Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
A magyar válogatott vasárnap este gól nélküli mérkőzést játszott Görögország ellen a ferencvárosi Groupama Arénában, az Európa-bajnoki selejtező F-csoportjának ötödik fordulójában. A meccsről élő szöveges tudósításban számoltunk be, majd szakmai elemzést közöltünk róla. Az utóbbi napokban szinte mindenki pozitívumként állította be a végeredményt a sajtóban, ezért felkértük a Rangadó.hu állandó szakértőjét, Vágó Attilát, hogy értékelje a találkozót, illetve a mieink helyzetét.
A magyar női válogatott korábbi szövetségi kapitánya szerint csapatunk nagy lendületet és komoly esélyt kaphatott volna egy siker esetén.
Magyarosan elszalasztott lehetőség
Először is azzal kezdeném, hogy kedden megvettem az újságot, amelynek az volt a címlapján, hogy „Nyerni akartunk!” Megmondom őszintén én inkább azt a címet adtam volna neki, hogy „Nem akartunk kikapni”. Sajnos a média ezt mindig úgy állítja be, ahogy neki jó. Tehát nem akartunk kikapni, nálam ez jött le. Szerintem egyáltalán nem az volt benne a csapat taktikájában, hogy nyerni akartunk. Hiába nyilatkozott úgy Dárdai Pál, hogy nyerni akartak, ez egyáltalán nem látszott a játékrendszeren, a felállási formán, a játékunkon és a mérkőzés összképén – mondta Vágó Attila.
Dárdai azt mondta, hogy örüljünk az egy pontnak, de szerintem egyáltalán nem örülhetünk neki. Szerintem óriási lehetőséget szalasztottunk el, úgy igazán, magyarosan. Azért is csalódtam, mert Dárdaira nem ez volt jellemző. Mindig szoktam nézni a meccseit, és a Herthánál azt látom, hogy mindent megtesz a megalkuvás nélküli győzelemért, vagyis minden meccset meg akar nyerni. Németországban ez a mentalitás a nyerő, és ez is sugárzik róla. Úgy is készülnek, úgy is játszanak, és a csapatát is úgy állítja fel. Bíznak benne, kisugárzása van, ő maga is ilyen szellemben vezényli a meccseit.
A válogatottnál itthon egy kicsit magyarosan gondolkodott, mert előtte hetekkel, sőt hónapokkal azt mondta, hogy jó lesz a görögök ellen az egy pont, de mire alapozta ezt? Arra, hogy a görögök négy mérkőzésen háromszor kikaptak, egyszer döntetlent játszottak, ezzel egy pontot szereztek, és a csoport utolsó helyén álltak? Még a Feröer-szigeteknek is van három pontja. A görög bajnokság szünetelt két hétig, sok volt náluk a betegség, a sérülés, a rossz forma, vagy egyszerűen nem akartak játszani a válogatottban, ezért lemondták. Az új szövetségi kapitány csupán néhány napot dolgozott együtt a csapattal, hát akkor mikor verhetnénk meg őket?
Nem németesen gondolkozott
Tizenegy évvel ezelőtt, 2004-ben Európa-bajnokságot nyertek, de már előtte is jó csapatuk volt, tehát azt lehet mondani, hogy az elmúlt tizenöt év leggyengébb formájában lévő görög válogatottja érkezett hozzánk, csoport-utolsóként. Ha Dárdai Pál németesen gondolkodott volna, úgy, mint a klubcsapatában, akkor ezt a mérkőzést meg akarta volna nyerni. Nem azt mondta volna, hogy jó az egy pont, hogy ne kapjunk ki, hanem úgy állította volna be az egész közvéleményt, a játékosokat, és saját magát, hogy nyerjünk. Palinak van egy nagyon jó kisugárzása, hisznek neki, egyfajta magabiztosságot, győzni akarást sugároz, tekintélyt parancsol, például ahogy a sajtót és a szurkolókat maga mellé állította, ezt nem is lehet tőle elvenni. Ezért lesz belőle nagyon jó edző, de meg kell tanulnia azt is, hogy ezért az egy pontért magyarázattal kell szolgálnia.
Ha nyerünk, tíz pontunk van, és ugye a kilenc csoportból a legjobb harmadik csont nélkül továbbjut. Tehát nem mindegy, hogy a csoport-harmadikok között hogyan végzünk, mert jelenleg olyan csapatok vannak ott, mint Hollandia, Belgium, Ukrajna, Németország, vagy Skócia, Szlovénia vagy Svájc, Oroszország, Norvégia, és Albánia. Ezek közül mindegyik, még Albánia is sokkal jobb, mint ez a görög válogatott. Ha minden így maradna, és lenne egy kis szerencsénk, akkor az albánokat kapnánk, ott bármi megtörténhetne, a többi csapat ellen a magyar válogatott nem tudna annyit nyújtani, hogy továbbjusson, viszont egy győzelemmel most a legjobb harmadik helyezettek lennénk, tehát nagyon fog hiányozni ez az elveszett két pont.
Dárdai azt mondta, hogy nagyon sokat fog jelenteni ez az egy pont, ezért örüljünk neki, én azt mondom, hogy ne örüljünk. A mérkőzés összképe alapján szerintem semmi esélyünk nem volt a győzelemre, mert nem úgy álltunk hozzá, és egy teljesen védekező csapatot játszatott, el akartuk kerülni a gólt, be volt rögződve, hogy ne kapjunk ki, jó az egy pont. Pali a mérkőzésen belül például a két szélső támadót nyugodtan cserélgethette volna. Felállhattunk volna a második félidőben két belsőcsatárral is, ha Nikolics mellé feltolta volna Gerát, behozza még Hajnalt, és csak egy védekező marad a középpályán, vagy fennhagyja Szalait, Gera játszik az egyik belső védekezőposzton, és behozza Nikolicsot. Tehát annyi mindent meg lehetett volna tenni a győzelemért, amit Pali nem tett meg…
Szabics helyett id. Dárdai
Aztán ott vannak a segítői, például Sallói István, aki sportvezetőként több NB I-es csapatnál dolgozott, és talán egyedüliként neki van meg a pro diplomája a szakmai stábból. Jól mondta egyébként, hogy a magyar válogatottnak rizikós a labdatartáson alapuló játéka, de akkor miért nem támadunk? Neki sugallni kellett volna Pali felé, hogy ezt a meccset meg kell nyerni. Dolgoztam együtt Sallóival, pontosan tudom, hogy minden mérkőzést meg akart nyerni. Idősebb Dárdai Pált nagyon rutinos, jó edzőnek tartom, nagyon tisztelem, és azt mondom, neki talán még inkább helye lenne ebben a stábban, mint egy olyan korábbi kiváló válogatott labdarúgónak, aki soha nem edzősködött, de ott van, és nem tud úgy segíteni.
Idősebb Dárdai biztosan nem ezt javasolta a fiának, hanem azt, hogy játsszon bátran, és próbálja megnyerni a mérkőzést. Várhidi Péter is kiemelte – amivel én is egyetértek –, hogy a kiválasztás most remek volt, a lehető legjobb labdarúgók kerültek be a keretbe. Voltak sérültjeink Korcsmár, Lovrencsics és Vanczák, de ebben a csapatban benne lett volna a győzelem, ha Pali úgy áll hozzá, úgy adja elő, és a játékosok azt elhiszik. Amint már említettem, ez óriási esélyt adott volna, hogy legjobb harmadikként pótselejtező nélkül továbbjussunk.
Amíg Nyilasi Tibor nem volt a stáb tagja, szakkommentátorként végig úgy nyilatkozott, hogy miért nem akarjuk megnyerni a mérkőzést, miért nem támadunk, mi vesztenivalónk van? Akkor nem értem, hogy most miért nem ezt sugallta Palinak? Azért, mert Nyilasi soha nem vállalta a szövetségi kapitányi posztot, pedig felkérték rá. Nagy tekintélynek örvend, én is tisztelem őt, de tovább kéne lépnie azon, hogy állandóan a háttérben marad, felelősség nélkül.
Nagy csalódás volt a játék
Továbbra is azt mondom, hogy a sajtóban mindig úgy állítjuk be a dolgokat, ahogy akarjuk. Ha most nem Dárdai Pál a szövetségi kapitány, és nem támogatja az MLSZ elnöksége, vezetősége, és a szurkolók, illetve a játékosok nem állnak mellé, akkor most azt írnák, hogy nem tették oda keményen magukat a játékosok, vállalhatatlan ez az eredmény, mit akarunk, ha még ezt a gyenge, egypontos görögöket sem verjük meg? Nincs esélyünk, hogy továbblépjünk. Szerintem körülbelül ez jelent volna meg, ehelyett az lett leírva, hogy milyen igazságos ez a döntetlen, és majd a későbbiekben ez mennyit fog jelenteni.
Számomra nagy csalódás volt a játék, az eredmény, minden. Igenis merjünk álmodni! Meg lehetett volna szerezni a továbbjutó helyet, mint legjobb harmadik, ha úgy állnunk hozzá. Úgy gondolom, már ő is rájött arra, hogy ezt így nem lehet csinálni, egy lovas két fenékkel nem lehet megülni. Most a magyar válogatott két pontja sínylette meg ezt. Az ember agya az egyik pillanatban itt, aztán ott. Tudom, mert én is csináltam ezt. Nagy rizikót vállalt a szövetség, tehát Palinak választania kell, ami előbb-utóbb meg fog történni, de nagyon félek, hogy erre rámegy az Európa-bajnokságunk. Szerintem Finnországban, Észak-Írországban, itthon a románok ellen, vagy Görögországban sokkal nehezebb lesz nyerni, mint amilyen most a görög csapat ellen.
Biztosra csak a Feröer-szigetek ellen mehetünk, de öt meccsből hármat idegenben játszunk, ráadásul a csoportelső románokat fogadjuk az egyik itthoni mérkőzésen. Ha ezt nézzük, nem állunk jól, mégis hurrá-hangulat van, optimisták vagyunk. Én is azt mondom, hogy meglehet a harmadik hely, de nem biztos, és mit érünk vele, ha egy olyan csapat ellen játszunk, mint Hollandia? Azért vagyok csalódott, mert nem Dárdai Pált láttam, hanem egy olyan Dárdait, aki átvette a magyaros mentalitást, és nem azt hozta, amit vártunk. Ha most sikerült volna nyerni, én azt mondom, óriási lendületet kap a válogatott. Az MLSZ elnökségbe bekerülő politológus azt mondta: az a fontos a magyar labdarúgásban, hogy rend és békesség legyen. Szerintem nem ez a fontos, hanem végre el kéne érnünk oda, hogy eredmények legyenek – mondta végül Vágó Attila.
