Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Nagyon régen kellett olyan vesszőfutást átélnie a DVSC csapatának, amilyet a közelmúltban. Öt bajnoki és egy Magyar Kupa-meccset vesztettek zsinórban a hajdúságiak, és úgy tűnt, nincs kiút számukra a rossz szériából. Persze, egyszer minden sorozat megszakad, a legkilátástalanabb is. Az OTP Bank Liga 17. fordulójában ismét összejött a győzelem, bár a körülmények a megállás nélkül szakadó eső miatt nagyon távol voltak az optimálistól. A hajrában úgy tűnt, magabiztos, kétgólos sikert aratnak a debreceniek, de az utolsó pillanatban a somogyiak részéről Pavlovics bevarázsolt egy álomszép szabadrúgásgólt. A szenvedő fél, Verpecz István kapus saját magát hibáztatja, és a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, a rúgás pillanatában elindult, ez volt a fordulópont, mert ha leköveti, megkaparinthatta volna a labdát.
– Minek köszönhető, hogy megszakadt a rossz sorozatuk?
– Úgy készültünk, hogy mindenképpen nyernünk kell. A Nyíregyháza elleni kupameccsen visszajött az önbizalmunk, bár az első félidő még nem volt olyan, amilyennek lennie kellett volna, a második félidőben már jöttek a gólok is. Ilyen pályán játszani egyébként nem könnyű dolog – mesélte a 25 éves debreceni kapus, Verpecz István.
– A mezőnyjátékosok futkároznak, de egy kapus mit csinál kilencven percen keresztül a szakadó esőben?
– Én is végig mozgok, nehogy kihűljenek az izmaim, próbálok nem lemerevedni. Ha dolgom van, meg kell oldanom a feladatot, nehogy az jöjjön le, hogy csak állok a kapuban, és nem csinálok semmit.
– A legvégén parádés szabadrúgásgólt lőtt a kaposvári Pavlovics. Védhető lett volna?
– Hibásnak érzem magam! A lefújás után mindenki örült, hogy nyertünk. Természetesen én is, de zavart, hogy a végén kaptam egy ilyen gólt. Sajnos tehettem róla, mert úgy éreztem, fölé száll. Furcsa íve volt, és lecsapódott. Szerintem beadásnak szánta, de lecsúszott neki… A rúgás pillanatában elindultam, ez volt a fordulópont, mert ha lekövetem, meglehetett volna. Úgy vagyok vele, hogy inkább most hibázzak, amikor nem vesztünk miatta pontot, mint sorsdöntő helyzetben, de akkor is rossz és idegesítő.
– Egy kapus a saját hibájából, és a kollégák rossz megmozdulásaiból is tanul?
– Mindenféleképpen tanulni kell az esetekből, és hasonló szituációban jobban meg kell választani, mit csinálok. Bozsovics esete jó példa erre. Kijövök, vagy hagyom a védőnek, aki ott van előttem? A jövőben jobban figyelek az ilyen szituációra is. Olyan kapus nincs, aki soha nem kap potyagólt, de ha mi hibázunk, az általában góllal végződik, míg egy mezőnyjátékos hibájából nem mindig van baj.
– Egyénileg milyen őszt zárt?
– Vegyesre értékelném ezt az időszakot, mert játszottunk a nemzetközi porondon, és eleinte a bajnokságban is nyertük a mérkőzéseinket, de az a csúnya, ötmeccses vereségsorozat nem kellett volna. Pozitív, hogy meg tudtam ragadni a kapuban, és szinte végig tudtam védeni az őszt. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen hosszú időn keresztül bennragadtam a kezdőcsapatban. Úgy érzem, meg tudtam mutatni, hogy lehet rám számítani. Kemény felkészülés elé nézünk, hiszen tavasszal még jobb teljesítményre van szükségünk.
– Az Eger elleni, szerdai Ligakupa-meccsen milyen összeállításban szerepelnek?
– Egyelőre nem tudni semmit, a hétfői edzésen nem derült ki, kik fognak pályára lépni. Ha a szakvezetés úgy dönt, szívesen védek, hiszen nagyon szeretek játszani.
– Pikáns kupapárharc vár tavasszal a DVSC-ra az NB III-as fiókcsapat, a Létavértes ellen…
– Ott vannak olyan játékosok, akik debreceni nevelésűek, és ellenünk meg akarják mutatni, hogy jöhetnének hozzánk, ezért bizonyára lelkes ellenféllel találkozunk majd.
