Kitüntetést érdemel az ötletgazda, aki a Formula-1-es Magyar Nagydíj idejére, valamint az olimpia nyitóhétvégéjére időzítette a hazai futballrajtot. S hogy mi lenne ez a kitüntetés? Mondjuk a Citrom-díj… Nem csak a közvetítési joggal és kötelezettséggel rendelkező televíziósok, hanem a szurkolók életét is megkeseríti ez a programtorlódás.
Gyakorlatilag az első pillanattól a Ferencváros irányította a játékot, a hazaiak támadójátéka dominált. Ennek megfelelően több ígéretes lehetőséget is kialakítottak, de ezek eleinte kimaradtak, Alempijevics például a kapufát találta el. A szurkolók türelmetlenkedni kezdtek, de bő félóra elteltével jött a vezetőgól: Böde Dániel tört befelé a baloldalról az alapvonal közelében, majd a másik saroknál üresen érkező Alempijevics elé passzolt, aki négy lépésről nem hibázott (1-0). A folytatásban is az FTC kezdeményezett, de az állás a szünetig nem változott.
Egy ideig a szünet után sem, mert a Kecskemét továbbra is kizárólag a védekezésre figyelt, de ekkoriban a Ferencváros sem rohamozott úgy, mint az első felvonásban. Igen ám, de a 63. percben Bori Gábor ívelt középre egy szabadrúgást az oldalvonal mellé, Jorginho pedig a védőket megelőzve szépen csúsztatott a kapuba hat méterről (1-1)! Mivel Balogh Béla kiállításával a 73. percben emberelőnybe került az FTC, a drukkerek újult erővel űzték-hajtották kedvenceiket.
A 81. percben jött is egy hatalmas lehetőség: egy baloldali beadás után Böde fejelt közvetlen közelről, de a KTE kapusa, Németh Gábor még bele tudott kapni a labdába, és így nagyot védett. Az ellentámadásból majdnem a kecskemétiek voltak eredményesek, Jorginho lépett ki a baloldalon, már-már nagy helyzetbe került, de aztán nem jó megoldást választott, és 17 méteres lövése sem sikerült túl veszélyesre, majd Szavics bombázott egy szabadrúgást a felsőlécre.
A 88. percben kiegyenlítődött a létszám, Mark Otten, a Ferencváros holland csapatkapitánya kapott piros lapot, és ami az eredményt illeti, szintén maradt a döntetlen. Megszületett a bajnokság első döntetlenje, egyben ez volt eddig a legkevesebb gólt hozó találkozó. De mivel sajnos az olimpián sem született számottevő magyar siker, a focibarátok nem maradtak le semmiről.
A hazai közönség sokáig lelkesen drukkolt, majd füttykoncert következett, aztán harsant a Mezey György örökbecsű mondását idéző kórus (k… gyenge!), végül az elégedetlen szurkolók Détári Lajos vezetőedző távozását követelték: „Viszlát, Döme!” A legkritikusabbak még a lefújás után is a hazaiak mesterét szidalmazták, úgy látszik, a közismerten türelmetlen Fradi-tábornál már az első 90 percet követően elszakadt a cérna. Már az is jelzésértékű volt, amikor a második félidőben a lecserélt Pölöskey Pétert unszimpátiájukról biztosították…
A főpróba sikerült, az előadás nem. A Rangadó.hu állandó szakértője, Vass László a Szigetszentmiklós elleni, egy héttel ezelőtti edzőmeccsét látta a Ferencvárosnak, abból indult ki mostani elemzése elején.
– Egy héttel ezelőtt jól néztek ki, szervezettnek tűntek, az elmozgások jobban mentek, mint most. Persze, az ellenfél is más volt, a szigetszentmiklósiak nem közelítették meg őket ennyire – magyarázta az FTC korábbi másodedzője. – A kecskemétiek visszafogottan, passzívan kezdtek előrefelé. Aztán telt-múlt az idő, és rájöttek, hogy a hazaiak nem jól szervezték meg a játékukat, ezért az egész játék lelassult, gyenge színvonalúvá vált. Erről leginkább a Ferencváros tehet, hiszen a látogatónak úgy-ahogy megfelelt a döntetlen, sőt voltak ígéretes lehetőségei is.
Szakértőnk kiemelte Böde Dániel villanását, amely nagyon kellett a Ferencváros vezetőgóljához, ugyanakkor megjegyezte, a KTE nem a legacélosabb összeállításban szerepelt, hiszen ami a védelmet illeti, Koszó Balázs nem sokat játszott korábban, Sós Márkó pedig újonc.
– A középpálya összetétele is érdekes volt, azt hittem, a Fradi legyőzi őket. Klein hozta magát, Otten azonban helyezkedési hibákat vétett – ecsetelte Vass László. – A gólon, és Alempijevics kapufáján kívül kevés helyzetük volt a gyenge első félidőben, amelyet még gyengébb második követett. Ez abból adódott, hogy változatlanul nem tudott dominálni a középpályán a Ferencváros, az elöl lévők helyezkedése hibás volt, a középpályások pedig nem tudtak rásegíteni, nem tudták lebontani a kecskemétieket a széleken.
A Rangadó.hu szakértője úgy látta, a KTE ütemesebb, dinamikusabb volt ezen a lassú meccsen. Egy-egy ráfutásnál, futóversenynél dinamikusabbnak néztek ki.
– A Fradiból többen is görcsöltek, a vádlijukat húzogatták vissza. Alulteljesítettek, ráadásul rögzített helyzetekből sem alkottak maradandót – emlékeztetett Vass László. – Tíz emberrel is közelebb álltak a gólszerzéshez, volt egy ígéretes kettő az egy elleni lehetőségük. A hazaiaknál nagyon kijött, hogy a labdabirtokló előtt lévők nem érzik, hova kell futniuk, visszalépniük. Sokszor közel volt egymáshoz három-négy emberük, ezzel megkönnyítették a kecskemétiek védekezését. Veszélytelen volt az FTC támadójátéka, abszolút negatív kezdést produkáltak.
