Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A magyar és a fiatal játékosok szerepeltetését is szabályozhatja az MLSZ a közeljövőben – derült ki a Grund felsőfokon dokumentumfilmhez kapcsolódó Sportgazdaság extra szeptember 23-i adásából, amelynek Vági Márton, az MLSZ főtitkára, dr. Szabó Tamás, az MLSZ akadémiai audit projektvezetője és Juhász Roland, a Videoton válogatott védője volt a vendége.
A Grund felsőfokon második, Belgiummal foglalkozó adásából kiderült, a németalföldi országban erős szövetségi ráhatás is kellett az utánpótlás-nevelés felvirágoztatásához. A Sportgazdaság különkiadásában Vági Márton, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkára a hazai helyzetet így vázolta: „A szövetség dolga, hogy feltételrendszert teremtsen, mert a magyar labdarúgásnak nincs akkora jövedelem-termelő képessége, hogy az utánpótlás nonprofit feladatait ellássa. A szövetség akkor tud feltételeket támasztani a központból, ha rendelkezik tapasztalattal arról, hogyan kell akadémiát működtetni. Ennek Magyarországon nincs meg a hagyománya, a kultúrája, hiszen a legidősebb akadémiáink is csak nyolc-tíz évesek. Sokat kell tanulnunk. Nem elég, hogy kimegyünk külföldi akadémiákra vagy ilyen filmeken nevelődünk. Be kell fogadni a tudást, tudásimportra van szükség.”
Dr. Szabó Tamás, az MLSZ akadémiai audit projektvezetője elmondta, a Double Pass belga cég átvilágítása során a legfontosabb az volt, hogy szülessen egy diagnózis, amely megmutatja, a legjobb és a legnagyobb szándék dacára miért akadozik a hazai törekvés. Vági Márton hozzátette, az akadémiákat gazdasági társaságok működtetik, ugyanakkor ma az állam többet ad a működéshez, mint a tulajdonosi kör, így az MLSZ vagy az állam feltételeket támaszthat. „Bármilyen szakember ajánlását szívesen veszik, de megkérdezik, mennyibe kerül – mondta a főtitkár. – A másik visszatartó tényező a nyelvtudás, a kultúra. Hiába jön ide a legjobb külföldi edző, igen sok munkájába telik, mire megtalálja a hangot a jelenlegi szakemberekkel.”
A külföldiek szerepe a keretek összeállításánál is felvetődött. Juhász Roland, a Videoton válogatott védője szerint az egyik nagy probléma, hogy itthon még a 22 éves játékosokat is fiatal tehetségekként kezelik, kint a 16-17 éveseket azonnal dobják a mély vízbe, a 25-26 évesekre lassan azt mondják, idősebbek, a 30 évesek pedig már kiöregedő félben vannak. „Ha máshogy nem megy, jó lenne egyfajta szabály vagy törekvés, hogy megszabjuk a fiatalok minimális számát, ha nem is a kezdőben, de a keretben mindenképp. Ez lehet a licenc egyik feltétele.”
Vági Márton elárulta, Csányi Sándor már találkozott a klubvezetőkkel, és készülőben a megállapodás. „A magyarok és a külföldiek, valamint a magyarokon belül a fiatal magyarok arányára is lesznek szabályok. Csak a mi mostani tizenhét éveseink nem úgy vannak felkészülve, hogy egyből bevethetőek lesznek. De ma azt például kijelenthetjük, hogy a kétezer-tizenhat–tizenhetes szezontól kezdve kötelező legalább egy tizennyolc éves játékos szerepeltetése. Ezt ki lehet hirdetni, erre fel lehet készülni.”
Vági Márton arra a felvetésre, miszerint elképzelhető-e, hogy a saját nevelésű játékosokkal kapcsolatban a Bajnokok Ligájában bevezetett szabályozás Magyarországon is megjelenik, a következőket mondta: „A klubok és a szövetség vezetői valószínűleg az idén ősszel megállapodnak, és akkor meghirdetjük, hogy kétezer-tizenhétig fokozatosan bevezetünk egy új rendszert. Vélhetően Európában nálunk lesz a legszigorúbb az arány a magyarok és a külföldiek, illetve a fiatalok vonatkozásában. Sajnos azért tudjuk megtenni, mert ezen az úton mi vagyunk az egyik legjobban lemaradva… A háttér, a kultúra, a magyar futballban szét lett verve, hagytuk, hogy az elmúlt huszonöt évben széthordják, amit magyar labdarúgásnak hívtak. Öt-nyolc-tíz éve mindenki azt csinálta, amit akart. Semmiféle hosszú távú elgondolás sem volt. A generációváltáshoz rövid távon igenis el kell szenvedni veszteségeket…”
