Arcanum Digitális Tudománytár
Nemzetközi foci sport

Magyarország nem akart menni a focivébére, így meghívták az Újpestet

A FIFA megalapításától számítva 26 évet kellett várni az első labdarúgó-világbajnokságra, amelyet végül egy olyan országban rendeztek, ahová európai válogatottak nem akartak elmenni. Magyarország sem vállalta a hosszú hajóutat Uruguay-ba, noha a helyiek még költségtérítést is felajánlottak – az MLSZ szerint azonban az általuk kalkulált összeg az egész büdzsét irreálissá tette volna. De mi köze az Újpestnek és egy szerb ügyvédnek Montevideóhoz? Vb-történeti sorozatunk, első, 1930-as részéből kiderül.

Bár a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget már 1904-ben megalapították, elég sokat kellett várni, hogy a szervezet eljusson addig a gondolatig – de főleg tettig –, hogy megrendezze az első világbajnokságot.

Az ötlet 1921-ben született meg Jules Rimet és Henri Delaunay révén, azonban csak az 1928-as kongresszus hozott végleges döntést. Egy évvel később Olaszország, Svédország, Hollandia, Spanyolország, Magyarország és Uruguay jelentkezett a torna megrendezésére, végül a dél-amerikaiak kapták a jogot.

A házigazda azzal érvelt, hogy akkor ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját, 1924-ben és 1928-ban is olimpiai bajnok volt, és az összes meccset az uruguayi fővárosban, Montevideóban játsszák, ráadásul a vébére épül egy százezer fős stadion.

A leghangzatosabb ötlet azonban mégiscsak az volt, hogy a szervezők fedezik a résztvevők teljes ellátását és utazási költségeit. Ez okozta az első gondot, ugyanis később kiderült, válogatottanként 17 fővel számolnak csupán, márpedig a küldöttségek nagyobb létszámot tettek volna ki. Az utazás pedig heteket elvett volna a játékosok életéből a hosszú hajóút és a torna miatt.

Ugyan az uruguayi válogatott minden, a FIFA-val kapcsolatban álló országot meghívott, csak az amerikai csapatok lelkesedtek: Argentína, Brazília, Bolívia, Chile, Mexikó, Paraguay, Peru és az Egyesült Államok egyaránt benevezett. Európai viszont egy sem.

Hogy ilyen blama ne történhessen meg, a FIFA vezetői közbeléptek, Jules Rimet elnök nyomására a franciák, Rodolphe Seeldrayers alelnök kezdeményezésére a belgák is beadták a derekukat. Így tettek a románok, ahol II. Károly király személyesen választotta ki a keretet, és egyeztetett a munkaadókkal, hogy a játékosoknak a visszatérésük után is legyen állásuk.

STAFF / OFF / AFP A francia labdarúgó-válogatott játékosai ebéd után csoportképet készítenek 1930 júliusában, útban Uruguayba, hogy részt vegyenek az első labdarúgó világbajnokságon.

A negyedik résztvevő Jugoszlávia volt, amely azóta is vitatja a végeredményt – de erről majd később még mesélünk.

Nem jött be a költségmegtérítés ötlete

Ötletben nem volt hiány, a FIFA magyar alelnöke, Fischer Mór szabad kezet kapott, hogy tárgyaljon az európai szövetségekkel, de úgy tűnt, elég reménytelen a helyzete.

A Sporthírlap 1929. november 21-i száma azt írta, a magyar álláspont végleges és megmásíthatatlan.

„A futballvilágbajnokság körül meglehetősen zavaros a helyzet. Itt-ott, úgy látszik, hangulatot akarnak kelteni a magyar csapat részvétele mellett, holott erről ma még kevésbé lehet szó, mint eddig. Mégpedig azért nem, mert most már az MLSZ elnöksége – mely a nemzetközi ügyekben egyedül hivatott a döntésre, tehát a világbajnokságok ügyében is, — már meghozta a döntést, mely szerint nem megyünk el Uruguayba” – írta a lap.

Arcanum Sporthírlap. 1929. november 21.

Hozzátette, ezen az sem segít, hogy Fischer Mór hazaérkezett a genovai konferenciáról, mégpedig azzal a felhatalmazással, hogy igen kedvező pénzügyi feltételekkel rukkoljon elő a közép-európai futballszövetségeknek, ha részt vesznek a világbajnokságon.

„Hogy mennyit kellene Uruguaynak a megállapított költségmegtérítéseken felül fizetni? A kiszámítandó összeg kalkulációjánál figyelembe kell venni az útiköltségeken és az ellátáson kívül a professzionalizmusból származó kiadásokat is, mint a játékosok fizetését, prémiumait, zsebpénzeit. S végül a válogatott játékosok egyesületeinek három hónapos kárpótlását is. De kárpótlást igényelhet maga az MLSZ is, melynek kétségtelenül szintén súlyos kára származnék abból, ha három hónapra megállna a professzionalista futballüzem… Megtörténhet, hogy az MLSZ ellenjavaslatot tesz majd az uruguayi szövetségnek, melyben a mi számításaink alapján kérünk költségmegtérítést.

Valószínű azonban, hogy ez az összeg olyan magas lesz, hogy Uruguay nem fogadhatja el, ha ugyan nem akarja teljesen irreálissá tenni a világbajnokságok anyagi részét.

A lap arról is írt, hogy Uruguay azt kezdeményezte, a dél-amerikai futballállamok szakítsanak meg minden érintkezést azokkal az európai államokkal, amelyek nem vesznek részt a világbajnokságon.

Kapcsolódó
„Ezek nem is futballisták, ezek félistenek” – a hülyézés sem akadályozta meg a Fradi történelmi tettét
A Ferencváros az Újpest legyőzésével sorozatban negyedik, összességében pedig 33. bajnoki címét szerezte az élvonalban. Ilyen sorozatra már volt példa a klub történetében, arra azonban feltehetőleg soha többet nem lesz, ami 90 éve történt.

Akár érthető is lett volna a reváns, hiszen alig pár hónappal korábban, 1929. július 21-én a Montevideóban turnézó Ferencváros 3-2-re győzött az olimpiai bajnok Uruguay ellen.

Kábelválaszt!

1930 áprilisában újabb terv látott napvilágot: a FIFA állítólag azon gondolkodott, hogy előbb megrendezi az európai országok tornáját Európában, azután a döntő két résztvevője kiutazik Montevideóba. Ezt a nemzetközi szövetség úgy akarta biztosítani, hogy még az európai torna megkezdése előtt valamennyi indulóval kötelezettséget irat alá, hogy győzelem esetén az amerikai útra is köteles a csapatát kiküldeni.

„Az új terv érdekes, de aligha fog sikerre találni. Az európai országok ugyanis a bevezető európai torna nélkül sem akartak Uruguayba utazni, ezzel a tornával súlyosbítva pedig bizonyára még kevésbé mennének” – írta a Sporthírlap.

Arcanum Sporthírlap. 1930. április 26.

De a szervezők ennél is merészebb tervvel rukkoltak elő (sutba dobva az egy évvel korábbi Európa-ellenes kirohanásukat): úgy döntöttek, ha már a magyar válogatott nem akar Uruguayba utazni, akkor meghívják az Újpest csapatát, hogy képviselje a nemzeti színeket.

„Olyan hírek terjedtek el, hogy Uruguay magánúton érdeklődött a Ferencvárosnál, hogy hajlandó lenne-e, a magyar szövetség felhatalmazásával, képviselni Magyarországot az uruguayi világtornán? Érdeklődtünk a Ferencváros vezetőségénél, ahol azonban azt a választ kaptuk, hogy ilyen felszólítást a szerdai nap folyamán nem kaptak a ferencvárosiak. Ellenben alkalmunk volt látni azt a táviratot, amelyet az Újpest kapott Dél-Amerikából és amelyben a magánközbenjáró a következő határozott kérdést intézi az Újpest vezetőségéhez:

Hajlandók-e egy kellő módon megerősített csapattal — ha erre az MLSZ felhatalmazását megkapja — kijönni Montevideóba és képviselni Magyarországot a világbajnokságokon? Kábelválaszt!

A lap hozzátette, a Ferencváros „aligha vállalkozna arra, hogy a tavaly megszerzett dél-amerikai babérjait ez esztendőben Montevideóban megtépdessék.” (Azért 1931-ben csak megkockáztatták a zöld-fehérek, de a dél-amerikai túra kudarccal, három győzelemmel, egy döntetlennel és öt vereséggel zárult.)

„Viszont az Újpest már azért sem fogadhatja el a megtisztelő ajánlatot, mert ha az MLSZ-nek nem is lenne kifogása a probléma ilyeténvaló megoldása ellen, tudomásunk szerint az újpestiek nyári programja máris készen van: öt mérkőzést kötöttek le Németországban és kettőt Lengyelországban, tehát nincs is módjukban áthajózni Dél-Amerikába” – tette hozzá a lap.

Arcanum Sporthírlap. 1930. április 3.

Csak annyiban tévedett, hogy a lilák programja változott azzal, hogy a legtöbb európai válogatott nemet mondott a vb-meghívásnak, így esélyt kapott a Servette csapata, hogy egy rangos tornával avassa fel új stadionját.

A Közép-európai Kupa-győztes Újpest is a genfi Bajnokok Tornáját választotta, ahol június 28-tól július 6-ig tíz csapat játszott.

A tornát a magyar együttes nyerte, miután a spanyol Irúnt 3-1-re, a holland Go Aheadet 7-0-ra, a Servette-et 3-0-ra, míg a csehszlovák Slaviát 6-0-ra verte.

Hazai sikert hozott az első vb

Visszatérve a világbajnokságra, azért 13 válogatott csak összejött, őket négy csoportba sorolták – a rossz nyelvek szerint nem véletlen, hogy a hazaiak nagy riválisa, Argentína került a négyfősbe.

De ez sem zavarta az argentinokat, akik hibátlanul végeztek az élen, a 2. csoportból Jugoszlávia, a 3. csoportból Uruguay, a 4. csoportból az Egyesült Államok jutott be a legjobb négy közé. Az elődöntőben két 6-1-es mérkőzés következett, Uruguay a jugoszlávokat, Argentína az amerikaiakat ütötte ki.

Az 1930. július 30-án rendezett finálét végül Uruguay 4-2-re nyerte, pedig a félidőben még 2-1-es hátrányban volt. A két félidőt a felek igazságosan felosztották a szó szoros értelmében is: az argentinok külön kérésére ugyanis a FIFA salamoni döntést hozott, a szünet előtt egyikük, térfélcsere után a másikuk labdájával játszottak.

Keystone / Getty Images Újabb gólt szerez Uruguay az Argentína és Uruguay közötti mérkőzésen, az első világbajnoki döntőben Montevideóban.

Az, hogy Uruguay arany-, Argentína pedig ezüstérmet nyert, senki sem vitatta. De kié lett a bronzérem? Nos, bármilyen forrást nézünk – elsősorban persze a hivatalos FIFA-végeredményt –, a harmadik helyre az Egyesült Államok, a negyedikre Jugoszlávia került.

De vajon tényleg ez a végeredmény? A jugoszlávok/szerbek azóta is vitatják.

Nem tértek volna haza élve?

2010-ben több szerb lap is megszellőztetett egy érdekes történetet: egy újvidéki ügyvéd, Kosta Hadzi őriz egy bronzérmet, amelyet állítása szerint a válogatott kapott a harmadik helyért.

„Nem igaz, hogy Jugoszlávia a negyedik lett” – állította Hadzi.

A harmadik helyért pénzhiány miatt nem játszották le a meccset, ez a hely azt illette meg, akit a végső győztes vert meg az elődöntőben. Azaz Jugoszláviát. Ha másképp lenne, ez a bronzérem most nem lenne itt

– nyilatkozta az ügyvéd, akinek a nagyapja, a szintén Kosta Hadzi névre hallgató szakember volt a jugoszláv válogatott csapatvezetője.

„Ez az egyetlen bronz az uruguayi vb-ről, mert a spórolás miatt nem osztottak mindenkinek, csupán a küldöttség vezetőjének. Ezért felbecsülhetetlen az értéke” – tette hozzá.

Édesapja gyakran mesélt anekdotákat az első világbajnokságról, az egyik különösen megragadt az emlékezetében.

„A vb kezdete előtt újságírók készítettek apámmal egy interjút, és megkérdezték, mit vár a válogatottól. Brazíliával és Bolíviával kerültünk egy csoportba, mire azt mondta, arra számít, hogy Jugoszlávia lesz az első. Másnap egy uruguayi újság azt írta: »A jugoszláv válogatott vezetője őrült vagy faragatlan.« De kiderült, hogy igaza volt, mert a csapat 4-0-ra verte Bolíviát és 2-1-re Brazíliát.”

Hadzi szerint, ha nem a házigazda lett volna az ellenfél, Jugoszlávia meg sem állt volna az aranyéremig. Így viszont az elődöntőben a hazaiak szereztek egy lesgólt, egy másik találatot megelőzően pedig az alapvonalon kiguruló labdát egy helyi rendőr rúgta vissza.

„Amikor Thomas Balway francia partjelző állítólagos les miatt érvénytelenítette válogatottunk szabályos gólját, egyértelmű volt, hogy a finálé csak álom marad. A hazaiak 6-1-es győzelemmel zártak, Balway pedig az uruguayiak megsegítéséért 500 dollárral lett gazdagabb.

Apámnak később azt mondták, ha nem egy dél-amerikai csapat nyert volna, akkor nem tértünk volna haza élve.

I. világbajnokság, 1930, Uruguay

I. csoport: Franciaország–Mexikó 4-1, Argentína–Franciaország 1-0, Chile–Mexikó 3-0, Chile–Franciaország 1-0, Argentína–Mexikó 6-3, Argentína–Chile 3-1.

A végeredmény: 1. Argentína 6 pont, 2 Chile 4, 3. Franciaország 2, 4. Mexikó 0.

 

II. csoport: Jugoszlávia–Brazília 2-1, Jugoszlávia–Bolívia 4-0, Brazília – Bolívia 4-0.

A végeredmény: 1. Jugoszlávia 4 pont, 2. Brazília 2, 3. Bolívia 0.

 

III. csoport: Románia–Peru 3-1, Uruguay–Peru 1-0, Uruguay–Románia 4-0.

A végeredmény: 1. Uruguay 4 pont, 2. Románia 2, 3. Peru 0.

 

IV. csoport: Egyesült Államok–Belgium 3-0, Egyesült Államok–Paraguay 3-0, Paraguay–Belgium 1-0.

A végeredmény: 1. Egyesült Államok 4 pont, 2. Paraguay 2, 3. Belgium 0

 

Elődöntő: Argentína–Egyesült Államok 6-1. Uruguay–Jugoszlávia 6-1.

 

Döntő:
Uruguay–Argentína 4:-2 (1-2)
Montevideo, Centenario stadion, 100 ezer néző
vezette: Langenus (belga)
Uruguay: Ballesteros – Nasazzi, Mascheroni – Andrade, Fernandez, Gestido – Dorado, Scarone, Castro, Cea, Iriarte
Argentína: Botasso – Della Torre, Paternoster – Juan Evaristo, Monti, Suarez – Peucelle, Varallo, Stabilé, Ferreira, Mario Evaristo.
gól: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), illetve Peucelle (20.), Stabilé (37.)

 

Gólkirály: Guillermo Stabilé – 8 találattal

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.