Tavasszal a Honvéd rászolgált a döntetlenért járó egy pontra a Videoton otthonában, de 0-0 helyett 1-0 lett a végeredmény, az ex-kispesti Torghelle Sándor 92. percben esett fejesgóljával. Volt miért törlesztenie tehát a fővárosi együttesnek, illetve a sorsnak…
A fehérváriak kezdték aktívabban a találkozót, de a védelem egyetlen megingása elég volt ahhoz, hogy a vendégek vezetést szerezzenek. Az első félidő közepén paprikás hangulat jellemezte a találkozót: amíg a játékvezető Paulo Sousát utasította rendre, addig a háta mögött a pályán lévő játékosok akaszkodtak össze. Inkább a küzdelem és a rengeteg szabálytalanság dominált a játékrész hátralévő idejében, mintsem a szép játék.
A fordulás sem hozott sok változást. A Videoton birtokolta többet a labdát, azonban támadásaiban nem volt átütőerő. Sousa háromvédős játékra állt át, támadókkal frissítette csapatát, de ennek eredményét már csak a lelátóról követhette, mert a 69. percben Szabó Zsolt játékvezető reklamálás miatt elküldte a kispadtól. A fehérváriak továbbra is képtelenek voltak gólveszélyes támadás vezetésére, így hiába játszottak fölényben, a szervezetten futballozó Honvéd őrizte előnyét.
A bíró ötperces hosszabbítást rendelt el. Úgy tűnt, addig húzza-halasztja a meccset, ameddig a hazaiak ki nem csikarják az egyenlítést. A 91. percben Kemenes Szabolcs elütötte Torghelle Sándort a tizenhatoson belül, ezért a kapust kiállították. Mivel nem volt már cseréje a Honvédnak, egy mezőnyjátékos, Ivan Lovrics állt a kapuban. A megítélt büntetőt Nemanja Nikolics végezte el, de Lovrics elképesztő bravúrral védett. Az ellentámadásból a fővárosiak kerültek helyzetbe, de ez is kimaradt, így a sors visszaadta azt, amit tavasszal elvett…
A kispestiek sikerükkel – a mezőnyben egyedüliként – továbbra is százszázalékos teljesítménnyel vezetik a tabellát.
– Nagyon sok jót nem mondhatunk a meccsről… Ahogy várható volt, a Videoton ismét rotációt alkalmazott, a kispadon ült több sztenderd játékos is – elemezte a találkozót a Rangadó.hu szakértője, Tiber László. – A második percben, a Torghelle Sándor elleni szabálytalanság miatt megadható lett volna a tizenegyes, amely ha bemegy, alapjaiban befolyásolja a mérkőzést. Egyébként nagyon takaréklángon játszott a hazai csapat, láthatóan benne volt a fejekben és a lábakban a kupamenetelés. Különösebb ötlet, elképzelés és futás nélküli futball volt ez, amelyből az sült ki, hogy helyzetünk sem sok volt.
A Videoton és a Siófok egykori legendás játékosa szerint a Honvéd azt játszotta, ami kell, miután egy szép kontra végén megszerezte a vezetést.
– A fehérváriak gyakorlatilag úgy hozták le a meccset, hogy nem volt számottevő helyzetük – értékelt a Videoton tehetségkutató-edzője. – Az ötvenharmadik és a nyolcvanharmadik percben is nagy ziccert dolgozott ki a Honvéd. Hiába voltak meg a cserék hazai oldalon, a legjobban az bizonyítja, hogy nem voltak ott fejben, hogy egy mezőnyjátékos kivédte a tizenegyest. Ilyen játékkal nem is érdemelt pontot a Videoton. Megérdemelten nyertek a kispestiek. Nem lehet különválasztani a nemzetközi kupát és a hazai bajnokságot, mert ha kiesnek, akkor még lesz hátra húsz forduló! Hosszú még a bajnokság, de ezek intő jelek. Még egy tanulság: hiába van huszonöt-huszonnyolc jól fizetett profi, nem mindegy, hogy ki játszik. Nem mindegy, hogy a nyolcadik-kilencedik, vagy a huszonkettedik-huszonharmadik kap lehetőséget. A passzok vagy rövidek, vagy hosszúak, tehát pontatlanok voltak, nem tudtak ráhangolódni a meccsre. Keveset futottak, nem tudtak a védelem mögé kerülni, mutatni magukat. Nem a játékvezetőn múlt, hogy kikaptunk, hiszen a végén megadott egy tizenegyest, amit meg lehetett adni, csak élni kellett volna vele.