Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Bizonyára nagyon sokáig fogjuk még emlegetni a Győri ETO – Ferencváros rangadót, és nem csak azért, mert a kisalföldiek sikerükkel biztosították történetük negyedik bajnoki címét. Számos emlékezetes momentuma volt a találkozónak, az egyik ilyen volt a kényszerű kapuscsere is. A csapatkapitány, az ETO emblematikus figurája, Szasa Sztevanovics immár kilenc éve erősíti a győri együttest, de karrierje csúcspontján, a bajnoki aranyérmet jelentő győzelem megszerzésének pillanatában nem lehetett ott a pályán, hiszen az első félidő végén jelezte, megsérült. Egy rossz mozdulat után a derekához kapott, majd a szünetben be kellett látnia, hogy nem tudja folytatni a játékot.
Molnár Péter pályára lépésekor bizonyára mindenkinek a Videoton elleni, közelmúltbeli Magyar Kupa-visszavágó jutott eszében, amelyen a 29 éves révkomáromi játékos kapott ugyan két gólt, de voltak szép védései is. Nos, ezúttal még jobban játszott, hiszen minden Fradi-próbálkozást magabiztosan hárított, ezzel jelentősen hozzájárult együttese sikeréhez, a lefújás után pedig könnyek között ünnepelt. A Rangadó.hu érdeklődésére Molnár elmondta, a meccs előtt csodálta a mérkőzés kiváló hangulatát, de becserélése után már csak a pályán zajló eseményekre koncentrált.
– Már a Videoton ellen is azért védett, mert Sztevanovics dereka rakoncátlankodott?
– Nem, neki ez a Fradi elleni meccsen jött elő, egy rossz mozdulatnál, akkor sérült meg. Örültem, hogy Pintér Attila lehetőséget adott a Videoton elleni kupavisszavágón – mondta Molnár Péter. – Kétgólos előnyünk volt, és amit megbeszéltünk, próbáltuk betartani. Sikerült is, élveztem az egész meccset, hiszen más hangulata volt, mint amikor az NB II-ben játszottam. A kapusedzőm, Tőkés László nagyon jól felkészített pszichikailag és fizikailag is. Korábban végigvédtem már egy bajnokságot, tehát tudom kezelni a nyomást.
– Mit gondolt és érzett, amikor kiderült, hogy a Fradi elleni találkozón be kell állnia?
– Úgy tudtam beszállni, hogy előtte nemrég védtem egy tétmeccsen, ez nagy szerencse. Próbálok minden meccsre ugyanúgy felkészülni, akkor is, ha ülök a padon, és akkor is, ha védek. Kicsit meglepődtem, de próbáltam fejben helyre rakni a dolgokat, hogy mire kell figyelnem és mit kell csinálnom. Amikor kijöttünk és leültem a kispadra, láttam a rengeteg embert, éreztem a hangulatot, és fölállt a szőr a kezemen. Nagyon jó ilyen meccsen beállni, de a pályán már csak a játékra koncentráltam, a hangulatra nem is figyeltem. Elégedett vagyok a teljesítményemmel, úgy érzem, jól tudtam beszállni, de azért vagyok a kapuban, hogy megoldjam a feladatomat. Bajnokok tudtunk lenni, ami fantasztikus érzés, az egész nap eseményei, a meccs és az éjszakai ünneplés örökre beíródott a fejembe.
– Ki áll majd a győri kapuban a hátralévő három bajnoki meccsen és a kupadöntőn?
– Egyelőre nem tudom. Szasától függ, illetve attól, hogy fogja magát érezni, de még nem beszéltem vele erről. Remélem, rendbe jön a dereka. A csapatunk annyira profi gondolkodású emberekből áll, hogy továbbra is ugyanúgy maximálisan meg akarunk felelni a saját elvárásainknak, és meg akarjuk nyerni a meccseinket.
