NB I

A falkavezér hiányérzete

Kutyaöröm, edzőbánat: Dzurják József hosszú idő után ismét otthon töltötte a hétvégét.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A múlt heti, kispesti kupavereség után önként távozott posztjáról a Diósgyőr vezetőedzője, Sisa Tibor, és a klubnál segítőjét, Dzurják Józsefet sem marasztalták, hiszen Szentes Lázár munkáját ifj. Bene Ferenc segíti. Ettől függetlenül nem mondanánk igazat azzal, hogy a kutyát sem érdekli, mi van a szakemberrel. Ami az egészségét illeti, nagyon jól van, és a leukémia legyőzése után ez a lehető legjobb hír. De egyébként sem panaszkodik, sőt a Rangadó.hu érdeklődésére elárulta, hogy már a következő munkalehetőséget várja.

– Hogy telt a hétvége? Nem hiányzott a meccs?
– Furcsa volt, hogy jött a hétvégi forduló, és én nem készültem a csapattal. Hiányérzetem volt. Pénteken hazaköltöztem, pihentem, és a tévén keresztül néztem a meccseket – mesélte Dzurják József. – A kutyáim nagy örömére ismét itthon vagyok, nagyokat sétáltunk. Én vagyok nekik a falkavezér, ilyenkor le sem akadnak rólam. Eddig csak hetente egyszer, egy napot tudtam itthon tölteni, ezért kevés időm jutott rájuk. A diósgyőri dolgokról egyelőre nem szeretnék beszélni, mert még nagyon friss az elválás.

– Sejti már, hogyan tovább?
– Még nem, de annyira nem vagyok megijedve, mert eddig mindig megtalált a munka. Amikor egészséges voltam, és amióta újra az vagyok, nem voltam sokat parlagon.

– Apropó, hogy szolgál az egészsége?
– Lekopogom, úgy néz ki, rendben vagyok. Elmúltam kétéves transzplantált, jók a leletek, bizakodó vagyok, és az orvosok is nagyon meg vannak elégedve. A munkámat is el tudtam végezni, hiszen egy évig a Fradi utánpótlásában dolgoztam, az elmúlt fél évben pedig Diósgyőrben.

– Mihez lenne kedve leginkább?
– Szeretek dolgozni, szeretem az öltözői légkört. Szeretném, ha lenne csapatom, hogy egyedül, vagy valaki mellett, hogy az utánpótlásban, vagy felnőttekkel, az tulajdonképpen mindegy, csak legyen értelme, egyen kihívás, legyen cél.

Ez volt a negyedik…

1984 és 1986 között először, majd 1995-ben másodszor volt a Diósgyőr játékosa Dzurják József, aztán 1999-ben másodedzőként Temesvári Miklós munkáját segítette a klubnál. Játékosként megfordult a Ferencvárosnál, Vácott, illetve Németországban, Jugoszláviában, Cipruson és a Maldív-szigeteken is. Az egzotikus ázsiai országba trénerként tért vissza, de Albániában és Malajziában is dolgozott.

– Sok csapatért nem hagytam volna el a Ferencvárost, de a DVTK-ért igen. Ahogy mondtam, a Diósgyőr a szívem csücske, itt mutatkoztam be az NB I-ben, itt ismert meg az ország, itt lettem elismert játékos – mondta június végén Dzurják József, és akkor még nem sejtette, hogy meglehetősen rövid lesz életének negyedik miskolci fejezete.

Olvasói sztorik