Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Kaposvár még sosem kapott három gólnál kevesebbet a Kecskemét otthonában, és négyből csak egyszer tudott nyerni, a legutóbbi három alkalommal rendre kikapott. Ezúttal is eseménydús, gólokban gazdag meccsben reménykedhettek a nézők, mert mindkét együttes kifejezetten támadószellemű összeállításban lépett pályára.
Nem is kellett sokat várni az első találatra: a negyedik percben a Rákóczi szlovák kapusa, Lubos Hajdúch óriási kirúgása jelentette a gólpasszt a horvát Bojan Vrucina számára, aki egy finom mozdulattal átemelte a labdát Németh Gábor fölött (0-1). Két perccel később Oláh Lóránt került nagy helyzetbe, de hibázott. Prukner László vezetőedző nem véletlenül dühöngött, hiszen a múlt hétvégi, győri meccs igazolta, hogy idegenben minden adódó lehetőséget ki kell használni, hogy a hajrában ne járhasson pórul csapata.
Nos, a somogyiaknak ezúttal sem sikerült megőrizniük előnyüket. Az alföldiek az eddigi három meccsükön csak rögzített helyzetet követően voltak eredményesek, most viszont megszületett az első akciógóljuk: a 15. percben nem tudtak felszabadítani a kaposváriak, Sós Márkó pedig öt méterről, ballal a jobb felső sarokba lőtt (1-1). Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a ziccer Bori Gábor szabadrúgása után alakult ki…
Továbbra is lendületes, jó iramú, lüktető volt a játék, gyakran adtak egymásnak randevút a csapatok a két tizenhatoson belül. Ebből a tempóból aztán hirtelen visszavettek a játékosok, a harmincadik perc tájékán már egyre kevesebb esemény adott okot izgalomra. Az egyik oldalon Balogh Béla, Vaskó Tamás, Bori Gábor és Farkas I Balázs, másik részről pedig Oláh Lóránt, Waltner Róbert személye garantálta a tapasztalatot, és ez még csak a magyarok névsora… A rutin tehát megvolt, de a rafinéria hiányzott, mert a masszív mezőnyözés közepette egyetlen helyzet sem alakult ki a kapuk előtt, ezért újabb gól sem született a szünet előtt.
A második félidő is egy érdekes szituációval kezdődött, Pekár László ívelése szállt a kapu felé a szélről, a kapufáról befelé pattant, de Hajdúch még éppen bele tudott ütni, mielőtt a labda teljes terjedelmével áthaladt volna a gólvonal síkján. Bent volt? Nem volt bent? Ez még sokáig témát szolgáltathat a nézőknek. Két perccel később, a másik oldalon már nem volt ilyen dilemma, mert Bojan Vrucina egy irgalmatlan bombával szerzett ismét vezetést a Rákóczinak (1-2). A folytatásban is maradt a látványos játék, köszönhetően részben annak, hogy a KTE edzője támadó jellegű cseréket hajtott végre.
Bejött Francis Litsingi, aki négy év alatt most szerepelt századszor kecskeméti színekben. Ezt korábban senki nem mondhatta el magáról, tehát a kongói középpályás a klub első századosa. Furcsa, hogy ezt éppen egy külföldi mondhatja el magáról… A hazaiaknak több ígéretes egyenlítési lehetőségük volt, kellettek Hajdúch kapus bravúrjai is, hogy ne változzon az állás. A kaposváriak a győri meccshez hasonlóan most is nagyon betömörültek védekezés közben saját tizenhatosuk elé. Az ETO otthonában erre végül ráfáztak, ezúttal viszont nem, mert Litsingi az utolsó utáni percben, a kaputól két méterre nem találta el normálisan a labdát, így a Debrecen elleni, hazai sikert követően immár idegenben is van győzelmük!
A Kecskemétnél pedig hiába az erős keret, hiába a jó játék a DVSC otthonában, a csapat négy forduló alatt mindössze két pontot gyűjtött, tehát immár kijelenthetjük, rosszul rajtolt.
– Az első tíz percben megilletődött Kecskemétet láttam, ez minden bizonnyal az elmúlt három forduló sikertelenségei miatt volt – elemezte a látottakat a Rangadó.hu szakértője, Palaczki János, a Rákóczi FC U19-csapatának vezetőedzője. – Egy óriási védelmi hibát kihasználva a Kaposvár az első adódó lehetőségét gólra váltotta, ezzel kialakult egy nyílt futball. Mindkét kapu veszélyben forgott, mindkét oldalon adódtak lehetőségek. Az egyenlítést követően megnyugodtak a kedélyek, felállt védelem elleni játékra kényszerítették egymást a felek. A második félidő ugyanúgy kezdődött, mint az első, a Rákóczi gyorsan vezetéshez jutott, majd a csapat munkás oldala dominált. A nagyon zárt védekezést nem sikerült feltörnie a Kecskemétnek, a kaposvári kontrák viszont pontatlanok voltak, így nem nőtt a különbség. Nagy gólszerzési lehetőségei nem adódtak a hazaiaknak, bár felívelésekből és rögzített helyzetekből veszélyeztettek. A sors most visszaadta a Kaposvárnak azt, amit Győrben elvett…
