Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Az MLSZ közgyűlés napján tartott alakuló ülését követően kedden délután megtartotta második ülését az MLSZ részben új összetételű elnöksége.
Az elnökség immár új tagjaival (Nyilasi Tibor, Garancsi István, Török Gábor) soraiban tartotta meg ülését, amelyen – a szakbizottságokkal történt egyeztetések alapján – áttekintette a hazai és nemzetközi versenyprogramot, ami – figyelembe véve a jövő évi Európa-bajnokság június 10-i rajtját – a szokásosnál is feszítettebbre tervezett. A tervek szerint az NB I nyáron és tavasszal is a szokásosnál korábban kezdődik, hogy május elejéig be lehessen fejezni a versenysorozatot.
Ezen felül – a szakbizottságok javaslatait figyelembe véve – az elnökség elfogadta az NB III-as és alacsonyabb osztályú bajnokságok, illetve az utánpótlás-bajnokságok versenykiírásait. Az elnökség korábbi döntésének megfelelően a kiemelt utánpótlás-bajnokságokban a tavaszi fordulók alsó- és felsőházban kerülnek lebonyolításra, az őszi fordulók utáni sorrendnek megfelelően. A csapatok magukkal viszik az ősszel szerzett pontokat a tavaszi tabellára.
Rendeződik a szerencsejáték-kérdés
Évek óta húzódó megoldatlan kérdése a magyar labdarúgásnak a sportfogadásban felhasznált mérkőzések vagyonértékű jogainak fizetés és adózás nélküli használata, amelyet szintén tárgyalt a testület. A válogatott és az NB-s csapatok mérkőzései több mint egy évtizede ellentételezés nélkül szerepelnek a különböző fogadási játékokban, több milliárdos hasznot hozva a többségében illegális játékszervezőknek.
Az MLSZ több hónapos előkészület után, a parlament, illetve a kormány szabályozó intézkedéseinek köszönhetően a közgyűlés felhatalmazásával hamarosan véglegesítheti a fogadásra vonatkozó vagyonértékű jogok értékesítési szerződését a hazai legális játékszervezővel, a Szerencsejáték Zrt-vel. A szerződés várható megkötése után mindenki jól jár: jogilag rendeződik az eddigi szabályozatlan helyzet, a csapatok pedig több évi várakoztatás után hozzájutnak jogos járandóságukhoz, ami jelentősen segítheti a gazdasági helyzetük stabillá válását.
Legyen több magyar fiatal
A testület állást foglalt, hogy intézkedések szükségesek az NB I-ben szereplő fiatal magyar játékosok számának növelése érdekében. A lehetséges alternatívákat az érintett szakmai terület az elnökség kérése szerint kidolgozza, és az elnökség a csapatokkal is konzultálva a tervek szerint még az idény vége előtt meghozza a célszerű döntéseket.
Az elnökség egyebek mellett jóváhagyta az MLSZ 2015–2016-os sportfejlesztési programját is. Az előterjesztésből kiderült, hogy 2011 óta a játékosok és csapatok száma az amatőr- és utánpótlás-labdarúgásban töretlenül növekszik, és egyenletes számban, évi közel 150 pálya építésével folyamatosan javul az infrastrukturális helyzet – írja az MLSZ honlapja.
