NB I

Csodálkozik-e Matyi Dezső?

A magyar futballban az edzők bármit elkövethetnek, mert egyszerűen képtelenség megbukni.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Csodálkozik-e Matyi Dezső? – számomra ez a hétfői nap kérdése. Illetve: csodálkozik-e Matyi Dezső, meg a többi olyan klubvezető, aki bukott edzőt alkalmaz, de az illető ismét megbukik?

A szakmában az a mondás járja: igazán akkor válik valaki edzővé, amikor először kirúgják. A magyar futballközegben talán a legkönnyebb megbukni a világon, úgyhogy óvatosan kell bánni a kritikai jelzőkkel, de az eredmények makacs dolgok, és bizony vannak többen, akiknek a pályafutás kudarcokkal és kirúgásokkal van kikövezve.

Itt van mindjárt a címben megidézett pécsi klubtulaj, aki közismert, notórius edzőkirúgó, úgyhogy ennyi év után már igazán elvárható lenne tőle némi körültekintés. Véber György pápai korszaka összességében jól sikerült, de mint ahogy a repülőgépek sosem maradnak fent a levegőben, az edzők megbízatása sem a végtelenségig szól, ennek is elválás lett a vége. Az egykori újpesti kedvenc később a Mezőkövesdet is feljutotta az élvonalba, de ott már nem fejezhette be a megkezdett szezont. Néhány hónappal később lecsapott rá a PMFC, de borsodi vesszőfutását átragasztotta a baranyaiakra is. A debreceni és a kispesti győzelem ellenére közel a kiesőhely, hiszen hétből hét hazai meccsen maradtak nyeretlenek.

A mostani bajnokságot Csábi József a Nyíregyháza edzőjeként kezdte, majd a gyenge szereplés miatt távozott, de egy hét sem telt el, máris bemutatták a Honvéd új edzőjeként. Hasonló volt a helyzet, amikor elváltak Prukner László és a Ferencváros útjai, hiszen a tréner csakhamar a Zalaegerszeg kispadján találta magát, a ZTE pedig nem sokkal később a másodosztályban… Mindezek után visszahívták Kaposvárra, ám ez némileg érthető volt, hiszen a somogyiakkal jó eredményeket ért el korábban. A Fradi egyébként Détári Lajossal minden bizonnyal rekordernek számít, hiszen az egykori kiváló játékos 11 év alatt 17 klubnál tevékenykedett edzőként, mielőtt a zöld-fehérek lecsaptak rá. Maradjunk annyiban: nem sok helyen marasztalták…

Magyarországon rendszerint sok munkanélküli edző várakozik bevetésre, ezért nagyon ritka, hogy kivásároljanak valakit az élő szerződéséből. Horváth Ferenccel ez fél éven belül kétszer is megtörtént. A Kecskemétnek voltak jó időszakai az ő vezetésével, tehát a paksiak ragaszkodása magyarázható volt, ám miután a tolnaiak élén a kiesőhely felé száguldott, a Győri ETO választása meghökkentőnek számított. Bár az idei tavaszt huszáros hajrával abszolválták, ősszel szenvedő szerkezetre váltottak.

A Haladás vezetőinek múlt heti döntése újabb ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar labdarúgásban el lehet követni bármit, mert egyszerűen képtelenség megbukni. Szentes Lázár újpesti és debreceni korszakáról jó emlékeket őrizhetnek a szurkolók, a szombathelyieket viszont kiejtette az élvonalból, ráadásul legutóbb Diósgyőrből is dicstelenül kellett távoznia, ahol szakmai igazgatóként, majd később vezetőedzőként is tevékenykedett.

Hogy NB II-es példát is hozzunk, itt van mindjárt az FTC korábbi kiváló légiósa, Zoran Kuntics, aki edzőként Diósgyőrben, Pápán, a Fradinál, Dunakeszin és Szigetszentmiklóson sem alkotott maradandót, a kiesés ellen harcoló FC Ajka vezetői mégis benne látják a megváltót. Cegléden tavaly Kis Lászlóban bíztak, de ezúttal is hiba volt. Szövetségi szinten feltétlen bizalom tapasztalható valaki iránt, aki a Pécs, a Sopron és a Haladás élén sem kápráztatott el minket, az U21-válogatottat mégis hosszú-hosszú évekig vezethette, és amikor már végképp kínossá vált a munkássága, Róth Antal akkor is az MLSZ kebelén belül maradhatott.

A magyar foci tehát egy olyan furcsa közeg, amelyben a bukott edzők sem buknak meg végérvényesen, mert a döntéshozók, a tulajdonosok, vezetők memóriája a jelek szerint úgy működik, hogy minden negatívumot, vereséget, rossz szereplést, gyenge eredményt, kirúgást nagyon gyorsan elfelejtenek, és amikor az aktuális vezetőedzőt meneszteni kell, minden alkalommal rácsodálkoznak, hogyan lehetséges ez…

Összeállításunk mit sem érne számottevő ellenpéldák nélkül. Csertői Aurél, Supka Attila és Csank János is számos klubot megjárt eddigi karrierje során, volt benne egy-két bukta is, de a legtöbb helyen eredményesen tevékenykedtek.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik