NB I

„Mindkét fél sérelmi politikát folytat”

A Ferenczvárosi C-közép tagjai szerint nem lehet megítélni, pontosan mikor és miből indult ki a Kubatov Gábor elleni konfliktus.

Kapcsolódó cikkek

A hazai porondon legutóbb a kétezres évek elején volt igazán sikeres csapata a Ferencvárosnak, amely 2001-ben és 2004-ben is bajnok lett, majd nagyjából tíz szűk esztendő következett. A tavalyi bronzérem után idén bajnoki ezüstöt, illetve Magyar Kupa-, Ligakupa- és Szuperkupa-győzelmet ünnepelhettek, az élvonalban pedig négy forduló után egyedüliként százszázalékos mutatóval áll a csapat.

A köztudatban és a sajtóban elsősorban mégsem a pályán elért sikerek hagynak igazán mély nyomot mostanság, hanem a szurkolók és Kubatov Gábor közti konfliktus újabb és újabb fejezetei. A klubelnök nemrégiben sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét, az ultrák pedig előbb a soroksári háza előtt, majd a székesfehérvári meccsen a Videoton szurkolóival közös szektorban demonstráltak.

A Rangadó.hu a jelenlegi klubvezetéssel szemben hitelesen kritikus, vagyis mértékadónak tartott Ferenczvárosi C-közép szurkolói portál kollektíváját kérte meg, hogy világítsa meg a másik szemszögből, a drukkerek nézőpontjából is a hónapok, sőt évek óta tartó nézeteltérés részleteit.

– Kezdjük a csapattal: a tavaszi ezüstérem, a Magyar Kupa-, a Ligakupa- és a Szuperkupa-arany, illetve a jó bajnoki rajt enyhíti-e némileg az EL-kiesés miatti szurkolói csalódottságot; vagyis: mennyire vagytok elégedettek a csapat közelmúltbeli szereplésével?
– Mint minden szurkoló, örülünk, ha jó a csapat, az EL-kiesésre azonban ez csak részben gyógyír. Tükörsimán kiestünk egy 23 év átlagéletkorú, saját nevelésű játékosokból álló, ötöd-akkora költségvetésű klub ellen. Amelyik valódi tagsági rendszerrel bír, egyetértésben a szurkolóival, amit mi is szorgalmazunk jó ideje.

– Ami a klubot illeti: röviden hogyan foglalható össze a szurkolók és Kubatov Gábor közti nézeteltérés forrása, tehát mikor és miből indult ki a konfliktus?
– Mindkét fél „sérelmi” politikát folytat. Nem lehet megítélni, hogy pontosan mikor és miből indult ki a konfliktus, nem is szeretnénk igazságot tenni. Ehelyett sokkal inkább hiszünk abban, hogy őszinte párbeszédre van, lenne szükség, nyissanak a felek tiszta lapot, törekedjenek egy kompromisszumos megállapodásra, ez most hiányzik, hiányoznak a gesztusok mindkét oldalról, helyette van erőfitogtatás, vagy éppen a problémák szőnyeg alá söprése, elhallgatása.

– Mi a szurkolók valós kifogása a vénaszkenneres beléptetés ellen. Időről-időre több helyen lehet olvasni olyan érvelést, miszerint számos ismert külföldi klub (például a Juventus) meccseire is regisztrálni kell.
– És számos klubnál (például Rapid Wien, hogy nem menjünk túl messzire) nem kell semmi, főleg nem biometrikus azonosítás, ami ráadásul hibásan is működik, persze a pontos hibaszázalékot gondosan titkolják az illetékesek. A legtöbb nyugati klubnál ha van is regisztráció, az nem kizárólagos és kötelező, hanem egy olyan opcionális lehetőség, amely kedvezményekkel, előnyökkel jár.

– Hogy lehet, hogy a mérkőzések látogatását bojkottáló szurkolók nem szeretik jobban a csapatot, mint amennyire utálják Kubatov Gábort? Az elsőnek nem kellene felülírnia a másodikat? Vagy nem lehet ennyire leegyszerűsíteni a jelenlegi helyzetet?
– Nehéz kérdés, és nem is lehet ennyire leegyszerűsíteni. Jól látható, hogy ha a lehetőség megvan, akkor a szurkolók képesek felülemelkedni az ellentéteken, erre jó példa volt a Videoton-meccs, ahol a nem éppen baráti fehérvári ultrákkal együtt, azok mellett szurkolt a tábor, végre bent a stadionban. Ez szerintünk egy fontos lépés, főleg, ha azt nézzük, hogy a klubvezetés mindent elkövetett, hogy ez a szurkolással összekötött békés demonstráció ne valósulhasson meg. Ki látott már olyat, hogy a vendég biztonsági szolgálat születési hely alapján akarja kizárni az érvényes jeggyel rendelkező szurkolókat? Csoda, hogy ebben a feszült helyzetben nem történt semmilyen botrány.

– Önök szerint bármilyen szempontból jobb lett-e a klub Kubatov irányításával (mondjuk az előző tíz-húsz év klubvezetésével összehasonlítva)? Vagyis: a vénaszkenner bevezetésén kívül milyen elnöknek tartják? Mik még a hibái a szurkolók szemében?
– A magyar labdarúgás, illetve a magyar sportvezetés vastagon átpolitizált. Jobbak a lehetőségeink, mert a Fidesz pártigazgatója, aki a Fradi elnöke egyben, olyan lobbierővel rendelkezik, ami korábban nem volt. De ez egy átmeneti állapot, és ez a finanszírozási modell, főleg, ha átláthatatlan gazdálkodással párosul, nem hoz létre egy hosszú távon fenntartható modern, „európai” modellt. Nagy hiba, hogy minden kritikus hangú, klubért aggódó, tenni akaró szurkolót bűnözőnek állítanak be, harcolnak ellenük. Milyen eljárás az, hogy az elnök jobbkeze, illetve a Fradi Security tagjai az aluljáróban inzultálnak békét, párbeszédet követelő, évtizede bérletes szurkolókat, jelesül minket? És sajnos ez nem egyedi eset volt. Milyen dolog, hogy a rendes tagságra vonatkozó javaslatunkat mondvacsinált, buta okokkal söprik le a legutóbbi közgyűlésen? Miért és kinek baj az, hogy a legelkötelezettebb szurkolók a klub rendes tagjai is lehessenek, ugyanúgy, ahogy 1899-től kezdve a kommunizmusig ezt a klubot a ferencvárosi polgárok tették azzá, ami? Majd következett sok évtized, amikor néha erőszakkal, néha fortéllyal próbálták felszámolni, és felülről vezérelni az ország legnagyobb klubját, és a mögötte álló tömegeket. A klub akkor lenne jobb, erősebb, ha a mostani, szinte korlátlan erőforrásokat a klub érdekében felhasználva, a társadalmi bázist bővítve, azaz a tagsági rendszer kiszélesítése mentén építkezve folytatná az elnök. Jelenleg viszont a szurkolók lecserélése, egy háború zajlik, ami jelentős erodálódáshoz vezetett. Csökkent a bérletesek száma, hogy csak egy nagyon fájó dolgot emeljünk ki a sok közül, miközben van új stadion, és vannak – hazai viszonylatban – eredmények. Az elnök felelőssége így – az állami pénzen épülő infrastruktúra, a pillanatnyi sikerek, eredmények ellenére – megkerülhetetlen, megítélését ez nagy mértékben rontja.

– „Három és fél évig próbáltam tárgyalásos úton rendezni a szurkolókkal a kapcsolatot, de nem megy” – mondta a klubelnök a legutóbbi sajtótájékoztatón. Érezték-e rajta bármikor, hogy valóban próbál párbeszédet folytatni a szurkolókkal?
– Amióta elkezdtünk szerveződni, vagyis tavaly október óta nem volt érdemi párbeszéd, kivéve 2014 őszén egy-két, néhány fő részvételével lezajló, meddő beszélgetést Nyíri Zoltánnal. Lesújtó tapasztalataink vannak ezekről a beszélgetésekről. Nincs ankét, nincs valódi kapcsolat a szurkolók – és itt nem csak az ultrákra gondolunk – és a vezetés között. Ez véleményünk szerint a vezetés felelőssége, nem véletlenül igyekszünk erre felhívni a figyelmet, demonstráltunk a párbeszédért minden támadás ellenére. Ha rossz a „gyerek”, akkor az nem megoldás, hogy egy idő után nem vagyok hajlandó beszélni vele, attól az még az én gyerekem. Le kell ülni, meg kell beszélni a problémákat.

– Önök szerint hogyan foglalhatóak össze a megoldás lehetséges feltételei? Miben és mennyit kellene engednie Kubatovnak, illetve van-e olyasmi, amiben a szurkolók engedhetnének, hogy a konfliktus enyhüljön, esetleg elsimuljon?
– Biztosak vagyunk benne, hogy lehetne találni egy mindenkinek megfelelő kompromisszumot, de ahogy korábban kifejtettük, ehhez nyilván mindkét fél szükséges. Biztosan tudjuk, hogy rajtunk kívül más csoportok is tettek erre vonatkozóan javaslatokat, ezekről párbeszédet kellene folytatni végre. Az első lépés az lenne, hogy Kubatov Gábor ezeket komolyan veszi, akár egy ankét, akár egy szűkebb körű tárgyalás során ki lehetne dolgozni azokat a feltételeket és garanciákat, amikkel elmozdulnánk a mostani, mindenki számára káros patthelyzetből.

– Mennyire megosztottak a Ferencváros szurkolói a kötelező regisztráció, a szurkolói kártya és a Kubatov Gáborral szembeni konfliktus témaköreiben? Elképzelhető-e egységesebb fellépés, vagy ezzel nincs probléma?
– Ebben nem látok problémát, folyamatosak a háttérbeszélgetések a szervezett csoportok között, illetve időről-időre mi is leülünk velük, van amiben együtt lépünk. Nem valami vagy valaki ellen tevékenykedünk, hanem valamiért, ez pedig maga a Ferencvárosi Torna Club, függetlenül az aktuális vezetéstől, vagy az akut problémáktól. Mi elfogadtuk a vénaszkennert, a kötelező regisztrációt, ennek ellenére látjuk, hogy a sporttörvény túlszabályoz, a vénaszkenner diszkriminatív, általánosságban szerintünk sem a szurkolói kultúra a legnagyobb baja a magyar labdarúgásnak, hanem a kompetenciák hiánya, hogy fontosabb a bizalmi, ámde alkalmatlan emberek funkcióban tartása a kluboknál, mint az utánpótlásképzés, a sportmenedzsment és klubvezetés megerősítése. Ezekben elképesztő a lemaradásunk nemcsak nyugathoz, de a környező országokhoz képest is, van tennivaló a lelátói életen túl is, ha a magyar labdarúgásról beszélünk.

– A magyar szervezett szurkolói csoportok többsége mostanság kisebb-nagyobb sikerrel hadakozik kedvenc klubja vezetőségével. Van-e olyan klubvezetés, amely az önök számára szimpatikusan kezeli a helyzetet, illetve van-e olyan szurkolótábor, amely az önök számára szimpatikusan próbálja érvényesíteni az érdekeit, vagy a többiekkel nem foglalkoznak?
– A C-közép talán az egyetlen nem „kapu mögötti” szerveződés az országban, deklaráltan nem vagyunk ultrák, hanem egy olyan közösség, amely az „oldallelátónak” a jelenlegi helyzettel kritikus részét fogja össze a Ferencvárosnál. Nem vagyunk „szervezett szurkolói csoport”, nekünk például a legfontosabb célunk, hogy bármely fradista egyszerűen lehessen a klub tagja, közösséget is építünk, illetve egyszerűen csak szeretnénk jó hangulatú mérkőzésekre járni, olyanokra, amilyenek miatt mi is fradisták lettünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.