A videóbíró kicsinálja a női foci legnagyobb ünnepét

Őszintén mondom, nem értem, mi történik ezen a tornán

– mondta a női világbajnokság kapcsán Casey Stoney, a Manchester United női csapatának vezetőedzője. Ha valakit a BBC-be hívnak szakértőnek, és ez a mondat hangzik el a stúdióban, már sejthető, hogy nagy a baj.

A női labdarúgás fejlődni szeretne, mi több, az idei vébét úgy harangozták be mint sorsfordító tornát, amely megadja a kellő lökést az egyenjogúság felé. Ehhez képest elviszi a fókuszt a játékról az, hogy bár a videóbíró a jövő, a profi a játékvezetők zöme még nem tudja megfelelően használni.

A VAR káoszt teremtett rend helyett

A férfiak 2018-as világbajnokságán történelmi módon először használtak videobírót és a női tornán is az első alkalommal szerepel a rendszer. Az utóbbi években sokat kritizált VAR sokat alakult, finomították, de még mindig nem sikerült megtalálni az ideális helyét a játékban.

A nemzetközi szövetség (FIFA) álláspontja rendkívül egyszerű:

a videobíró arra van, hogy a szabályokat mindig, minden körülmények között betartsa.

Az egyik szabály pedig az, hogy tizenegyesnél a kapusnak legalább az egyik lábával érintenie kell a gólvonalat a rúgás pillanatában. Egyszerű és könnyen ellenőrizhető regula, mégis a legtöbb dráma forrásának bizonyult a női vébén, amikor emiatt jelzett a videobíró.

Az első kényes helyzet a Franciaország-Nigéria csoportmérkőzésen adódott: Chiamaka Nnadozie ugyan valóban elhagyta a gólvonalat, ám nem volt köze hozzá, hogy Wendie Renard a kapu mellé gurított. A videobíró azonban jelzett, és sokak szerint igazságtalanul újrarúghatta a büntetőt a francia futballista. Ez lett a találkozó egyetlen gólja.

Mit mondjon akkor a skótok kapusa, Lee Alexander, aki kivédett egy tizenegyest Argentína ellen, majd ugyanebből az okból kifolyólag megismételhette az ellenfele a lövést? A csoportmérkőzések utolsó fordulójában a dél-amerikaiak 3-0-s hátrányból jöttek vissza és ezzel a góllal egyenlítettek, a döntetlen után mindkét csapat kiesett a vébéről.

Ezek után el lehet képzelni, milyen lehetett végignézni a Norvégia-Ausztrália (1-1) nyolcaddöntő tizenegyespárbaját, amelyből a skandinávok jutottak tovább, és amelynél minden egyes rúgás után meg kellett várni, hogy a VAR-szobában jóváhagyják-e.

A történteken mindenhol vitáznak, még úgy is, hogy itt az esetek többségében jó ítélet született. Bizonyos országokban azonban így is léptek az ügyben: az angol szövetség (FA) például kijelentette, bár a Premier League következő szezonjában lesz videobíró, a büntetőket nem vizsgálja majd.

Kevés az igazán jó bíró a vébén

Ezen a ponton szögezzük le azonnal, hogy a sokat kritizált bírók nem azért rosszak, mert nők – mint ahogyan azt néhányan szeretik beállítani.

• Bibiana Steinhaus Németországban férfi bajnoki mérkőzéseken is szokott fújni, és egyáltalán nem vall szégyent,
• ugyanez a helyzet Stephanie Frapparttal is, aki abban a Ligue 1-ban tevékenykedik, ahol a Bundesligához hasonlóan van VAR,
• rajtuk kívül a vb-keret tagja Claudia Umpierrez (Uruguay), Ether Staubli (Svájc), és Chrysoula Kourompylia (Görögország) is, akik szintén vezettek már férfi bajnokikat.

Pozitív példa tehát van. Azt is érdemes megjegyezni, hogy komoly szakmai anyag írja elő, milyen esetekben kell a monitorhoz lépnie egy bírónak – erről beszélt lapunknak Kassai Viktor is, aki a világon elsőként tette ezt meg.

A probléma tehát nem abból adódik, hogy használják a játékvezetők a VAR-t, hanem abból, hogy túl gyakran teszik meg. 

Egyszerű, szemmel látható eseteket is ellenőriznek, a játék emiatt sokszor megáll. Az egyenes kieséses szakasz eddigi hat találkozóján minden alkalommal sor került a videobíró használatára. Még a FIFA játékvezetői bizottságának elnöke, Pierluigi Collina is elismerte, születtek hibás döntések a tornán a videobíró dacára. Pedig a vébé videobírós szobájában ülő 15 szakember közül tíz ott volt a férfiak 2018-as világbajnokságán is, amit sikerként könyvelt el a szövetség.

A játékvezetők nagy része a videobíróval takarózik. A stadion túloldaláról is láttuk, hogy Evelyn Nwabuoku felrúgja Lina Magullt – durva szabálytalanság és egyértelmű büntető volt. Ehhez nem kell VAR és nem ezért vezették be a rendszert. Ez így nem az a játék, amit megszerettünk

– mondta az angolok korábbi hátvédje, Laura Bassett a BBC-nek a Németország-Nigéria (3-0) nyolcaddöntő első gólja előtti tizenegyest megelőző szituációról.

Collina a FIFA honlapján arról beszélt, hogy hosszasan készültek a tornára és a videobíró használatára, a jelek szerint azonban elvesztek a részletekben. A VAR túl sokat szerepel és döntően befolyásolja a mérkőzéseket, de nem minden esetben a megfelelő módon. A komoly bírói hibák kiküszöbölésére kitalált rendszer minden apróságot kivizsgál, ezzel pedig pont azt teszi, amitől kritikusai tartottak:

megöli a játékot.

Az egyébként is elismerésért küzdő női futballnak is árt ezzel, és az egyetemes labdarúgásnak is. Amíg mindenki a videobíróval foglalkozik, olyan események fölött siklanak el a tekintetek, mint

• a korábban emlegetett argentin válogatott emberfelettit küzdelme, amivel egyenlített 0-3-ról;
• Marta a történelem legtöbb vb-gólját szerző futballistájává válása Miroslav Klosét megelőzve;
• egy magyar bíró, Kulcsár Katalin kifogástalan munkája, legutóbb a Spanyolország-Amerikai Egyesült Államok nyolcaddöntőben;
• vagy éppen hogy a negyeddöntőben sérülésből visszatérő Marozsán Dzsenifer személyében magyar származású lánynak drukkolhatunk, hogy világbajnok legyen – a német válogatottal.

A világon mégis mindenhol a videobíró a téma, az, hogy nem működik rendesen és elrontja a játékot. A FIFA-nak muszáj lesz lépnie az ügyben egy ilyen vébé után.

Kiemelt kép: Marc Atkins/Getty Images