Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A múlt héten az angol John Marshall személyében új többségi tulajdonos érkezett az Egri FC-hez, aki csütörtökön menesztette Simon Antal vezetőedzőt, valamint segítőjét, Vojtekovszki Csabát, illetve Kövesfalvi István kapusedzőt. A klubnál szintén nagyon fontos láncszemnek számító Tóth Dénes a Rangadó.hu értesülése szerint nyárig a posztján marad, mert a napi ügyeket ő viszi, minden témakörben naprakész, tehát nélkülözhetetlen a munkája.
Érdekes az új tulaj személye, hiszen amióta szerepet vállalt a magyar labdarúgásban, csupa kétes ügyletbe bonyolódott. Az elmúlt hónapokban a Vác csapatánál új tulajdonosként tüntette fel magát, ráadásul abban a percben, hogy annak idején betette a lábát az NB II-es csapathoz, azonnal menesztette az addig sikeresen dolgozó edzőt, Híres Gábort. Most Egerben is hasonló forgatókönyvet követett, Simonnak és kollégáinak mennie kellett. Mindezt tette úgy, hogy cégbírósági adatok szerint egyelőre Vácon és Egerben sem tulajdonos, ám mégis rugdossa ki az embereket – írja a foci24.net.
A Rangadó.hu megkeresésére Vojtekovszki Csaba elmondta, elvárják az új vezetéstől, hogy teljesítsék, ami az érvényes szerződésekben szerepel.
– Hivatalosan is megtörtént a búcsú?
– Csütörtökön bejelentették, hogy szüneteltetik a munkaviszonyunkat, és elénk tettek egy papírt. Mi azt kértük, hogy teljesítsék, ami a határozott idejű szerződésünkben szerepel, ahogy mi is teljesítettünk az elmúlt másfél évben. Bízunk benne, hogy kifizetik, ami a megállapodásunkban szerepel. Ha mással képzelik el a folytatást, legalább legyenek korrektek – nyilatkozta a Rangadó érdeklődésére az eddigi másodedző, Vojtekovszki Csaba.
– Hogyan élte meg a váltást?
– Simon Antal mellett nekem a legnehezebb ez a szituáció, hiszen itt nevelkedtem, itt lettem NB I-es játékos, sok időt töltöttem itt, a gyerekem is itt játszik, szóval nekem van a legnagyobb kötődésem Egerhez. Egy olyan befektetővel, mint a Jámbor János, Vancsa Miklós kettős, ki lehetett tűzni nagy célokat, és az NB II-es idényben bizonyítottuk, hogy végre is lehet hajtani azokat. Ami az őszi szezont illeti, mindenki ismeri a körülményeket, nekünk tiszta a lelkiismeretünk, szerintem maximálisan éltünk a lehetőséggel, pozitív érzéseim vannak. Örülök, hogy az elmúlt másfél évnek részesei lehettünk itt, Egerben.
– Hogyan tovább?
– Az edzői szakma ilyen, azt szoktam mondani, ha bezárul egy kapu, egy másik kinyílik. Több mint négy évig voltam klubvezető Mezőkövesden, az is egy építkezési folyamat volt. Korábban voltam már vezetőedző, most segítő, tehát a sportág minden szegletét kipróbáltam. Aki ebben nőtt fel, még ettől a magyar futballtól is nehezen válik meg. Érdekesség, hogy ez az első alkalom, amikor idő előtt köszönték meg a munkámat. És pont a saját szülővárosomban… Játékosként, edzőként és vezetőként sem volt még ilyen. De jól van ez így, mert azt szokták mondani, három dolog kell, hogy valaki igazán edzővé váljon: ha egyszer megköszönik a munkáját, tizenkét játékost rak fel a táblára, és osztályt vált a csapatával. Nos, tizenkét játékost még nem raktam fel a taktikai táblára, de remélem, hamarosan az is bekövetkezik…
