„Személyvonat érkezik Budapest-Nyugati pályaudvarról a második vágányra, és továbbindul Dunakeszin és Gödön át Vácra. A vonat minden állomáson és megállóhelyen megáll.”
Stimmel, a váci vonalon vagyunk, mégsem a Pest megyei város vasútállomásának hangjai szűrődnek jól hallhatóan a futballpályáig. Zugló és Angyalföld határán állunk, a vasutasok Rákosrendezőnek hívják. Itt van a BVSC-pálya, ahol az NB II-es Dunakanyar-Vác csapata edz. Nem a Szőnyi úti stadionról beszélünk, ott majd a meccsek lesznek. Ez a Tatai úti sporttelep, annak sem a füves, hanem a salakos pályája!
Úgy bizony! Nem fű, nem műfű, hanem salak. A jól ismert vörös salak.
Érkeznek a játékosok, majd orvosi vizsgálaton vesznek részt, miközben a vezetők a technikai részleteket intézik. Szombaton rendezik a másodosztály 17. fordulóját, és a Vác is pályára lép. Normális helyzetben ezt nem kellene külön hangsúlyozni, de hol van itt normális helyzet? A Videoton elleni Magyar Kupa-meccsek után a Kazincbarcika elleni bajnokira sem álltak ki a játékosok, mert sztrájkolnak, a háttérben pedig dúl a harc két vezető, két tulajdonos, vagy két befektető között, nevezze őket mindenki úgy, ahogy akarja.
Két emberről van szó, de a tét sokkal nagyobb: a város labdarúgása, ami alapjaiban meginoghat, ha ősztől a megyei harmadosztályból kell felkapaszkodnia.
Csütörtök délután hat óra van, hamarosan kezdődik az edzés. Az érkező játékosok köszönnek az edzőnek, kezet fognak vele, majd a nevüket mondják. Bemutatkoznak.
Ez ugyanis nem az a csapat, amely hat győzelemmel, négy döntetlennel és öt vereséggel zárta az őszi szezont a Keleti-csoportban. Azok a játékosok sztrájkolnak, mert kijelentették, amíg Héger Józsefnek köze van a klubhoz, nem játszanak. Ez egy vadonatúj csapat, többnyire ismeretlen, fiatal játékosokkal, és egy ismert edzővel.
„Tegeződhetünk, ugye?” – kérdezi ártatlan tekintettel az egyik játékos, de nemleges választ kap. Valószínűleg nem tudja, hogy Dr. Tóth Jánosnak akart hellóval köszönni, aki volt már a TFSE, a Vasas, a Csepel, a Siófok, a Honvéd és a Vác edzője is. A munkásságát bővebben csak azért nem mutatjuk be, mert ide kattintva bárki megtekintheti! Az 53 éves szakember vállalta azt a hálátlan feladatot, hogy az ország számos pontjáról verbuvált 18 játékossal nekivág a tavaszi szezonnak. Kedden volt az első közös edzésük, és szombaton lesz az első mérkőzés Szegeden.
Számára egyáltalán nem anyagi kérdés az edzői munka, nem azért vágott bele. A pedagógusi és edzői hivatástudat az oka.
Negyed hét körül félhomály telepszik a környékre, de a szerény teljesítményű reflektorok jóvoltából legalább nincs sötét. Miközben a csapat gyakorol, az edző gyakorolja a 18 játékos nevét, a srácok pedig ismerkednek egymással. Pattog a labda, és pattognak Tóth János szavai is, hiába a szerény körülmények, látszik, hogy a szakmai elvárásokat nem adja alább. Vagy nem nagyon…
Az edzés végén elkészül egy fotó, egy rendhagyó csapatkép. A váci futball újabb fejezetének első képes bizonyítéka…
A pálya mellett figyeli az eseményeket Héger József, tulajdonos is, aki az elmúlt hetekben, hónapokban támadások céltáblájává vált, a legtöbben őt okolják a kialakult helyzetért, és John P. Marshall oldalára állnak.
– Héger József tönkreteszi vagy megmenti a váci futballt?
– Sportszerűségből is és egyébként is kötelességünk végigjátszani a bajnokságot. Ezen dolgozunk a munkatársaimmal, illetve a labdarúgókkal, akik vették maguknak a bátorságot, hogy jelentkeztek csapatunkba. Nem szokványos ez a toborzás, de olyan sportszerűtlenség ért minket, hogy a játékosok akkor jelentették be, hogy nem lépnek pályára, amikor már lejárt az átigazolási időszak. Ez szerintem őket minősíti, minket meg az fog minősíteni, hogy le fogjuk játszani a mérkőzéseket – magyarázta Héger József.
– Mit vár a szövetség licencvizsgálatától? Teljesíthetőek az elvárások?
– Természetesen! Ezek részben olyan kérdések, amelyek nem igazán jelentenek problémát. Ami probléma volt, az a pálya és a játékosok kérdése, ami kizárási ok lehet, illetve az edző személye. Természetesen megtaláltuk azt az edzőt, aki vállalta a feladatot. Ez nem egy népszerű feladat, hiszen ismeretlen játékosok ismeretlen teljesítményre képesek. Mindenesetre vállalta, és ezért köszönet illeti. Akik most bármilyen szinten, bármilyen módon tesznek ezért a csapatért, azok előtt le a kalappal.
– A hazai meccseit hol játssza majd a csapat?
– Megkötöttük a szerződést a BVSC-vel. Bízom benne, hogy ha a Tatabánya NB I-es meccsét le tudták itt játszani, akkor mi is játszhatjuk itt az NB II-es mérkőzéseinket. Ez attól függ, hogy ítéli meg a pályahitelesítő, vagy pályabejáró, de úgy gondolom, hogy nem lehet akadálya a mérkőzés megrendezésének jövő héten. Minden mérkőzésünkre szerződésünk van, természetesen, és már le is adtuk az MLSZ-ben az edzővel és a pályával kapcsolatos dokumentumokat. Éppen ezért merem remélni, hogy a licenckövetelményeknek meg fogunk felelni.
– Hogy látja, mi vezetett idáig?
– Szerintem az vezetett idáig, hogy az angol szándékai kifürkészhetetlenek, hiszen a saját jogos tulajdonába nem lépett be. Az MLSZ felszólított minket, hogy rendezzük a sorokat, mert az edző nem volt edző, a pályaedző nem volt pályaedző, a szakosztály-igazgató nem volt szakosztály-igazgató. Semmi köze az NB II-es joggal rendelkező kft-hez, tehát gyakorlatilag – hogy úgy mondjam – illegálisan működtek, és megkockáztatom, hogy illegális dolgok történtek a csapat háza táján. Úgy látszik, hogy ez a mérce Vácon, és ehhez én nem vagyok partner, és nem is leszek. Ez vezetett oda, hogy elő kellett lépnünk, hogy megmentsük egyáltalán. Az angol szándékai azért kifürkészhetetlenek, mert hogyha valaki a vagyontárgyát ily módon próbálja elveszíteni, ez számomra megdöbbentő, ugyanaz vonatkozik a Vác VLSE-re, amely megpróbálja felmondani a velünk egy évre kötött szerződést. Természetesen ehhez nem járulunk hozzá, és ez egy oldalról nem mondható fel. Ez egy határozott idejű szerződés, és konkrétan ennek a bajnokságnak a végéig szól. Ez is felvetődött a licenceljárásban, de ezt a jogászaink megválaszolták, és nem fogjuk hagyni, hogy így legyen. A mi utánpótlásunknak kell maradniuk a szezon végéig. Azt gondolom, ha lejátsszák a bajnokságot az utánpótlásban, akkor teljesül az a licencfeltétel is, hogy a korosztályos csapataink harcban állnak.
Ezután Marczi Tibor ügyvezetőhöz fordulunk, akitől megtudtuk, hogy a szerződtetett labdarúgók munkamegtagadása miatt felhívás útján sikerült összeszedniük a jelenlegi játékosokat.
– Lesz-e szombaton Szeged–Vác meccs?
– Igen, lesz. Nagyon készülünk rá, szervezzük a csapatot. Mindenképpen ki fogunk állni – szögezte le Marczi Tibor.
– Az őszi bajnoki idényben, illetve a téli felkészülés során váci színekben szereplő játékosok közül rendelkezésre áll valaki?
– Nincs itt azok közül sem edző, sem játékos. Teljesen új csapat fog kiállni, új edzővel, a kft-nél lévő szakvezetéssel.
– Hogyan verbuváltak játékosokat néhány nap alatt?
– A játékosokat felhívás útján sikerült összeszedni. Olyan labdarúgók, akik nem kaptak lehetőséget már régóta más egyesületnél, vagy egyéb okok miatt nem tudtak foglalkozni a labdarúgással, de látnak ebben fantáziát, és van kedvük ahhoz, hogy kiálljanak, és küzdjenek a váci klub színeiben.
– A licencfeltételekre vonatkozó hiányosságok pótlására, illetve a licencelőírásoknak megfelelő szabályos működés helyreállítására lát esélyt?
– Természetesen! Megkaptuk az MLSZ hivatalos állásfoglalását, amire fel fogunk készülni, és a szükséges adatokat és kéréseket teljesíteni fogjuk.
– Jelenleg arra készülnek, hogy a váci csapat tisztességesen végigjátssza a bajnokságot?
– Így van, gőzerővel erre készülünk. Egyelőre az a cél, hogy stabilan el tudjunk indulni, a további erősítéseken dolgozunk, de ez még a jövő zenéje. Most az az elsődleges szempont, hogy ez a csapat összeálljon, ki tudjunk állni, és a bajnokságban részt tudjunk venni.
Végül Dr. Tóth János edzőnél aziránt érdeklődünk, miért viszi vásárra a bőrét. Elárulja, eleinte békebíróként szeretett volna fellépni a két fél között, de be kellett látnia, hogy nem tudja elősegíteni a konfliktus rendezését.
– Miért vállalta a feladatot?
– A nyilvánosság elé jutott, hogy Vácon nincs csapat, nincs edző, nincs pálya. A tulajdonos megkeresett, hogy segíteni kellene. Van váci kötődésem, ebből adódóan a futball érdekében számomra mindenképpen belső indíttatás, hogy ha van egy feladat, és úgy gondolja bárki, hogy én annak a megoldásában tudok segíteni, akkor erre készen állok – magyarázta Tóth János. – A csapatról nyugodtan elmondhatom, hogy egy rutintalan, kevés labdarúgás-tapasztalattal rendelkező együttes, de ezek a játékosok erőt és energiát éreznek magukban. Nem akarom visszafogni ezt az erőt és lendületet. Nem fogom nekik azt mondani, hogy nem kell hajtani, nem kell játszani, hanem minden tőlük telhetőt tegyenek meg azért, hogy elrontsák az ellenfelek játékát, és nehezítsék meg a pontszerzésüket.
– A kialakult helyzetről, a játékosok sztrájkjáról mi a véleménye?
– Azt kellene tudnia mindenkinek, hogy mi ezzel a céljuk. Ők nyilvánvalóvá tették azt a célt, hogy a tulajdonostól elszakadjanak. Én is dolgoztam pályafutásom során olyan vezetőkkel, akik számomra nem voltak szimpatikusak, de soha meg nem fordult a fejemben, hogy nem veszem fel a munkát, illetve, hogy a tanítványaimat ne a becsületes munkavégzésre ösztönözzem, és ehhez ne adjak meg nekik bármilyen támogatást…
