NB I

„Mindenhol vannak Fiola Attilák”

A 65 éves Gellei Imre az utánpótlás-válogatott élén eltöltött két évet érzi a legközelebb a szívéhez.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

535 élvonalbeli mérkőzés vezetőedzőként a kispadon; volt a válogatott szövetségi kapitánya is 23 találkozón; most az MLSZ szakmai bizottságát vezeti Gellei Imre, aki vasárnap lett 65 éves. Mostanság az akadémiákra figyel, és a másodosztályú ZTE talpra állításában is segít. A kiváló szakember a születésnapja alkalmából a DigiSport televízió reggeli műsorának vendége volt.

– Igencsak aktív, nem nagyon pihen, most is egy meccsről érkezett…
– Hétfőn este a Békéscsaba–Vasas mérkőzést tekintettük meg a ZTE tulajdonosi körének vezetőjével, Végh Gáborral. Nagyszerű meccset láttunk, ott volt négyezer ember, és úgy gondolom, a viharsarki térség megérett arra, hogy ismét első osztályú csapata legyen – kezdte Gellei Imre.

– A Vasas önnek érzelmi kérdés is, biztosan nem bánná, ha éppen ez a két csapat jutna fel…
– Érzelmi kérdés, de a Gyirmót ellen sem drukkolok. Itt még azért nagy csaták várhatóak, és győzzön a két legjobb. Egy újságírónak már elmondtam, lehet, hogy mi leszünk a mérleg nyelve, hiszen ezekkel a csapatokkal mi még játszani fogunk.

– Zalaegerszegen egy hosszabb távú építkezésbe kezdtek. Vége a légiósok világának?
– Valóban, csak egy játékos maradt, aki most sérült, de őt sem tartjuk meg. Fiatal magyar játékosokkal igyekszünk feljutni az élvonalba a későbbiek során. Remélem, hogy egy-két év alatt ez sikerül is.

– Saját nevelésű magyar fiatalokkal talán még vonzóbbá tehetnék a csapatot a közönség számára is…
– Ezért is nagyon fontos számunkra az akadémia. A klub és a csapat körül olyan egykori játékosok dolgoznak, akik mindannyian szép karriert futottak be. Lendvai Miklós a vezetőedző, Kocsárdi Gergely a klubigazgató, de említhetném Molnár Balázst és Szabó Zsoltot is. Nagyon fontosak azok a gyökereink, amelyeken keresztül átsüt az a fajta szenvedélyes játékszeretet, amelyet ezek a játékosok jelentenek.

– Pályafutása során több klubnál is dolgozott, a többi között például Ferencváros, Zalaegerszeg, Vasas… Van önnél első az egyenlők között, vagy érzelmileg kedvenc?
– Érzelmileg az a csapat áll hozzám a legközelebb, amelynél először voltam edző, ez pedig a Keszthely. Kétszer sikerült felvinni az NB II-be, de most a megyei másodosztályban szerepel. Az említett csapatok mellett a Paks is közel áll a szívemhez, ahol szép időszakot töltöttem el.

– Van a pályafutásának olyan időszaka, amit abszolút a csúcsnak tart?
– Amikor kétszer sikerült a Keszthelyt feljuttatni, valamint nagyon szép négy évem volt a Vasasnál, ahol harmadik helyezést értünk el. Nagyon fontos az is, hogy Pakson azok a játékosok, akik akkoriban nagyon fiatalok voltak, a többi között Fiola, Haraszti, Heffler, ők mind magasra jutottak futballkarrierjük során. Boldognak kell lenni, és szeretni kell ezt a játékot.

– Olyan is van a karrierjében, amit tévútnak, zsákutcának tekint?
– Kétszer mentem Verebes József után edzőnek, egyszer Győrbe, egyszer pedig az MTK-hoz. Lehetett érezni, hogy túl vannak már a zeniten. Fiatalember voltam, alkotni akartam, részsikereket elértünk ugyan, de idő előtt befejeződött az együttműködés. Nem bántam meg, mert ezek keményítik az embert.

– Melyik a szebb feladat? Klubcsapatot vagy válogatottat irányítani?
– Az utánpótlás-válogatott élén eltöltött két évet érzem a legközelebb a szívemhez. Azok a játékosok, akiket kiválaszthattam, Gera, Szabics, Lőw, Halmosi, Bodnár, Gyepes, ők aztán felnőtt válogatottak is lettek az én utánpótlás-csapatomból.

– Nem véletlen, hogy a szakmai bizottság elnökeként az akadémiákra is odafigyel…
– Az akadémiákra elsősorban most Bernd Stock figyel, de jó érzés látni, hogy nagy együttműködés és összhang van az akadémiák között. Bízom benne, hogy ez néhány éven belül eredményre is vezet.

– Egykori kapitányként mit gondol, milyen helyzetben van most Dárdai Pál?
– Dárdai Pál egy kitűnő ember, aki szorgalmas, becsületes játékos volt a válogatottamban is. Karakteres ember, akinek komoly víziója, jövőképe van, és úgy gondolom, hogy nagyon tiszta kommunikációval csúcsra járatja a válogatottunkat. Boldog lehet mindenki, hogy a tiszta kommunikáció révén itt minden érezhető, érthető, és éppen ebből adódóan mindenki részese lehet azoknak a részsikereknek, amiket egyébként nagyon meg kell becsülni. A stábban is mindenki teszi a dolgát, és igazi alkotói közösséget képviselnek. Nagyon szurkolok a csapatnak.

– Hétfőn az angol és a német U21-es válogatott játszott barátságos mérkőzést. Mindkét csapatban olyan játékosok léptek pályára, akik évek óta rendszeresen játszanak hazájuk élvonalában vagy éppen a BL-ben…
– Az edzőknek sokkal bátrabban kéne nyúlniuk azokhoz a játékosokhoz, mint például Fiola Attila, aki tizenhét éves korában került a Paks első keretéhez, én hoztam fel az ifiből. Az első edzésen Tököli Attilát megreszelte, aki odarohant hozzám és mondta: mester, belőle lehet profi futballista. Lehetett látni, hogy mindenét odateszi. Hozzá kell nyúlni bátran az ilyen srácokhoz, és biztos vagyok benne, hogy mindenhol vannak Fiola Attilák.

Olvasói sztorik