Nemzetközi foci

Bíróverés, pályára rohanó szurkolók és egy percig tartó döntő – miért sorjáznak a balhék a török bajnokságban?

Hasan Tascan / ANADOLU / Anadolu via AFP
Hasan Tascan / ANADOLU / Anadolu via AFP
A török futballt számtalan botrány sújtotta a mostani szezonban. A szurkolók rendszeresen dobálnak tárgyakat a pályára, ami miatt az sem ritkaság, hogy megsérül egy-egy focista. Mostanra azonban szintet lépett az erőszak, a drukkerek többször is berohantak a pályára, klubvezető is kiütött bírót, miközben a csapatok egymásnak és a szövetségnek üzengetnek a közleményeikkel. De mi okozza ezt a feszültséget?

A labdarúgó-szövetségek feladata sosem könnyű, hiszen a legnehezebb kérdésekben kell döntést hozniuk, annak tudatában, hogy biztosan lesz, aki elégedetlenkedik miatta. Gondoljunk csak arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetséget gyakorlatilag minden héten elküldi valamelyik NB I-es klub szurkolótábora melegebb éghajlatra. Ehhez pedig nem is kell egy olyan vitás eset, mint a Budapest Honvéd kiesését okozó meg nem adott tizenegyes, önmagában a tizenkét csapatos élvonalbeli bajnokság rendszerét is sokan kritizálják.

Képzeljük akkor el, milyen lehet egy olyan közegben szurkolónak, focistának, sportvezetőnek lenni, ahol hétről hétre történik botrány tör ki.

Törökországban, a Süper Lig mérkőzésein jó ideje nem számít meglepetésnek, ha kilencven percen át dobálóznak a drukkerek, de az is megszokottnak mondható, hogy a pályán is feszült a hangulat. A mostani szezonban azonban még a török átlaghoz képest is több a balhé, és ebben élen járt a Fenerbahce, amellyel a közelmúltban a következők történtek:

  • decemberben két játékost is kiállítottak egy bajnokin, ami után rohamrendőrök védték a játékvetetőt a Fener-szurkolóktól, majd a Galatasaray elleni rangadót követően a klub kijelentette, hogy a Török Labdarúgó Szövetség (TFF) elcsalja a bajnokságot.
  • A Szaúd-Arábiába tervezett Szuperkupa-meccsen a helyi hatóságok nem engedték, hogy a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk arcképével ellátott pólóban vonuljanak pályára a csapatok, ezért elhalasztották a meccset.
  • Márciusban a Trabzonspor-Fenerbahce bajnoki tömegverekedéssel zárult, miután a hazai csapat szurkolói a pályára rohantak és a focistákra támadtak, akik megvédték magukat. Az eset után a Fener azzal fenyegetőzött, hogy visszalép a Süper Ligtől, valamint felháborodásának adott hangot, miután a TFF potenciális bűncselekményként vizsgálta a labdarúgók verekedését. A Trabzonspor azt kifogásolta, hogy túl szigorú büntetést kapott, miközben a Fenerbahce játékosait alig büntette a TFF. A szövetség végül enyhített is az ítéletén – a Trabzonspor azon követelése, hogy mondjon le a szövetség elnöke, nem teljesült.
  • A Szuperkupa újbóli eltolását kérte áprilisban a Fener, mert az Európa Liga egyenes kieséses szakaszában is érdekelt volt. Miután a TFF nemet mondott, U19-es csapattal állt ki a Fenerbahce és egy perc után tüntetőleg levonultak a játékosok a pályáról, feladva a trófeát.

A felsorolás egy év alatt feltornyosulva is sok lenne, de a tény, hogy egy klubbal mindössze négy hónap alatt mindez megtörténhet, sokkoló. De vajon mi okozta ezt és miért ezzel a csapattal történik?

Miért épp a Fenerbahce?

A helyzet megértéséhez egy kicsit bele kell ásnunk magunkat a török futball közelmúltjába. A Fenerbahce történetének ugyanis sötét foltja, hogy 2011-ben szervezett bundázás gyanújával őrizetbe vették a török hatóságok az akkori klubelnököt, Aziz Yildirimet. Később felmentették Yildirimet és az egész egyesületet a vádak alól, ugyanakkor a bizalmatlanság azóta is él a klubbal szemben. A közvélemény és a többi csapat szurkolói elméleteket gyártanak arról, hogyan úszták meg azt a balhét, eközben pedig a Fenernél úgy érzik a vezetők, mindenki ellenük van. Ezért döntött úgy a vezetőség, hogy közgyűlést tart a továbbiakkal kapcsolatban.

A Fenerbahce által tervezett lépés nemcsak a saját klubunk, hanem a török futball egészének akar segíteni. Remélhetőleg akcióink ébresztőként hatnak, és katalizátor lesz az átalakuláshoz

– mondta Ali Koc elnök.

A stadionban tartott közgyűlésen 25 ezer ember vett részt és bár szóba került a visszalépés lehetősége is, arra jutottak a jelenlévők, hogy a szövetség vagy belemegy egy későbbi időpontba és abba, hogy külföldi bíró vezesse a mérkőzést, vagy az U19-es csapattal áll ki a Fenerbahce. Miután a TFF és a Galatasaray is elutasította a halasztást és a külföldi játékvezetőt, egyértelművé vált a helyzet.

Nem szabad elhallgatni Koc felelősségét sem, aki sokszor maga korbácsolja fel az indulatokat. A sportvezető hatodik, egyben utolsó évét tölti a klub élén, ez idő alatt pedig sokat ígért, de csak egy Török Kupa-győzelmet tud felmutatni – ebben egyébként tevékenyen részt vett Szalai Attila is, aki a nyáron Németországba igazolt, így kimaradt ebből a káoszba fulladó szezonból. Az egy szem kupagyőzelemnél pedig sokkal többre számított mindenki.

„Ali Koc Törökország leggazdagabb családjának örököse, vagyonukat megközelítőleg 10 milliárd dollárra teszik. Ennek megfelelően brutális pénzeket költött a Fenerbahce játékosokra. Ugyan a klub nem az övé, csak az elnöke, mégis saját zsebből fizette az átigazolásokat, cserébe a cégei szponzorálják a csapatot.

Szezononként átlagosan majd harminc átigazolást hajtott végre és ezekért soha nem kapott cserébe semmit. Rendkívül sikertelen évei voltak, a Galatasaray, a Besiktas, a Trabzonspor és a Basaksehir is bajnokságot nyert, míg a Fenerbahcénak ez nem sikerült

– magyarázta a 24.hu megkeresésére a helyzetet Süleyman Tetik török sportújságíró.

Ahogyan egy ilyen vezetőtől sokszor látható, Koc is mindent a maga módján akart megoldani. Ha valamin felhúzta magát, kitett a klub honlapjára egy felháborodott közleményt. Ha valaki felbosszantotta a klubnál, pillanatok alatt kirúgta. Évről évre erős csapatot hozott össze, de nem rettent vissza megkérdőjelezhető átigazolásoktól sem – a cél szentesítette az eszközt.

Koc közleményei sokszor az olajat jelentik a tűzre, ugyanis rendszeresen beszél arról, hogy csapata az igazságtalanság áldozata és a bírók szándékosan ellene fújnak.

„Ez a helyzet a Galatasaray esetében sem sokkal másabb. Ám mindkét csapat vezetői és szurkolói azzal érvelnek, hogy a másik csapat különleges bánásmódot kap. A Fenerbahçe összességében nagyon ideges: a csapat, az edzők, a vezetőség, az elnök is, a szurkolók pedig még inkább. Ali Koc egy nagyon befolyásos személy, biztos vagyok benne, hogy nem sokan vannak körülötte, akik figyelmeztetni mernék, amikor rossz döntést készül hozni. A rajongók közül már sokan nem kedvelik, de körülvette magát támogatókkal” – foglalta össze a helyzetet Tetik.

Politika és futball

A Fenerbahce sem volt tehát ártatlan abban, hogy elfajultak az események, de mi a helyzet a török szövetséggel? Ahogyan azt már említettük, a Trabzonspor vezetősége a TFF elnökének, Mehmet Büyükeksinek lemondását követelte a Fener elleni botrány után. Nem csak a Trabzonspornál telt be azonban a pohár.

Különösen a játékvezetés miatt háborodnak fel a csapatok – a Galata és a Fener is erre mutogat előszeretettel –, ennek egyik ékes példája volt egy decemberi bajnoki, amelyről az Istanbulspor nemes egyszerűséggel levonult a pályáról a 74. percben. Ezen a Trabzonspor elleni mérkőzésen ugyanis azt érezte a klub, hogy ellenük fúj a játékvezető és amikor egy általuk jogosnak vélt büntetőt nem kaptak meg, leparancsolták a pályáról a játékosokat.

A drukkerek bizalmát a legnagyobb nemzetközi figyelmet kapó eset miatt veszítette el Büyükeksi. Ankaragücü-Rizespor mérkőzés végeztével beözönlöttek a pályára a szurkolók, csakúgy, mint a hazaiak elnöke, Faruk Koca, aki egy jobbegyenessel kiütötte a játékvezetőt. A bíró a földre került, és ugyan megpróbálták megvédeni, néhányan még meg is rugdosták.

Az eset után fel kellett függeszteni a bajnokságot, majd örökre eltiltották Faruk Kocát, aki le is mondott, az Ankaragücü pedig kétmillió líra (23,8 millió forint) bírságot és öt hazai mérkőzésre szóló zárt kapus büntetést kapott.

„Bár a török futballban mindig feszült légkör, ezek az események nem számítanak mindennaposnak. Ilyesmi nem történik általában. Minden incidensre reagált egyébként Büyükeksi, de csak rontott a helyzeten. A játékvezetői hibák, a VAR-hoz kapcsolódó hangfelvételek és a furcsa büntetések a bajnokságban csak még több feszültséget okoztak.

Mehmet Büyükeksi már régóta a céltáblája az embereknek, a Rijádba tervezett Szuperkupa-mérkőzés elmaradásával telt be végleg a pohár. A szurkolók, a közvélemény és a klubok már azt akarják, hogy mondjon le az elnöki posztról

– mutatott rá Süleyman Tetik, hogy ez a mostani egy rendkívüli szezon a botrányokat illetően.

A TFF elnöke már be is bejelentette, hogy július 18-án választják meg a szövetség következő vezetőjét. A Süper Lig csapatai aláírásokat gyűjtöttek, hogy május végén, vagy június elején legyen inkább az elnökválasztás, mert attól tartanak, hogy Büyükeksi maradni akar, ha végül jól szerepel a válogatott az Európa-bajnokságon (Georgiával, Portugáliával és Csehországgal szerepel egy csoportban a csapat). De míg egyesek sürgetnék a változást, mások szerint az Eb-szereplés már nem változtat semmin.

„Nem hiszem, hogy Büyükeksi újra jelölt lesz, de egyértelmű, hogy az Európa-bajnokságon még ő akar lenni a főnök. Talán úgy látja, hogy ez egy lehetőség arra, hogy egy kicsit jobb fényben tűnjön fel. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a török futball teljesen át van itatva a politikával, de most úgy tűnik, a választásokkal ez megváltozhat és mivel Büyükeksi és elődje is Erdogan szócsöve volt, nem valószínű a maradása” – mondta Tetik.

A politikai változásokkal tehát a TFF és a török futball élete is felfordulhat az idény végén, amely egy teljesen új korszak kezdetét jelentheti.

Kapcsolódó
Fordulat a török belpolitikában: nemcsak a nagyvárosokban áll nyerésre az ellenzék
Erdogan elnök politikai pályafutása során az eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Az Isztambulban (ismét) nyertes ellenzéki jelöltet ezek után sokan az államelnöki posztra is esélyesnek tartják.
Olvasói sztorik