Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Ősszel még az NB II-es Kozármisleny szakmai munkáját irányította, tavasszal pedig visszatérhet a PMFC kispadján, korábbi válogatottbeli csapattársa, Lőrincz Emil oldalán. A 46 éves Márton Gábor a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, hogy nincs nagy különbség egy első- és egy másodosztályú klub felkészítése között, hiszen a futball nyelve mindenütt azonos.
– Milyen ismét a PMFC edzőjének lenni? Más módszerekkel történik egy NB I-es klubnál a téli felkészülés, mint korábban Kozármislenyben?
– Más érzés, hiszen nagyobb rajtam a nyomás, jóval nagyobb a tét, de igazából itt is, ott is futballozni kell, tehát a nyelv ugyanaz – magyarázta Márton Gábor. – Az edzésekben sincs nagy különbség, csak esetleg bizonyos gyakorlatokból gyorsabbat, vagy többet kell elvégeztetnünk. Az NB II-nél azért lényegesen gyorsabb a játék itt, jobb játékosok és csapatok vannak, így ez meg is követeli. Túlzott differencia tehát nincs, megvan az elképzelésünk a játékról, amit szeretnénk megvalósítani.
– Pécsett viszonylag nagy volt a mozgás a játékoskeretben. Terveznek még erősítést, vagy véglegesnek mondható a csapat?
– A nyárhoz, vagy az előző időszakhoz képest nem volt nagy mozgás. Öt játékost akartunk igazolni, négyet sikerült is. Megvoltak a konkrét kiszemeltek, akikkel próbálunk hosszabb távra tervezni. Leginkább magyar játékosokban gondolkodtunk, és nem azért, mert problémánk van a külföldiekkel, hiszen szerintem kétféle játékos létezik: jó és rossz. Azonban csak olyan külföldiekre számítunk, akik mentálisan is hozzá tudnak tenni a csapat teljesítményéhez.
– Korábbi válogatott játékosok is távoztak a csapatból. Milyen okai voltak ennek?
– Én inkább arról beszélnék, hogy volt válogatott játékosok érkeztek hozzánk…
– Hogy osztják meg a munkát Lőrincz Emillel?
– Mindenkinek megvan a maga feladata az edzéseken is, a részletekre most nem térnék ki. Ahhoz képest, hogy ez egy új helyzet, elég jól működik eddig. Nincsen semmi probléma, jól megértjük egymást.
– Sok szurkoló kritizálta ősszel a gyenge pécsi támadójátékot, Kozármislenyben viszont sokszor voltak eredményesek a játékosok. Azon dolgoznak, hogy tavaszra a PMFC-nél is megerősítsék ezt a szekciót?
– Kicsikét más a helyzet. Attól függetlenül, hogy sűrűn cserélődött a játékoskeret, Kozármislenyben két-két és féléves munkáról beszélhetünk. Természetesen a PMFC-nél is törekszünk arra, hogy tudatosabb legyen a támadójáték, és több helyzetünk legyen. Nem ad hoc helyzetekre gondolok, hanem kidolgozott, tudatosan felépített támadásokról. A támadófutball csak akkor lehet eredményes, ha minden csapatrész együtt mozog, és a hátsó alakzat is besegít, és a védekezés is ugyanígy néz ki, csak pepitában. Tehát ez azért egy nehezebb feladat, mert megvannak a megfelelő támadójátékosok, de a csapat együtt mozgása még nem megy annyira olajozottan, mint Kozármislenyben ment. Nem számít, hogy csatár vagy védő, én mindenkitől elvárom, hogy gólt rúgjon, ha odakerül a kapu elé.
