elégtételt vegyek. Nézzék meg a pályafutásomat, megyei osztályban kezdtem, voltam NB III-ban, NB II-ben, NBI B-ben és NB I-ben. Nézzék meg, hogy hány érmet szereztem csapataimmal, és hányat mások, akik akár húsz évvel is idősebbek.
Pintér Attilát a közelgő Bajnokok Ligája-selejtezőről is kérdezték az újságírók.
– Már eddig is a BL-re készültünk, mivel nem vagyunk vakok, és látjuk, hogy milyen problémáink vannak, tudjuk, hol kell erősítenünk – magyarázta a vezetőedző. – Magyarországon nem Cristiano Ronaldo-szerű játékosokat igazolunk, tehát idő kell ahhoz, hogy olyan labdarúgókat be tudjunk építeni, akik tehetségesek, de nincsenek olyan edzettségi állapotban, mint az elvárható lenne, vagy olyanokat, akik esetleg nem ismerik az adott rendszert eléggé. A magyar bajnokság nem alkalmas arra, hogy felkészüljünk egy ilyen megmérettetésre. Jó lenne, ha a hazai bajnokság rendszerét újragondolnák, mivel azt nem szabad megengedni, hogy a kiesők sorsa már a szezon első felében eldőljön.
