Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Paks ellen, betegségéből felépülve csak az utolsó negyedórában lépett pályára – gólt lőtt. A DVTK ellen a kupában végig a pályán volt, de 86 percig azt hihették a miskolciak, megússzák. Aztán gólt lőtt. Nikolics Nemanja a Honvéd ellen is folytatná a sorozatát, de nem maga miatt, hanem azért, hogy a Videoton is tartsa nyerő szériáját, amelyet ősszel eddig csak a Debrecen tudott megtörni. A vereség óta két nehéz meccset nyertek a fehérváriak, tehát úgy tűnik, semmilyen kisiklásról nem beszélhetünk. És Nikolics sorozata meg sem tört, hiszen a Loki ellen nem játszott. De vajon meddig lehet ezt folytatni – és meddig marad itthon a csatár? A Rangadó.hu a kispestiek ellen készülő fehérváriak támadóját erről is kérdezte.
– Viccesen mondhatnánk: olyan formában játszik, hogy ha csak fél percig és fél lábbal lépne pályára, akkor is gólt szerezne. De komolyan: mennyi az a minimális idő, ami Nikolics Nemanjának kell egy gólhoz?
– A sablonos válasz erre az, hogy kiszámolom, hány percet töltöttem a pályán és elosztom a lőtt góljaim számával. Akkor kijön, átlagban hány percenként rúgok gólt. Hát igen, valóban jó passzban vagyok, eddig még nem volt példa hasonlóra a karrieremben, még a Paks ellen is elég volt tizenhét perc, hogy gólt szerezzek. Ehhez persze kellett a szerencse is. És természetesen a társak, mert nélkülük nem jutottam volna idáig – kezdte Nemanja Nikolics.
– Európában egyedülálló a sorozata, még Cristiano Ronaldo sem lőtt tizennégy meccsen egymás után gólt. Erre azért csak büszke…
– Nagy jelentőséget nem tulajdonítok neki. Nem is szeretném magam ilyen sztárokhoz hasonlítani. Ők a legnagyobb klubokban, a legerősebb bajnokságokban bizonyítanak régóta. Én a saját csapatomat próbálom segíteni, a maximumot nyújtani. Nem úgy lépek pályára hétről hétre, hogy jaj, csak meg ne szakadjon a sorozatom, hanem úgy, hogy próbálom végrehajtani az edző utasításait. Egy csatárnak az a dolga, hogy gólokat rúgjon – ezért törekszem rá, nem a rekordok miatt.
– A Paks elleni bajnoki és a DVTK elleni kupasiker azt jelzi, minimális törést sem okozott a Videotonnál a Debrecentől elszenvedett vereség.
– Egy rangadót soha nem jó elveszteni, nekünk sem esett jól. Pláne a Debrecen ellen, amely papíron a legnagyobb riválisunk, még akkor is, ha a táblázat mást mutat. De egy Vidi–Debrecen mindig háromesélyes, bármennyire jó sorozatban voltunk előtte. Sajnos most ők nyertek, de hát tudtuk előre, hogy minden sorozat véget ér egyszer. Az volt az igazán fontos kérdés, hogyan reagálunk a vereségre. Úgy gondolom, a csapat nagyon jól vizsgázott e tekintetben, ebben nagyon fontos szerepe volt az edzőnknek, aki egyszerűen nem engedte, hogy utólag azzal a mérkőzéssel foglalkozzunk, természetesen a hibák elemzését leszámítva. De onnantól kezdve csak a Paks elleni taktikára figyeltünk, egész héten azt igyekeztünk megvalósítani.
– Három nehéz ellenfél után most elvileg könnyebb meccs jön, hiszen a Honvéd nem tartozik az élcsapatok közé. Ilyenkor szokták azt mondani, akár veszélyes is lehet ez a helyzet, ha a csapat kicsit „fellélegez”.
– Nem mondanám, hogy a Honvéd nem veszélyes. Stabil csapat, amelyiknek van stílusa, és amit csinál, azt jól csinálja. A Fradi elleni kupameccsen nagyon jól játszottak, közel voltak a továbbjutáshoz, de nem volt szerencséjük. Új edzőjük van, ami új impulzusokat jelent, fel lesznek tüzelve – de ahogy eddig is, mi inkább saját magunkra figyelünk, próbáljuk most is a megfelelő taktikát kidolgozni. Továbbra is motiváltnak érzem a csapatot, egyértelmű célunk, hogy itthon tartsuk a három pontot.
– És ha tizenegyeshez jut a Vidi, elvállalja? Két éve a vészkapus Ivan Lovrics kifogott önön, a Honvéd pedig nyert a Sóstón…
– Hát, igen, ez is megtörtént velem. Nem vagyok büszke rá, de ez van. Ma is azt mondom, nem rúgtam rosszul azt a tizenegyest, mégis kivédte Lovrics, akinek jár az elismerés. Furcsa eset volt, hibáztam, de ha vasárnap lenne mód, ismét vállalnám a büntetőt, persze, ha az edző is rám bízza.
– A szezon feléhez közelítve, tizenegy meccsen tizenhárom gólt lőve, legalább egy „minimumot” nem fogalmazott meg magának, amennyinél már nem szeretné alább adni?
– Volt már olyan szezonom, amiben összesen lőttem ennyit, huszonhét meccsen. Akkor azzal harmadik lettem a góllövőlistán. Ha így nézzük, ez a tizenhárom nagyon szép eredmény már önmagában. Azt szokták mondani, ha egy csatár minden második meccsén gólt lő egy bajnokságban, már jónak minősíthetjük. A magyar bajnokságban harminc mérkőzés van, ez tizenöt gólt jelentene – ehhez tehát még kettőt kellene lőnöm. Az őszi idényben még öt meccsünk van, mindenképpen szeretném ezt a két gólt ez alatt megszerezni. Aztán, ha lesznek még meccsek, majd próbálom növelni a gólok számát – de a legfontosabb számomra, hogy egészséges legyek, akkor játszhatok, a többit majd meglátjuk.
– Szabó József, a Videoton történetének legeredményesebb játékosa nyolcvannégyben tizenkilenc találattal lett gólkirály, ezt akár már most ősszel elérheti, ha így folytatja…
– Nem szoktam nézni, ki van előttem vagy mögöttem, csak a magam teljesítményével foglalkozom. Tudom, hogy jelenleg a góllövőlista második helyezettje hat gólnál tart, de ettől még nem akarok egy komfortzónában pihengetni. Továbbra is próbálok minden mérkőzésen gólt szerezni, aztán majd a bajnokság végén visszanézek, megvizsgálom szépen, milyen volt a szezonom. Sok mérkőzés van hátra és szerintem még sok gól… Mások is lőnek gólokat, másoknak is lehet jó sorozatuk, de az a legjobb, ha én csak magamra és a csapara figyelek. Kétszer voltam házi gólkirály a Videotonban, az egyik nagy célom, hogy harmadszor is sikerüljön.
– Hogy pontosan hány mérkőzése van még Fehérváron, azt nem tudni, mert ilyen szezon után vagy közben benne van a pakliban, hogy akár már télen elszerződhet egy külföldi bajnokságba, nem?
– Egyelőre nem foglalkozom ezzel a kérdéssel. Nyárig van szerződésem a Vidinél, hogy mi lesz, az a jövő zenéje. Jelen pillanatban csak az ősszel még előttünk álló kilenc meccsre koncentrálok, szeretném minél jobb állapotban, minél több gólt szerezve lehozni, hogy segíthessek a csapatnak megnyerni ezeket a meccseket. A többit majd meglátjuk.
