George Knobel a jugoszlávok ellen 3-2-re megnyert Eb-bronzmérkőzéssel búcsúzott a szövetségi kapitányi poszttól, a helyét négy mérkőzés erejéig Jan Zwartkruis vette át, aki három győzelmet és egy döntetlent ért el – utóbbi, az északírek elleni 2-2 volt az egyetlen pontvesztés a világbajnoki selejtezők sorában.
1977. augusztus 31-én már az osztrák Ernst Happel ült a holland kispadon, akivel a vébéig hét meccset vívott meg veretlenül a csapat. Az utolsó világbajnoki selejtezőn, a belgák ellen 1-0-ra megnyert 1977. október 26-i mérkőzésen még ott volt a pályán Johan Cruyff, aki ezzel búcsúzott el a válogatottságtól, mindössze 30 évesen.
Cruyff váratlan visszavonulása
A totális futball uralma legalább annyira kapcsolódott Rinus Michels szövetségi kapitányhoz (aki a 4-2-4-es játékrendszerről a 4-3-3-ra váltva tökéletesítette a szisztémát, illetve a gyors, folyamatos, rövidpasszos játék mellett a letámadást és a lescsapdát), mint Cruyffhoz.
A híres Totaalvoetbal támasza és kreatív karmestere háromszor nyert Aranylabdát (1971, 1973, 1974), a németországi vébén nem csupán az All Star-csapatba került be, de őt választották a legjobb futballistának. Ruud Krol, Rob Rensenbrink, Johan Neeskens és Johnny Rep társaként bámulatba ejtette az ellenfelet, Hollandia hat meccséből ötöt megnyert a müncheni döntőbe vezető úton, csak éppen a fináléban nem sikerült győzni.
A vereség miatti szomorúság azonban nem törte meg a válogatottat, amelynek tagjai joggal gondolták, hogy 1978-ban felérhetnek végre a csúcsra.
Döntése derült égből villámcsapásként hatott, nem csupán a közhangulatra, de Hollandia vb-esélyeire is. A szurkolók követelték, hogy valahogy csábítsák vissza a nemzeti csapatba, és miután észszerű indokot sem közölt, beindultak a találgatások és a pletykák.
A legelterjedtebb pletyka szerint az argentin politika állt a háttérben: 1976-ban a Jorge Rafael Videla vezette katonai junta egy erőszakos puccsal átvette az ország irányítását. Az emberi jogok sorozatos megsértéséről szóló történetek nem maradhattak titokban, a terrorban sok ezer ember eltűnt, a világot pedig felháborította, hogy a történtek ellenére egy ilyen antidemokratikus ország világbajnokságot rendezhet.
Argentína és a FIFA egyik legnagyobb kritikusa éppen Hollandia volt, azonban a visszalépés a heves reakciók ellenére fel sem merült. Sokan azt feltételezték, hogy Cruyff csalódott lehetett a nem túl határozott tiltakozás miatt, ezért döntött a visszavonulás mellett. Elfogadható magyarázatnak tűnt, Cruyff jelleméhez – korábbi politikai megnyilvánulásai alapján – illett a lépés.
Egy másik feltételezés szerint viszont a holland szupersztár jövedelmező támogatási szerződést kötött a Pumával, míg a holland válogatottat a rivális, az Adidas szponzorálta. A pletykák szerint a két sportszergyártó mogul közötti súrlódás miatt hozta meg döntését, de ezt azért kevesen hitték.
Mint ahogy azt is, amit Cruyff egykori barcelonai csapattársa, a klub későbbi edzője Carles Rexach írt 2008-ban megjelent könyvében. Szerinte a holland visszavonulása mögött nem az argentin politika vagy a cipőgyártók álltak, hanem Cruyff felesége és a családja. Állítólag a neje, Danny azt mondta, nem bírja ki, hogy egy hónapig távol legyen tőle, és a holland kapitány úgy döntött, inkább otthon marad.
Ami megváltoztatta az életét
Nem sokkal később azonban maga Cruyff árulta el a nagy titkot a barcelonai Radio Catalunyának adott interjújában, amelyben részletesen beszámolt arról, hogy 1977-ben barcelonai otthonukban megpróbálták elrabolni őt és családját.
Megkötöztek a feleségemmel együtt, és a gyerekeink szeme láttára pisztolyt szegeztek a fejemhez
– mondta. A háromszoros aranylabdás azt nem árulta el, hogy pontosan mi lett az akció végkimenetele, de az biztos, hogy ezt követően a családi házát négy hónapra szigorú rendőri védelem alá helyezték, és gyermekeit is rendőrök kísérték az iskolába és onnan haza.
Miután aggódott a családja miatt, kitartott amellett, hogy egy dél-amerikai világbajnokságon való részvétel szóba sem jöhet. „Egy vébéhez 200 százalékosnak kell lennie az embernek. Vannak pillanatok, amikor más sokkal fontosabb az életben. Eljön az idő, amikor azt mondod, elég.
A rendőrök három-négy hónapig a házunkban aludtak. Testőrrel mentem meccsekre. Ez az időszak megváltoztatta az életem. Eljött a pillanat, hogy befejezzem a válogatottban
– tette hozzá.
Hollandia nélküle is menetelt, a vébé előtt legyőzte Izraelt (2-1), Tunéziát (4-0) és Ausztriát), majd Argentínában Iránt 3-0-ra verte, meglepetésre csak 0-0-t ért el Peru ellen, és ugyan kikapott 3-2-re a skótoktól, de jobb gólkülönbséggel továbbjutott. A második csoportkörben Ausztriát 5-1-re győzte le, az NSZK-val 2-2-es döntetlent játszott, majd a mindent eldöntő meccsen úgy verte 2-1-re az olaszokat, hogy a győztes gólt Arie Haan 30 méterről bombázta a hálóba.
A fináléban a másik csoportot megnyerő Argentínával csapott össze. A hazaiak Mario Kempes góljával a 38. percben vezetést szereztek, a hollandok a 82. percben Dick Nanninga révén egyenlítettek, és ott volt a lehetőség a végső sikerre is, de a 91. percben Rob Rensenbrink a jobb kapufát találta el.
A hosszabbítás az argentinoké volt, Kempes, majd Daniel Bertoni is betalált, beállítva a 3-1-es végeredményt.
Hollandiában még mindig él az a hiedelem, hogy ha Cruyff játszott volna, akkor meglenne a vb-cím. Egy holland futballszakíró, Marteen Wijffels azt írta:
Ha játszott volna, megnyerhettük volna a világbajnokságot. Azt hiszem, az emberek nagyon csalódottak voltak miatta.
Amit tudni kell a vébéről:
- A FIFA 1966. július 6-án adta oda a világbajnokság rendezési jogát Argentínának. A másik pályázó, Mexikó visszalépett, miután két évvel korábban megkapta az 1970-es viadalt. A dél-amerikai ország súlyos belpolitikai válsággal küzdött, 1976. március 24-én ráadásul egy jobboldali puccs megfosztotta Isabel Perónt az elnöki poszttól. A katonai junta élére Jorge Rafael Videla altábornagy került. A kisebbség szisztematikus üldözése, a bebörtönzések és gyilkosságok ellenére hiába tiltakozott néhány ország, Joao Havelange, a FIFA brazil elnöke hajthatatlan volt a rendezést illetően (pedig Hollandia és Belgium is jelentkezett beugrónak).
- Havelange akkor is kitartott, amikor meggyilkolták a szervezőbizottság addigi vezetőjét, Omar Actis dandártábornokot (akire golyóval a fejében találtak rá az autójában), és helyére Carlos Alberto Lacoste ellentengernagy került. Állítólag az utóbbi miatt nem lehetett ott a vébén Diego Maradona, a helyére került Norberto Alonso ugyanis Lacoste kedvenc csapatának, a River Plate-nek a csatára volt.
- Irán és Tunézia először kvalifikálta magát világbajnokságra, a legnagyobbak közül azonban hiányzott Uruguay, Anglia, Belgium, a Szovjetunió és az Európa-bajnok Csehszlovákia.
- Magyarország kijutott, ugyan a selejtezőben idegenben kikapott a szovjetektől és ikszelt Görögországban, végül a két hazai siker elég volt, köszönhetően a görögök 1-0-s győzelmének a Szovjetunió ellen.
- A vébén aztán semmi sem jött össze. Várady Béla megsérült és egy percet sem játszhatott, Törőcsik András barátnőjét és Fazekas László feleségét áruházi lopáson kapták, a rendőrségi ügy vége az lett, hogy utóbbi még a kezdőcsapatból is kikerült. Argentína ellen ugyan Csapó Károly góljával már a 9. percben vezettünk, de Luque a 14. percben egyenlített, Bertoni pedig a hajrában megszerezte a hazaiak győztes gólját. A hajrában aztán Törőcsik és Nyilasi Tibor is törlesztett, kiállították őket, nélkülük pedig nem volt esély az olaszok ellen, de mint kiderült, később velük a franciák ellen sem, mindkét meccs sima 1-3 lett.
- A középdöntők utolsó fordulójában történt a vb-történelem egyik legnagyobb csalása: Argentínának legalább négy góllal kellett nyernie Peru ellen, hogy bejusson a fináléba. 2012-ben egy korábbi perui szenátor, Genaro Ledesma elismerte, hogy a két ország akkori vezetője, Francisco Bermudez perui és Jorge Videla argentin elnök alkut kötött egymással – a tét a hazai továbbjutás és tizenhárom politikai fogoly szabadon bocsátása volt. A végeredmény 6-0 lett a későbbi győztes argentinok javára…
