Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A két csapat A múlt héten, illetve három napja is találkozott egymással: a Magyar Kupa negyedik fordulójában a fővárosiak kettős győzelemmel búcsúztatták borsodiak ellenfelüket.
Magyar viszonylatban kifejezetten jó és színvonalas mérkőzést vívott a két együttes. A diósgyőriek gyorsan megszerezték a vezetést, majd a folytatásban a Honvéd birtokolta többet a labdát, de egyik csapat sem tudta komolyan veszélyeztetni a kapukat. A szünet után nagyon felpörögtek az események, remek akciókat vezettek az együttesek, s a hajrában gólok is születtek. A vendégek több esetben is elveszítették uralmukat idegeik felett, emiatt kilenc emberrel fejezték be a találkozót, de még így is egyenlíteni tudtak. Aztán a hajrában a hazai csapat a maga javára döntötte el a meccset.
– Azt tapasztaltam, hogy beköszöntött a tél: mínusz egy fok is volt ma, amikor kiszálltam az autómból – mesélte a Rangadó.hu állandó szakértője, a magyar futball iszonyait és viszonyait egyaránt kiválóan ismerő Sport Zoltán. – A szombat esti meccsen a Honvéd-játékosok érezhették meg leginkább a hőmérséklet-változást, mert borzasztóan kezdtek, percekig nem tudtak kijönni a saját térfelükről. A Diósgyőr úgy indította a meccset, ahogy ilyen közönség előtt, ilyen játékosállománnyal, ilyen anyagi háttérrel kell, és már a harmadik percben vezetést szerzett. Ami az alapfelállást illeti, a Sisa Tibor által preferált négy-kettő-három-egyről a borsodiak átálltak a négy-négy-kettőre, a Tisza Tibor, Rudolf Gergely ékpárral, bár ez sokszor változott. A Honvéd már hetek óta ugyanezt játssza, most a Délczeg, Abass páros volt elöl. Az első félidő ötödik percéig úgy nézett ki, hogy nagyon megszórják a kispestieket, aztán nem tudom, mi történt. Talán megijedtek a hazaiak valamitől?
A Honvéd átvette a kezdeményezést, agresszív volt, letámadott, s már az ellenfél térfelén labdát szerzett.
– Pontrúgásokból és ziccerekből egyaránt veszélyeztettek a fővárosiak, s Délczeg révén kapufát is rúgtak – folytatta állandó szakértőnk. A diósgyőriek van a kispadról kaptak instrukciót, vagy belülről érezték a játékosok, hogy ez hazai pályán kevés, de az első félidő végét komolyan megtolták, s mehettek volna háromgólos előnnyel is a szünetre, de a játékvezető óriásit tévedett, amikor elnézte a tizenhatoson belüli kezezést, s nem adott büntetőt, aztán Rudolf öt méterről belerúgta a ziccert Kemenes kapusba. A Honvédot az első félidőben kiüthették volna, ehelyett csak egy gól volt a DVTK előnye.
Az eseménydús első felvonás után meglepetés és csalódás volt, hogy a második félidőben eseménytelenül teltek a percek, kevés agresszivitás jellemezte a hazai csapatot.
– A Honvédnál jött Baráth odarúgása, és a kiállítás, ettől pedig újra paprikás lett a hangulat, de érdekes módon továbbra is kispestiek domináltak, mintha mentálisan erősebbek lettek volna, átvették a játék irányítását. Azt lehetett érezni, hogy bármelyik percben egyenlíthetnek – mesélte Sport Zoltán. – Tandia nagyon durván, kíméletlenül odacsúszott a fiatal Csirszki Martinnak, ezért kettős emberhátrányba került, de mivel Gohér Gergő összehozott egy tizenegyest a vendégeknek, így is egyenlített a Honvéd! Ez komoly tartást jelent. Ilyen helyzetben játékban és fizikálisan is kötelező felülmúlni az ellenfelét, ennek jegyében ismét megnyomta a végét a Diósgyőr, és egy szöglet után Gohér javított. Feltűnően sok pontrúgás és rögzített helyzet volt a meccsen, de mindkét csapatban borzalmas hibákat láttam védekezésben. A végén a Honvéd kinyílt, hiszen mindegy volt, milyen arányban veszíti el a meccset. A hazaiak teljesen lekontrázták a kispestieket, szétzilálták őket, és Bacsa Patrik gólja eldöntötte a mérkőzést, amely egyébként már kettő-egy után sem volt kérdéses. A mérkőzés képe alapján nem volt ez egy borzasztóan durva találkozó, csupán a rossz belépők miatt kellett két piros lapot adnia a bírónak. Izgalmas mérkőzés volt, a színvonalra sem lehet panasz, jól szórakoztak a szurkolók. Jó meccset láttunk, amelynek képe alapján megérdemelten nyert a hazai csapat, bár a Honvéd bátran, és sokáig jól futballozott.