AFP
Nemzetközi foci sport

„Akkoriban mi voltunk az egyik legnagyobb csapat” – afrikai világbajnok is lehetett volna 1966-ban?

Az 1966-os labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatban a legtöbb sztorit mindenki ismeri. Anglia házigazdaként aranyérmes lett, a döntőt hosszabbításban 4-2-re nyerte az NSZK ellen. A finálé hőse Geoff Hurst, aki mesterhármast szerzett, de azt a mai napig vitatják, hogy a második találatánál egyáltalán áthaladt-e teljes terjedelmével a labda a gólvonalon vagy sem. A magyarok a negyeddöntőben búcsúztak a szovjetek ellen, de előtte azért még legyőzték Brazíliát. Arról viszont kevesebb szó esett, hogy a vb-trófeát ellopták a torna előtt, és hogy Afrika azóta is sajnálja, hogy a FIFA nem támogatta, mert Ghána akár meglepetést is okozhatott volna. Vb-történelem, 8. rész.

Amíg az 1962-es vébé volt az utolsó, amelyre csak európai vagy amerikai válogatottak kvalifikálták magukat, addig az 1966-os torna szervezői (elsősorban a nemzetközi szövetség vezetői) sem lehettek maradéktalanul elégedettek. Bár rekordszámú nevezés érkezett a kvalifikációra (70 válogatott vett részt benne), ez volt az addigi egyetlen világbajnokság, amelytől egy teljes kontinens távol maradt. Afrika ugyanis visszalépett a selejtezőktől.

Kapcsolódó
„A horrorjelenetek miatt dugják ágyba a gyerekeket!” – törtek a csontok a legundorítóbb vébén
1962-ben a gyengekezű FIFA képtelen volt megfékezni az indulatokat.

Az okot a FIFA szolgáltatta, a nemzetközi szövetség 1964 januárjában úgy döntött, hogy a 16 csapatos tornán 10 európai (köztük a házigazda Anglia), négy latin-amerikai és egy közép-amerikai/karibi csapat vehet részt.

Az egyetlen fennmaradó helyért három kontinensnek, Afrikának, Ázsiának és Óceániának kellett megküzdenie.

Vb-történet

1930: Magyarország nem akart menni a focivébére, így meghívták az Újpestet

1934: Örökre eltiltották az olasz bundabotrányért, mégis világbajnok lett

1938: Méreg vagy öngyilkosság? – a náci Németország okozta az osztrák csodacsapat vesztét

1950: Amikor egy részmunkaidős mosogatófiú legyőzte Angliát

1954: „Törölgettük magunkról a vért” – sohasem látott botrány a magyar-brazil vb-negyeddöntőn

1958: Fényűzésből nem lesz harci kedv – olyan csapat verte a magyarokat, amely ott sem lehetett volna a vébén

1962: „A horrorjelenetek miatt dugják ágyba a gyerekeket!” – törtek a csontok a legundorítóbb vébén

Presztízskérdés volt az afrikai visszalépés

Egy hónapon belül a ghánai sportigazgató, Ohene Djan, aki a FIFA végrehajtó bizottságának is tagja volt, jelezte, hogy ez tisztességtelen. „Határozottan tiltakozom az afro-ázsiai országok nevében, ez szánalmas és rosszindulatú eljárás, hiszen egy költséges kvalifikációs sorozatot kell megvívni egyetlen helyért.

A legrosszabb esetben Afrikának járna egy döntős hely

– írta táviratában, amelyre sürgős választ kért.

A sportvezető komoly támogatást kapott Kwame Nkrumahtól, a független Ghána első elnökétől, aki támogatta a függetlenségükért küzdő vagy azt éppen elnyerő afrikai országokat, és a főváros Accrát a felszabadítási mozgalmak központjává akarta tenni. Úgy érezte, a futball tökéletes lenne Afrika egyesítésére, és gyakorlatilag ő tolta előtérbe Djant, hogy a helyi labdarúgást feltegye a világtérképre.

Djan kapott egy támogatót is az etióp, Tessema Yidnekatchew személyében, ők ketten meggyőző érveket gyűjtöttek össze, és a gazdaság, a politika, valamint a földrajz megcsúfolásának nevezték az igazságtalan FIFA-döntést. Érveltek a játékszínvonal jelentős javulásával, az afrikai, valamint ázsiai és óceániai csapatok közötti rájátszás anyagi vonzatával, no meg azt sem felejtették el megjegyezni, hogy miközben a dél-afrikaiakat az apartheid miatt 1958-ban kizárta az Afrikai Labdarúgó Szövetség, addig a FIFA 1963-ban visszafogadta.

Utóbbi lépés indoklása elképesztően nevetséges volt, a FIFA elfogadta a dél-afrikai ígéretet, hogy egy teljesen fehér csapatot küld az 1966-os világbajnokságra és egy teljesen feketét az 1970-esre. „Amikor először találkoztam ezzel a megoldással, csak nevettem. De Stanley Rous FIFA-elnök valójában elhitte, hogy ez megtörténhet. Őszintén hitte, hogy a futball össze tudja hozni a különböző típusú embereket” – nyilatkozta Alan Tomlinson brit futballtörténész.

Afrikából egyébként 17 csapat nevezett, de Brazzaville-Kongó (mai nevén Kongói Köztársaság) jelentkezését elutasították, míg a Dél-Afrikai Köztársaságot a problémák elkerülése végett átsorolták az ázsiai és óceániai csapatokhoz, végül azonban meccset sem játszhatott, mert 1965-ben mégiscsak kizárták.

A 15 fennmaradó csapat három kétfős és három háromfős csoportba került, a győztesek három párba sorolva újabb kört vívtak volna, hogy aztán a továbbjutók az Ázsia/Óceánia csoport győztesével csatázzanak. De ez csak terv maradt, hiszen az afrikaiak köszönték, de nem kértek ebből.

Ahogy egy egykori vezető fogalmazott, ez presztízskérdés volt. A kontinens nagy része saját függetlenségéért küzdött, az afrikai szövetségnek pedig meg kellett védenie a kontinens érdekeit és méltóságát.

Aki a világ legjobbja lehetett volna

Hogy mit veszített a világ? Lehet, hogy egy világbajnokot – legalábbis Kofi Pare szerint. Az egykori kétszeres Afrika-kupa győztes középpályás úgy fogalmazott, látva a világbajnokság mérkőzéseit, nagyot csalódott.

Ha játszottunk volna a világbajnokságon, eljuthattunk volna a döntőig. Sőt, meg is nyerhettük volna. Azt hiszem, akkoriban mi voltunk az egyik legnagyobb csapat

– vélte.

Valóban, a ghánai válogatott a csúcson járt, 1963-ban és 1965-ben is Afrika bajnoka volt, és náluk játszott a korszak egyik kimagasló egyénisége, Osei Kofi, a Varázsló.

Az 1940. június 3-án született játékosról külön anyagot is lehetne írni, olyan érdekes volt az élete. A pályafutása során csak egy klubban, az Asante Kotokóban szerepelt 1961 és 1975 között (340 mérkőzés, 151 gól), a válogatottban 34 meccsen 17-szer volt eredményes, a két Afrika-kupa-elsőség mellett egy ezüstérmet is szerzett, emellett járt három olimpián.

1968-ban csapata, az Asante Kotoko vendégül látta a Stoke Cityt és 3-1-re le is győzte, pedig az angoloknál a világbajnok Gordon Banks védett. Az ördöngösen cselező és a kapu előtt életveszélyes Kofi szerezte a harmadik gólt, majd amikor klubja egy évvel később Angliában turnézott, két meccsen négyszer is beköszönt Banksnek (3-1, 2-3). A kapus annyira lelkesedett a játékáért, hogy szinte könyörgött a Stoke City vezetőségének, hogy szerződtessék le, mert két év múlva ő lesz a világ legjobb játékosa. Jobb, mint a korszak bálványa, George Best.

Bár a Stoke szerződést ajánlott neki, Kofi inkább hazatért, és azt mondta később, a döntését sohasem bánta meg.

Magyar edzőt éltet Ghána

Ami még érdekes, hogy a 82 éves, évtizedek óta papként dolgozó egykori játékos a mai napig hálás magyar edzőjének, Ember Józsefnek. Szerinte tőle tanulta a legtöbbet, és ha Ghána eljutott volna a világbajnokságra, akkor azt a Budai 33 egykori csatárának és az Újpest korábbi edzőjének is köszönhették volna. (Ember egyébként 1959 és 1963 között volt kapitány, először a svéd Andreas Djolberggel együtt, majd rövid ideig egyedül is).

„Amikor kinevezték, tartott egy megbeszélést, ahol azt mondta az illetékeseknek, hogy senki se beszéljen velem taktikáról. Ő az edző, így ő az egyetlen, aki egyeztethet velem. Nem tudtam, hogy látott valamit bennem és abban, ahogyan felkészített” – mesélte Osei.

Szerinte később a klub legyőzhetetlen támadóerejének titka is a magyar szakemberben rejlett, aki ötcsatáros játékra építve bajnoki címig vezette az együttest.

Az ellopott vb-trófea nyomában

Afrikai csapat így nem szerepelt a világbajnokságon, de egy ideig úgy tűnt, nem lesz vb-trófea sem. A serleget ugyanis 1966. március 20-án, vasárnap délután ellopták a londoni Westminsterben lévő Methodist Central Hall bélyegkiállításáról.

AFP Két rendőrtiszt mutatja meg az újságíróknak a megtalált vb-trófeát

A tolvaj kijátszotta a biztonsági rendszert és az őröket, figyelmen kívül hagyta a 3 millió font értékű ritka bélyegeket, de elvitte a 30 ezer font értékű tömör arany Jules Rimet-kupát – miközben az épület másik részében istentisztelet zajlott.

Másnap egy magát Jacksonnal nevező férfi jelentkezett az angol szövetség (FA) elnökénél, Joe Mearsnél, és 15 ezer font váltságdíjat követelt. A pénz átadásakor azonban a rendőrök lecsaptak rá és elfogták. Kiderült, Edward Betchley a valódi neve, és állította, ő csak a közvetítői szerepet töltötte be. A valódi tettes azonban sohasem került elő, így végül Betchleyt ítélték el két évre, zsarolásért.

2018-ban ugyan a Mirror újságírója, Tom Pettifor azt állította, hogy tíz hónapos nyomozómunka után sikerült megoldania a rejtélyt, és a tettes a 2005-ben, 79 éves korában, rákban meghalt Sidney Cugullere volt, ez igazából sohasem bizonyosodott be teljesen.

A trófea azonban csak egy hét múlva, március 27-én került elő, a Pickles nevű kutyáját sétáltató David Corbett találta meg egy parkoló autó első kereke mellett újságpapírba csomagolva a dél- londoni felső-norwoodi Beulah Hillben. Szegény Corbettet rövid időre meg is gyanúsították a lopásban való részvétellel, végül azonban kiderült az ártatlansága és megkapta a jutalomként felajánlott 5000 fontot, amelyből házat vásárolt magának.

Pickles óriási sztár lett, filmszerepet kapott, televíziós műsorokban szerepelt, elnyerte az Év kutyája címet, egy állateledel-gyártó cég pedig egy évig ellátta étellel. 1967-ben halt meg, amikor csúszó nyakörve egy faágba akadt és megfojtotta.

Az FA közben pánikszerűen már egy másolatot is megrendelt a trófeából, amelyet Pickles nyakörvével együtt a manchesteri futballmúzeumban őriznek.

DB dpa / picture alliance via Getty Images Pickles, a hős kutya

A történethez még hozzátartozik, hogy a brazilok nagyon zokon vették a lopást, világbajnoki címvédőként mégiscsak az ő gondjaikra volt bízva. Szerintük ez olyan szentségtörés, amelyet Brazíliában – ahol még a tolvajok is imádják a futballt – sohasem követtek volna el. Miután 1970-ben Brazília ismét nyert, harmadik győztesként örökre megtarthatta a trófeát. De hiába voltak oda a futballimádatért, a kupát 1983-ban, Rio de Janeiróban ismét ellopták és azóta sem sikerült visszaszerezni.

Amit tudni kell a vébéről:

    • Anglia 1960. augusztus 22-én nyerte el a rendezési jogot, Nyugat-Németországgal és Spanyolországgal szemben. Ez az első torna, amelyet olyan országban rendeztek, amelyet közvetlenül érintett a második világháború.
    • Az 1966-os világbajnokság volt az első, amelyet angol nyelvterületen rendeztek. A mérkőzéseket nyolc stadionban játszották Anglia-szerte, a döntőnek pedig a 98 600 férőhelyes Wembley adott otthont.
    • A Reg Hoye gyermekkönyv-illusztrátor által tervezett Willie, az oroszlán volt az első vb-kabalafigura, és egyben az első olyan, amelyet jelentős sportversenyekhez kapcsoltak.
    • A két nagy hiányzó az 1962-es ezüstérmes Csehszlovákia, illetve az elődöntős Jugoszlávia volt, míg Portugália és Észak-Korea először mutatkozott be. Nem is akárhogyan: a koreaiak a csoportban 1-0-ra legyőzték és kiejtették az olaszokat, majd a negyeddöntőben 25 perc után 3-0-ra vezettek Portugália ellen. Ám a gólkirály Eusébio négy gólt is vágott, és Portugália 5-3-ra fordított, végül pedig bronzérmet szerzett.
    • A Baróti Lajos vezette magyar válogatott a portugálok elleni 3-1-es vereséggel nyitott, majd szenzációs mérkőzésen Bene Ferenc, Farkas János és Mészöly Kálmán góljaival 3-1-re verte a brazilokat, öt nappal később pedig Bulgária is kapitulált (3-1). Jöhetett a negyeddöntő, ám a sunderlandi mérkőzésen a szovjetek jobbnak bizonyultak 2-1-re.
    • A negyeddöntők során volt egy Anglia-Argentína mérkőzés, amelyet az európai csapat nyert 1-0-ra Geoff Hurst góljával. Ám a világsajtót bejárta egy fotó, amelyen az látszott, hogy a legendás szövetségi kapitány, Sir Alf Ramsey nem engedte, hogy az általa állatoknak tartott dél-amerikaiak egyik játékosa, Alberto Gonzalez mezt cseréljen a Fulham jobbhátvédjével, George Cohennel. Ramsey a People című újság címlapján is „Állatok!” minősítéssel illette az ellenfelet, mire a Campeon argentin lap „Az évszázad rablása” címen írt a mérkőzésről…
    • A döntőt Anglia 4-2-re nyerte az NSZK ellen úgy, hogy Wolfgang Weber a rendes játékidő utolsó percében mentette 2-2-re és így hosszabbításra a meccset. A harmadik angol gól minden idők legvitatottabb találata volt: Hurst lövése a lécről a gólvonalra vagy a gólvonal mögé pattant. Gottfried Dienst játékvezető sem tudott dönteni, így konzultált partjelzőjével, az azeri-szovjet Tofiq Bahramovval, aki szerint gól született. Később Bahramov állítólag azt mondta, Sztálingrádért mondott gólt – 1942 augusztusa és 1943 februárja között a második világháború egyik legvéresebb és egyik sorsdöntő ütközete zajlott a városban.

VIII. világbajnokság, 1966, Anglia

A csoport:
Anglia–Uruguay 0-0
Franciaország–Mexikó 1-1
Uruguay–Franciaország 2-1
Anglia–Mexikó 2-0
Mexikó–Uruguay 0-0
Anglia–Franciaország 2-0

 

A végeredmény: 1. Anglia 5 pont, 2. Uruguay 4, 3. Mexikó 2, 4. Franciaország 1.

 

B csoport:
NSZK–Svájc 5-0
Argentína–Spanyolország 2-1
Spanyolország–Svájc 2-1
Argentína–NSZK 0-0
Argentína–Svájc 2-0
NSZK–Spanyolország 2-1

 

A végeredmény: 1. NSZK 5 pont, 2. Argentína 5, 3. Spanyolország 2, 4. Svájc 0.

 

C csoport:
Brazília–Bulgária 2-0
Portugália–Magyarország 3-1
Magyarország–Brazília 3-1
Portugália–Bulgária 3-0
Portugália–Brazília 3-1
Magyarország–Bulgária 3-1

 

A végeredmény: 1. Portugália 6 pont, 2. Magyarország 4, 3. Brazília 2, 4, Bulgária 0.

 

D csoport:
Szovjetunió–Koreai NDK 3-0
Olaszország–Chile 2-0
Koreai NDK–Chile 1-1
Szovjetunió–Olaszország 1-0
Koreai NDK–Olaszország 1-0
Szovjetunió–Chile 2-1

 

A végeredmény: 1. Szovjetunió 6 pont 2. Koreai NDK 3: 3. Olaszország 2, 4, Chile 1.

 

Negyeddöntő:
NSZK–Uruguay 4-0
Anglia–Argentína 1-0
Portugália–Koreai NDK 5-3
Szovjetunió–Magyarország 2-1 (1-0)

Elődöntő:

Anglia–Portugália 2-1
NSZK–Szovjetunió 2-1

 

A 3. helyért:
Portugália–Szovjetunió 2-1

 

Döntő:
Anglia – NSZK 4-2 (1-1, 2-2, 3-2) – hosszabbítás után
London, Wembley Stadion, 98 000 néző
v.: Dienst (svájci)
Anglia: Banks – Cohen, J. Charlton, Moore, Wilson – Stiles – Ball, B. Charlton, Peters – Hurst, Hunt
NSZK: Tilkowski – Höttges, Schulz, Weber, Schnellinger – Beckenbauer, Overath – Haller, Seeler, Held, Emmerich
gól: Hurst (18., 101., 120.), Peters (78.), illetve Haller (12.), Weber (89.)

 

Gólkirály: Eusebio (Portugália) 9 góllal.

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!