hertha

A pénteki, Werder Bremen elleni hazai bajnoki előtt a Berliner Morgenpost kérdezte Dárdai Pált, a Hertha BSC magyar szakvezetőjét. A magyar válogatott elköszönő szövetségi kapitányát a többi között arról faggatták, mennyiben változott, mint edző az elmúlt időszakban. – A legfontosabb tényező, hogy mielőtt a profi csapat edzője lettem, már szövetségi kapitány voltam. Ez óriási lépés volt számomra. Az edzésmódszereim nem változtak jelentősen: a gyerekekkel is ugyanazokat a gyakorlatokat végeztettem el, bevontam őket a munkába, hiszen látniuk kell nekik is, hogy fejben is sokat kell dolgozni. A meccsek során a fejüket is használniuk kell, különben nagyon nehéz a játék – mondta Dárdai Pál. A korábbi magyar kapitányt arról is kérdezték, hogyan kezelte azt a helyzetet, hogy utánpótlásedzőből lett egyből vezetőedző. – Sportigazgatónk, Michael Preetz megkérdezte tőlem, hogy mik a terveim. Tudta, hogy nem szeretem a szerencsejátékot. Mondtam neki: a gyerekeim még mindig kicsik, jövőre is Berlinben akarok maradni. Ha elbukok a felnőttekkel, akkor visszamegyek a következő generációhoz. Ez nem jelent gondot számomra, de ha sikeresek leszünk, akkor meghosszabbítják a szerződésem. Logikus: ha jó vezetőedző vagyok, maradok, ha nem, visszamegyek a gyerekekhez. A legjobb az lenne, ha még néhány évet a profikkal dolgozhatnék, aztán visszamennék a fiatalokhoz, és egy napon újra szövetségi kapitány lehetnék. Azután befejezem. Hertha és Magyarország, nekem nem kell több – szögezte le Dárdai.

A magyar válogatott csapatkapitánya végre elmesélte, miért nem igazolt a német Herthához.

A magyar tréner elmondta: ha minden a terv szerint alakul, akkor nem lesznek kiesési gondjaik.

Egyelőre semmit. Mégis mindennap halljuk, hogy bármikor tehet. Kinek jó ez?

Thomas Kraft kezdhet izgulni?

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon Mindössze egy félidő jutott eddig Dzsudzsák Balázsnak a Dinamo Moszkva idei szezonjában. Az orosz együttes már négy bajnokin van túl, a magyar szélső azonban az első meccs óta csak a kispadot koptatta. Bár az átigazolásáról szóló pletykák némileg elhalkultak, egyértelműnek tűnik, hogy a közelgő klubváltást vetíti előre az év végén lejáró szerződésű labdarúgó mellőzése – amit azonban Dzsudzsák csak tehetetlenül tűr. – Most mit mondjak? Elvagyok. Tehetetlenül szemlélem az eseményeket. Nem fogom fel tragédiaként, ami mostanság velem történik, de azt sem jelenthetem ki, hogy hidegen hagy. A legrosszabb az egészben, hogy az elmúlt három hétben megfosztottak attól, amit a legjobban szeretek. Az mindennél jobban bánt, hogy nem futballozhatok. Száműztek, ez most már világos – nyilatkozta az NSO.hu megkeresésére Dzsudzsák. – Azért, mert nem írta alá a szerződés-hosszabbítást? – Nyilván. Ha nem lenne nyakunkon a románok elleni Eb-selejtező, minden bizonnyal jobban kezelném ezt a helyzetet, de rettentően elkeserít, hogy mindjárt itt a szeptember, és én mást nem csinálhatok, csak edzhetek. Hozzáteszem, amíg Sztanyiszlav Csercseszov volt az edző, nem volt gond. Még ő irányította a Dinamót, amikor a klubbal már tárgyaltam az esetleges hosszabbításról. Már akkor is benne volt a pakliban, hogy nem fogadom el az ajánlatot, mégis azt mondta, őt nem érdekli, kinek hogyan alakul a jövője, ő továbbra is a legjobbakra építi a csapatot, márpedig én a legjobbak közé tartozom. Örültem a hozzáállásának, valamelyest meg is nyugodtam. Nem sokkal később leváltották... Július tizedikén a Monaco ellen játszottuk az utolsó felkészülési meccsünket, nyertünk egy nullára. Utána kaptunk három szabadnapot, mire visszaértem Moszkvába, már nem Csercseszov volt az edző... Andrej Kobeljev vette át a helyét, aki rögvest közölte, a keret összes tagjával egyenként elbeszélget. Nos, én azóta várom, hogy leüljünk. Az első fordulóban, a Zenit ellen még egy félidő jutott nekem, az azóta lejátszott három meccsen viszont a cipőmet sem kellett bekötnöm, mert még melegíteni sem küldött el. Tisztességgel edzek, elutazom a csapattal, aztán végignézem a mérkőzést a padról. Pályafutásom során még sohasem voltam ilyen szituációban, korábban bele sem gondoltam, milyen lehet ez. Nem akarom dramatizálni, de nem jó érzés. – Legalább halvány fényt lát az alagút végén? – Várunk. A klub vezetői azt várják, hogy eligazoljak, én pedig azt várom, hogy befusson az ajánlat, amire rábólinthatok. Fogalmazhatok konkrétabban is: arra várok, hogy végre elmehessek a Herthába.

Dárdai Pál és a játékosok nem tartózkodtak a járművön; a sofőr nem sérült meg.

A Hertha BSC magyar vezetőedzője a Genoa elleni meccsen látta, amit látni szeretett volna.

Bernd Storck a német fővárosban átvette a stafétabotot a válogatott távozó kapitányától.

Német lapértesülések szerint Dárdai Pál klubja és a szélső között közeledtek az álláspontok.