Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Exkluzív interjút adott a magyar labdarúgó-akadémiákat auditáló belga cég, a Double Pass ügyvezető igazgatója, Hugo Schoukens a Sport TV-nek, amelyet a Grund felsőfokon záró adását követő Sportgazdaság Extrában láthattak a nézők.
A minőségen dolgozunk – ez a Double Pass jelmondata. Hugo Schoukens, a vállalat ügyvezető igazgatója a Sport TV brüsszeli látogatásának kezdetén eloszlatott egy tévhitet. Nem azt akarják megmondani, kinek, mikor és mennyit kell edzenie. A belgák egy, az üzleti életből átemelt modellel dolgoznak, amit tehetség-támogatásra specializáltak. A legfontosabb kritikus sikertényező, hogy a fiatalokat juttassák el az első csapatig.
– Az első csapat edzőjének vagy éppen ügyvezető igazgatójának tudnia kell, mi történik az akadémián. Egyértelműen a legkritikusabb pont, hogy legyen kapcsolat aközött, ami az akadémián történik, és aközött ami az első csapatban zajlik. Hogy a fiatalok kapjanak játéklehetőséget, hogy legyen lehetőségük az első csapaton belül fejlődni.
A cég minden esetben két-hároméves szerződést köt, ami kölcsönös elégedettség esetén hosszabbítható. Teljes támogatottságot kérnek a terepfelméréstől a nyomon követésig. Mielőtt támogatást nyújtanak, felmérik a helyzetet.
– Mindegy, hogy Magyarországról, Németországról, Angliáról, Belgiumról, Japánról vagy bármely más országról beszélgetünk, az elején ellenállásba ütköztünk. Mert ez változásmenedzsment, az emberek kikerülnek a komfortzónájukból, és ezt el kell fogadniuk. De aki végigmegy a folyamaton, elfogadja – árulta el Schoukens, azt is kifejtette, ők tehetséggondozási rendszerről beszélnek, amely több mint egyszerűen akadémia.
Elméletük szerint a tehetséggondozási rendszerben nem lehet és nem is szabad az eredményre összpontosítani, hanem a játékosok egyéni fejlődésére kell figyelni.
– Az edzőket nem az alapján kell értékelni és jutalmazni, mennyire volt sikeres a csapatával, hanem az alapján, hogy hány játékost tudott adni a következő korosztálynak vagy a felnőtt csapatnak.
A Double Pass segítségével a belgák például néhány év alatt a világranglista ötödik helyére kerültek, Magyarország több szempontból is hasonlít Belgiumhoz, van benne potenciál, ahogy Belgiumban is volt.
– A makroindikátorok alapján azt mondom, igen, Magyarország elérheti Belgium szintjét. Második nekifutásra is igent mondok, mert akikkel a magyar labdarúgás helyzetéről beszéltem, tisztában vannak vele, hogy a válogatott lassan harminc éve nem szerepelt világbajnokságon, és most tenni akarnak ellene – válaszolt arra a kérdésre a szakember, megismételhető-e a belga csoda.
Két tényezőt emelt ki, azt, hogy szövetségi szinten javítani szeretnének a jelenlegi helyzeten, és hogy a tehetséggondozást kulcsfontosságú tényezőként tartják számon.
– Ha ezeket meghatározzák, akkor sikeresek lehetnek. De csak akkor, ha minden érintettnek, a sajtónak, a szurkolóknak, a szövetségnek, a kluboknak, minden, a magyar futballért dolgozó embernek azonos lesz a víziója. A magyar labdarúgás egyetlen túlélési esélye, ha a tehetséggondozási rendszerre helyezi a hangsúlyt. Először is integrálni kell az akadémiákat a klubokba. A klubvezetőknek rá kell jönniük, hogy az akadémiájuk kutatás-fejlesztési részleg, ahol játékosokat képeznek az első csapat számára – folytatta Schokens, aki úgy véli, a magyar kluboknak definiálniuk kell létezésük alapjait, el kell gondolkozniuk a globális pozicionáláson.
A stabil működéshez pedig megfelelően kvalifikált edzők is kellenek.
– Támogatni kell, hogy a fiatalabb korosztályoknál olyan tanár foglalkozzon, akinek pszichológiai és didaktikai érzéke van, persze legyen képben azzal, mi történik a labdarúgásban. Az idősebbeknél viszont úgy gondolom, lényeges, hogy tapasztaltabb trénerek dolgozzanak, akik ismerik és értik a toplabdarúgást, vagyis az elit futballt.
Emellett a sportág-specifikus edzések és nevelés egyensúlyát is meg kell találni annak a statisztikának a fényében, hogy minden tíz játékosból csak egy lehet profi futballista, a többiek nem labdarúgásból fognak megélni a jövőben.
– Először is a magyar futball definiálja, hova szeretne eljutni a jövőben. Ha ezt meghatározza, győződjenek meg arról, hogy van terv. Ha megvan a terv, akkor azt végre is kell hajtani. Annak a tervnek mi lehetünk a részesei vagy sem. Jelenleg a részesei vagyunk. Van arra garancia, hogy a magyar futball sikeres lesz? Nem, nincs. Ugyanis, az embereknek kell végrehajtaniuk a lépéseket, nem nekünk. Mi az eszközöket adjuk. Ha az eszközökkel és a mi segítségünkkel megpróbálnak megfelelni a kihívásoknak, ha megbíznak bennünk, és az általunk adott eszközökkel napról napra azt teszik, amit kell, akkor hat-hét-nyolc-kilenc év alatt lehet látni az eredményeket – érzékeltette Hugo Schoukens, milyen hosszú folyamatról beszélünk.
