NB II

Ahol csak az élvonal lehet a cél

A menesztett vezetőedző, Simon Antal úgy véli, négy mérkőzésből nem kell tanulságokat levonnia.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az előző idényben az Eger, most pedig a Zalaegerszegen csapatától kellett távoznia Simon Antal vezetőedzőnek. A hevesieknél kihozta a maximumot az együttesből, de pokolian nehéz dolga volt, hiszen egyetlen meccsüket sem játszhatták hazai pályán, és az anyagi gondok is mindennaposak voltak, ráadásul később kiderült, hogy néhány játékos bundázott.

2002-ben részese volt a kispadon a ZTE élvonalbeli bajnoki címének, tavasszal viszont az NB II-be érkezett. Mivel a zalaiak gyengén kezdték az új idényt az egycsoportos másodosztályban, 2013 őszén ő lett az első leváltott vezetőedző. A klub válsága folytatódik, saját elnökük csalást gyanított a csapatnál a kupakieséskor.

Simon Antal a Digi Sport hétfő reggeli műsorában elmondta, vannak még függő ügyei Zalaegerszegen, hiszen még nem született meg az egyezség a klub és közte.

– Mi volt a terv nyáron, az idei bajnokságra? A feljutás?
– Tavaly az volt a cél, hogy az első ötben végezzünk, és ne kelljen osztályozót játszanunk az egycsoportos NB II-ért, és ez sikerült – mesélte Simon Antal. – Ha valaki edzőnek megy Zalaegerszegre, az ne vállaljon mást, csak azt, hogy a csapatnak vissza kell kerülnie az első osztályba, tehát nem lehet éveket várni, és építkezni, mert ez egy tradicionális klub, ahol igény van az NB I-re. Én is úgy gondoltam, és most is úgy gondolom, hogy csak az lehet a cél, hogy feljusson a csapat, és én ezt is vállaltam.

– Ehhez képest erősödött a csapat a tavalyihoz képest?
– Úgy gondolom, igen. Igazoltunk játékosokat, de az is igaz, hogy későn. Azok a játékosok, akiket hoztunk, egy picit későn érkeztek. Volt nagyon sok sérültünk is. Az alapcsapatból olyan sérüléseink voltak, hogy agyrázkódás, vállficam, ami általában nem olyan jellemző, és ez a rajtra rányomta a bélyegét.

– Milyen volt az anyagi háttér az új szezonra?
– Rendben voltak a dolgok. Azt hiszem, néhány napos csúszások kezelhetőek. Nem volt anyagi akadálya annak, hogy a csapat jó rajtot vegyen. Inkább az említett sérüléshullám volt a gond, és az, hogy nem mindenkit sikerült megszerezni azok közül, akiket szerettünk volna. Szerettük volna Remilit, és az NB I-ből további játékosokat, akikkel tárgyaltunk is folyamatosan, de az utolsó pillanatban máshogy döntöttek, tehát az első kalapból kevés labdarúgót tudtunk megszerezni.

– Mi az, amit magára vállal, amiben úgy érzi, hogy esetleg hibázott?
– Ez egy hosszútávú verseny. Úgy gondolom, négy mérkőzésből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni. Ez egy ilyen dolog, sajnos nem vettünk jó rajtot, de én már akkor is mondtam az elnök úrnak, hogy a csapat ki fog jönni ebből. Meg is van az első idegenbeli siker, hiszen a hétvégén nyertek Tatabányán. Ez a gárda el fog indulni, mert képes rá, ehhez kellett volna még egy kis idő. Nélkülem is csak a feljutás lehet a cél továbbra is.

– Mi volt ez a kupakiesés? Mert volt egy szóbeszéd, miszerint nem megfelelően játszottak egyes játékosok, meg kirakott tippmix-szelvényről is szó volt… Az elnök ezután gondolta úgy, hogy meg kell tenni a feljelentést. Ezt önnel egyetértésben tette?
– Igen. Az Ajkával három napon belül kétszer játszottunk. Az első hazai mérkőzésünket nagyon szerettük volna megnyerni, de döntetlenre végeztünk, és akkor egy elég rossz napot kifogó játékvezetővel találkoztunk. A következő, szerdai meccsen szerettünk volna bizonyítani, és tényleg megverni őket. A csapat nagyon jól játszott az első félidőben, és a mérkőzés után szereztünk tudomást erről a tulajdonképpen rossz viccről, miszerint a futballistáknak van a városban egy jól szituált ismerősük, aki feltette a szelvényt a mérkőzés előtt néhány órával, hogy az tuti vendégsikerrel zárul. Kiderült, hogy ő ezt poénból csinálta, hogy cukkolja a játékosokat, és ez rosszul sült el.

– Ennek az ügynek vannak fejleményei?
– Nincsenek. Azt hiszem, annyi volt, hogy az elnök megkérte ezt az urat, hogy kérjen elnézést nyilvánosan. Nem tudom, hogy ez megtörtént-e, a folyamattal nem foglalkoztam utána.

– Önben nem volt gyanú a játékosokkal kapcsolatban?
– Abszolút nem. Az a játékos, akit meggyanúsítottak, rúgott egy gólt, és kiharcolt egy büntetőt. Nem éreztem semmi gyanúsat.

– Miért döntött úgy a tulajdonos, hogy váltani akar négy forduló után? Voltak viták?
– Nem volt vita. Harmadszor voltam Zalaegerszegen, elég jó kapcsolatot ápolok a tulajdonossal. Úgy érzem, az elnök úr szeretett volna valamilyen váltást. A szurkolók felől elég nagy nyomás volt a rossz rajt miatt. Az előbb említett dolgok is csak fokozták a hangulatot, és nem pozitív irányba. Erre ő mindenképpen lépni akart valamit, és ez történt.

– Mit gondol, Lendvai Miklós hosszútávon is jó megoldás lehet?
– Lendvai Miklós egy Zalaegerszegen felnőtt, egykori válogatott futballista, akinek a céljai között szerepelt, hogy első csapat edzője legyen. Megkapta a lehetőséget, menet közben fog kiderülni. Megvannak az adottságai, végzi folyamatosan a szükséges iskolákat. Meglátjuk, hogy mi fog történni.

– A szavaiból azt veszem ki, hogy mélységes szimpátiával követi a ZTE-t a jövőben is…
– Abszolút! A magyar labdarúgásnak szüksége van egy zalaegerszegi első osztályú futballra. Rengeteg néző van, a közeg eléggé el van szigetelődve. Túl sok olyan eseményen nem történik azon a környéken, ami az embereket megmozgatná, ezért nagyon szeretik Egerszegen a focit. NB II-es mérkőzésekre is két-háromezren ki szoktak látogatni.

– Mi a helyzet Önnel? Egerben tudjuk, mi történt, most meg ez az egerszegi balszerencsés kezdet. El van átkozva?
– Remélem, nem. A mi szakmánkba azért ez benne van, és próbál az ember ezekből építkezni, próbál ezekből a váltásokból pozitívan kijönni, és a következő feladatot várja. Vannak még függő ügyek, tehát az egyezség még nem született meg a klub és köztem. Bízom benne, hogy ez meg fog születni, és akkor nyitottan várom a következő lehetőséget.

– Vannak már ajánlatok?
– Ez egy nagyon friss dolog, megy a bajnokság, általában ezek a váltások félszezonban szoktak történni. Kell egy kis idő, hogy az ember helyre rakja a dolgokat magában, leülepedjenek a dolgok, és akkor tisztán tudja elkezdeni az új munkát.

– Mi a legfontosabb tanulsága ennek a kalandnak?
– Ebből a négy mérkőzésből szerintem nem nekem kell tanulságokat levonnom. Azt gondolom, befelé mindig lennie kell egy önkontrollnak, tisztában kell lenni, hogy az rendben van-e, és akkor nyugodtan tud továbblépni az ember. Úgy érzem, ezzel rendben vagyok, és ezért nyugodtan is lépek tovább.

– A mai magyar labdarúgásban ha egy tréner ajánlatot kap, akkor rendesen meg kell néznie a körülményeket?
– Azt hiszem, nem nagyon lehet válogatni. Rengeteg az edző és kevés a csapat. Az embernek vállalnia kell a feladatot, amit kap, és ki kell abból hoznia a maximumot. Nem tudhatjuk előre, hogyan fog elsülni.

Olvasói sztorik