NB II

Kölcsönadják a kedvencet

A szurkolók fájlalják, hogy Polényi Gábornak távoznia kell Angyalföldről; Kazincbarcikára kerül.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Február 8-18. között Törökországban edzőtáborozik az NB II Keleti-csoportjának második helyén telelő Vasas csapata, de Polényi Gábor biztosan nem utazik el az angyalföldi küldöttséggel. A 21 éves védő ugyanis Kazincbarcikára kerül, kölcsönbe. Ezen a héten még a fővárosban edz, és hétfőn csatlakozik a borsodi klubhoz. Mindezt maga az érintett is megerősítette a Rangadó.hu érdeklődésére.

A helyzet nagyjából világos: a német tulajdonos német edzőt hozott a Vasastól, ő pedig német játékosokat, márpedig Bastian Hohmann éppen Polényi posztjára érkezett, így a magyar fiatalra nincs szükség…

A miskolci születésű védő a Diósgyőr csapatában nevelkedett, 2010 tavaszán négy meccset végigjátszott az élvonalban. Aztán előbb kölcsönbe, majd végleg a Vasashoz került. A jelenlegi szezonban 13 bajnoki, öt Ligakupa- és négy Magyar Kupa-meccsen játszott, az NB II-ben hétszer volt kezdő, hatszor pedig becserélték.

– Egyelőre nem zárult le ez a folyamat, még több klub is szóba jöhet, de nagy valószínűség Kazincbarcikán folytatom fél évig, kölcsönben – mesélte a Rangadó.hu érdeklődésére Polényi Gábor. – Kedden behívtak, és mondták, hogy nem vagyok tagja a Törökországba utazó keretnek. Úgy látszik, nem férek bele az edző elképzeléseibe. Ezért döntöttem a kölcsönjáték mellett. Tulajdonképpen a játéklehetőséget választottam, szerintem mindenki ezt tette volna a helyemben. Egy kikötése van a klubnak, hogy nem játszhatok a Vasas ellen.

Két és fél esztendeje szerepel az angyalföldieknél a fiatal játékos, és bizony mozgalmas hónapok, évek voltak ezek. Immár van összehasonlítási alapja is a különböző „korszakokról”.

– Két időszakra is nagyon szívesen emlékszem vissza. Amikor idejöttem, elég sokat játszottam az NB I-ben, most pedig nagyon jó társaság alakult ki az öltözőben – mesélte Polényi Gábor. – A szurkolóknak is az egyik favoritja vagyok, igyekeztem mindig úgy teljesíteni, hogy a játékom elnyerje a tetszésüket. Csak annyit üzennék neki: még visszatérek! Számomra már olyan a Vasas, mintha a családom lenne. Reménykedem, hogy lesz visszaút, mert tényleg nagyon megszerettem ezt a közösséget.

A lelátó hangja

Manapság szinte mindenhol az a szokás, hogy a tulajdonos fújja a passzátszelet, hiszen ő adja a pénzt, az történik, amit ő és az emberei mondanak. A szurkolók szava senkit sem érdekel, de mi azért körülnéztünk a Vasas FC Facebook-oldalán, mert kíváncsiak voltunk, mit szólnak mindehhez a drukkerek. Nos, ahogy mondani szoktuk: nem szakadnak meg a röhögéstől…

„Sejteni lehetett, hogy Berger, ha már idehozta a saját játékosait (a német 5. osztályból), játszatni is fogja őket. Polényi nem ezt érdemelte, jó őszt produkált, és akkor sem hagyta el a csapatot, amikor Faragó idejében hónapokig egy forintot sem kapott…”

„Polényi a kedvencünk!!! Ne adják egyik riválisnak se, még kölcsönbe se!!!”

„Nem elég, hogy enyhén szólva sem a beígért mértékűek az igazolásaink, még a jobbakat is kölcsönbe adjuk, aki van?”

„Nem erősödtünk a télen, mondjuk ki nyíltan. Ezt a döntést nem tudják megmagyarázni valós érvekkel. Polényi a csapat erőssége volt ősszel! Várjuk a magyarázatot a megmagyarázhatatlanra.”

„El a kezekkel Polényitől! Endre, megőrültél? A legjobb és legnépszerűbb játékost elküldeni? Így toborozzátok tavaszra a nézőket?”

„Valami itt nagyon nem stimmel. Ami a szeretett csapatunk háza táján történik, az már kiveri a biztosítékot. Tessék a vezetők részéről kiállni a szurkolók elé, és elmondani a való igazat. Azt hiszem, eljött az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba. A szemfényvesztési műveleteknek legyen már vége. A keretünk nem lett megerősítve, inkább gyengült. Úgy emlékszem, az ígéret más volt a vezetőség részéről. Vagy megváltoztak a feljutási céljaink, és gyengíteni kell a csapatot? Magyarázatot kérünk a miértre, mert ez így nem fair dolog a szurkolókkal szemben. Vagy már mi, szurkolók nem számítunk?”

Olvasói sztorik