Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Ez derült ki szerdán a Magyar Labdarúgás Fórumán abból az előadásból, amelyet Pierluigi Collina, az európai szövetség (UEFA) játékvezetői bizottságának vezető instruktora tartott.
A korábbi kiváló bíró felvázolta a szisztéma kialakításának és fejlesztésének eddigi történetét, amely 2009-ben kezdődött. Akkor döntöttek úgy, hogy a játékvezető és a két asszisztens munkáját a továbbiakban egy-egy, az alapvonalnál elhelyezkedő bíró segíti – írja az MTI.
– Az Európa Liga 2009–2010-es idényében kétszázöt, majd a következő idényben a Bajnokok Ligájában, az EL-ben és az Európai Szuperkupán összesen háromszázötvenegy meccsen alkalmaztuk a rendszert, majd visszajelzéseket gyűjtöttünk a játékvezetőktől – mesélte Collina, hozzátéve, hogy a reakciók alapján sok módosítást kellett végrehajtaniuk.
A vezetőbírók azt mondták, nehéz volt megfelelően mozogni a pályán, nem tudtak egyszerre az asszisztensre és az alapvonali játékvezetőre is figyelni, emiatt az UEFA úgy döntött, az alapvonali bírókat a kapu azon oldalára állítja, amelyik oldalon az asszisztens is elhelyezkedik. Ehhez a változtatáshoz még egy látásszakértő véleményét is kikérték.
– A rendszer a tavalyi Európa-bajnokságra vált megfelelővé, így az UEFA ötvenhárom tagországa közül már bármelyik bevezetheti, és szép sorban be is fogja vezetni – mondta Collina, kifejtve: a legfrissebb változtatás, hogy az alapvonali bíró helyettesítheti majd a vezetőbírót, ha utóbbi esetleg megsérül a meccs közben.
Csányi Sándor MLSZ-elnök a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a következő szezonban az OTP Bank Ligában is bevezetik az öt játékvezetős rendszert.
Az olasz szakember hangsúlyozta, az elsődleges cél továbbra is az, hogy a lehető legjobban segítsék a játékvezetőt a döntéshozatalban, s a minimálisra csökkentsék a hibás ítéletek számát. A rendszert eddig több mint 1200 mérkőzésen alkalmazták, ezek értékelése után egyértelműen kimondható, hogy a vezetőbíró sokkal jobban tudja kontrollálni a játékot, kevesebb lett a játékmegszakítás és a rögzített szituáció, illetve utóbbiak esetében sokkal könnyebb lett helyes döntéseket hozni a tizenhatoson belül történtekkel kapcsolatban.
Collina kitért Kassai Viktornak az Európa-bajnokságon hozott téves ítéletére is, amikor a magyar játékvezető nem adott meg egy szabályos gólt a társrendező ukrán válogatottnak az angolok elleni meccsen, miután Vad II István alapvonali bíró azt jelezte, hogy a labda nem haladt át a gólvonalon.
– Kétségkívül téves döntés volt, de az egyik videóbírót, a HawkEye-t gyártó cég a mérkőzés után három hónappal azt állapította meg, hogy a labda csupán 2,2 centiméterrel haladt át a gólvonalon – fogalmazott az olasz sípmester, hozzátéve: ezzel együtt az alapvonalnál elhelyezkedő segítő hibázott, mégpedig azzal, hogy nem a vonal mögött helyezkedett, így nem láthatta megfelelő szögből a szituációt. Azóta a képzések során külön felhívják az alapvonali bírók figyelmét arra, hogy mindig maradjanak a vonal mögött.
