Már hetekkel, hónapokkal ezelőtt téma volt a március 22-én esedékes, Románia elleni világbajnoki selejtező, a FIFA zártkapus büntetése miatt. A Rangadó.hu legújabb összeállításában a presztízscsata múltját elevenítjük fel.
A magyar válogatott története során 83 ország nemzeti csapatával találkozott már. Ausztria számít ellenfél-rekordernek, hiszen nyugati szomszédunkkal 136 alkalommal találkoztunk. A futballtörténelem a románokkal szemben csupán 21 hivatalos magyar meccset számlál, ez nyilván a két ország viharos viszonyának tudható be. Érdekesség, hogy Svájccal, Jugoszláviával, Csehszlovákiával, illetve a lengyelekkel, a svédekkel és az olaszokkal is jóval többször találkozott együttesünk, mint Romániával.
Hogy a március 22-i világbajnoki selejtező a 22., vagy a 26. egymás elleni, hivatalos meccs lesz-e, arról megoszlanak a vélemények. A különbség oka, hogy a magyar szövetség nem tekinti hivatalos találkozóknak azokat az összecsapásokat, amelyeken az amatőr-, illetve az olimpiai válogatott szerepelt. A románok azonban akkor is legjobbjaikkal álltak ki, ezért az eredményeket beszámítják statisztikáikba. Magyar szempontból így az összesített mérleg 11 győzelem, öt döntetlen és öt vereség 45-23-as gólkülönbséggel. Az abszolút rekorder a románok ellen Puskás Ferenc, aki hat mérkőzésen kilenc gólt szerzett. A magyar válogatott mérte az eddigi legsúlyosabb vereséget Romániára: 1948-ban az alakulgató Aranycsapat 9-0-ra győzött.
Román oldalról nézve hat győzelem, hat döntetlen és 13 vereség jött össze, 28-52-es gólkülönbséggel. A legeredményesebb román játékos az egyetlen – de csak román oldalon elismert – mérkőzésen négy gólt lövő Gratian Sepi, utána a modernkor négyes román győzelmi sorozatának legjobbja, Marius Miculae következik három találatával. A nagy tornák közül csak olimpián találkozott eddig a két ország (Helsinkiben és Tokióban), az Európa-bajnoki selejtezőkben öt, a világbajnoki kvalifikációs sorozatban négy mérkőzést vívtak. Ehhez jön még két Amatőr Közép-Európa Kupa-találkozó, három Balkán Kupa-mérkőzés, valamint nyolc (magyar számítás szerint hét) barátságos mérkőzés.
1931-ben és 1933-ban a magyar amatőr válogatott játszott a románok ellen, az eredmény előbb 4-0 ide, majd 5-1 oda. Akkoriban a keleti szomszéd még nem törekedett arra, hogy színtiszta román csapattal álljon ki ellenünk, ezt bizonyítja néhány név: Czinczér István, Vogl Imre, Kovács Miklós, Bodola Gyula és Kocsis Elemér; ők is ott voltak a vendégcsapatban az MTK-pályán rendezett első mérkőzésen, amelyet a korabeli források szerint 20 ezer néző látott. Persze, a két ország közös futballtörténelme később is szolgált közös nevekkel, elég csak Jenei Imrére, Bölöni Lászlóra vagy Selymes Tiborra gondolni.
Az első magyar gólt a románok ellen Déri Károly (a sportsajtóban Deutsch II néven is ismert volt) szerezte, sőt rögtön duplázott. Ennek a meccsnek a bukaresti visszavágója hozta az első román sikert (5-1), ez volt az a bizonyos találkozó, amelyen Gratian Sepi négyszer volt eredményes.
1936 októberében volt az első hivatalos meccs, a román fővárosban a kor egyik legjobb játékosa, emblematikus figurája, Toldi Géza szerezte a győztes gólt (2-1 ide). A ferencvárosi középcsatár összesen 46 alkalommal lépett pályára a válogatottban, 25 gólt szerzett, edzőként pedig megfordult Dániában és Belgiumban is. Ez a találkozó egyébként egy remek sorozat kezdetét jelentette, hiszen a magyar válogatott 1936 és 1998 között, 17 mérkőzésen keresztül nem kapott ki Romániától, sőt az 1980-ban, Kolumbiában túrázó Ferencváros is 2-2-t játszott a román válogatottal.
Érdekesség, hogy a rendszerváltás előtti és utáni nyolc évben, tehát összesen 16 esztendőn keresztül nem találkozott a két együttes, mígnem 1998-ban az Európa-bajnoki selejtezőben ismét összefutottak. Bár azóta további öt alkalommal megmérkőztünk velük, a legutolsó magyar gól 15 évvel ezelőtt született Hrutka János emlékezetes szabadrúgása jóvoltából, illetve az volt a legutolsó olyan meccs, amelyet nem vesztettek el a magyarok a románok ellen.
Ebből nem nehéz kitalálni, hogy 1999 óta kizárólag lőtt gól nélküli vereségek követték egymást, három műfajban: egy Európa-bajnoki, két világbajnoki selejtezőn, illetve két barátságos találkozón. És akkor Magyarország legutóbbi sikeréről még nem is beszéltünk, az 32 évvel ezelőtt született, a Népstadionban született: 60 ezer néző látta, amint Fazekas László góljával megverjük a románokat világbajnoki selejtezőn, Mészöly Kálmán irányításával.
A legutóbbi találkozó 2009-re datálódik, a Marian Cozma-emlékmeccsnek nevezett barátságos összecsapásról van szó, amelyet Tiberiu Ghioane találatával nyert meg a rivális a Puskás Ferenc Stadionban.
S ha már zárt kapuk mögött kell megrendezni a mostani meccset, utánanéztünk, melyik volt a magyar-román párharc leggyérebb látogatottságú meccse, számunkra hazai környezetben. A 2001 szeptemberében, a Népstadionban rendezett vébéselejtezőt kevesen látták. A nézőszámmal kapcsolatban a következő becsléseket találtuk. nso.hu: 6.000, mlsz.hu: 7.000, info.frf.ro: 10.000, nb1.hu: 11.000.
Az ősi presztízscsata kapcsán sajnos nem lehet elmenni szó nélkül a közelmúlt sajnálatos incidensei mellett. Nem magyar-román válogatott meccsen, hanem a 2009-es Steaua Bucuresti – Újpest Európa Liga-selejtezőn történt, hogy a bukaresti szurkolók egy transzparenst feszítettek ki a lelátón, a következő szöveggel: „Mennyi ideig tartja egy magyar anya a szart magában? Kilenc hónapig.”
A következő fejezetet a 2011-es Moldova–Magyarország Európa-bajnoki selejtező jelentette, amelyen „Szar Magyarország” és „Gyűlölünk titeket” feliratú transzparenst feszítettek ki a Romániából átrándult drukkerek.
Ilyesfajta botrányos közjátéktól ezúttal nem kell tartani, hogy a szurkolók legfeljebb az Ötvenhatosok terén (leánykori nevén Felvonulási tér) balhézhatnak, ahol össznépi meccsnézést szervez az MLSZ, felvezetésként koncert is lesz, meg egyéb programok. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy az eseményt hirdető plakát, és a részletes időrendet tartalmazó cikk közvetlenül azután kikerült a szövetség honlapjára, miután beszámoltak a Nemzetközi Sportdöntőbíróság megfellebbezhetetlen határozatáról a zárt kapukkal kapcsolatban… Úgy látszik, a fővezérkar csak annyira bízott a CAS pozitív döntésében, hogy már jó előre megszervezte a népünnepélyt.