Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Bár mindent elkövetett, végül lemaradt az őszi nemzetközi szereplésről a bajnok Debrecen. A hajdúságiak a Bajnokok Ligájában a fehérorosz BATE Boriszov ellen búcsúztak, majd az Európa Liga-főtábláért vívott harcban a svájci Young Boys ellen maradtak alul.
A csapat vezetőedzője, Kondás Elemér a kétfrontos harc alatt folyamatosan változtatta keretét, a kulcsembereit próbálta pihentetni a bajnokságban, ám így sem sikerült a főtábla, egyik sorozatban sem, ráadásul a csapat a bajnoki mérkőzéseken nyújtott halványabb teljesítménye miatt az élvonal rajtjánál is beragadt.
A DVSC a megszerezhető 18 pontból csak nyolcat gyűjtött össze az NB I-ben, így hat kör alatt máris tízpontos hátrányt halmozott fel a nagy rivális Videotonnal szemben.
Bár a nemzetközi szereplésből nem következik egyenesen, hogy a bajnokságban gyengébben teljesít az együttes, kupacsapataink egy része az elmúlt években mégis megsínylette a nemzetközi mezőny okozta „fáradalmakat”.
Az elmúlt tíz évben négyszer fordult elő, hogy megélte az őszt egy-egy magyar klub a nemzetközi porondon: 2012-ben a Videoton, 2010-ben pedig a Debrecen jutott az Európa Liga főtáblájára; 2009-ben szintén a Debrecen a Bajnokok Ligájában, míg a Ferencváros 2004-ben az UEFA Kupában küzdhette végig az őszi szezont. Előbbi két együttes bajnoki szereplésén meglátszott a kettős harc: a Videoton az őszi szezonban hét győzelemmel, és öt-öt döntetlennel, valamint vereséggel zárt, míg 2010 őszén a DVSC két ponttal többet gyűjtve, 28 pontot szorgoskodott össze bajnoki címvédőként a megszerezhető 48 helyett.
A 2009-es Bajnokok Ligája-szereplés kevésbé vett vissza a DVSC lendületéből: akkor tíz győzelem, egy döntetlen és négy vereség volt a csapat őszi mérlege a Liverpool, Lyon és Fiorentina elleni mérkőzések mellett. A legjobb mutatóval a Fradi „vészelte át” a hosszúra nyúlt nemzetközi megmérettetéseket: a csapat a 2004–2005-ös bajnokság őszi felében a megszerezhető pontok 78 százalékát gyűjtötte be (35 pont) a nemzetközi meccsei mellett.
Szintén vegyes képet mutatnak azok a csapatok, amelyek a selejtezők későbbi szakaszában búcsúztak az európai kupáktól: két évvel ezelőtt a Debrecen szintén augusztus végéig bírta a Bajnokok Ligája-, majd az Európa Liga selejtezőit, de ezalatt a bajnokságban mindössze három pontot veszített öt forduló alatt. 2008-ban és 2005-ben szintén a DVSC volt az egyik kuparésztvevőnk – a 2008-as együttes az UEFA Kupa, a 2005-ös előbb a BL, majd az UEFA Kupa mezőnyében bizonyított, de emellett mindkét csapat veretlen maradt a bajnokságban (öt győzelem, három vereség).
Az idei Loki az augusztus végéig megszerezhető bajnoki pontjainak kevesebb, mint a felét gyűjtötte össze, de ennél is gyengébb teljesítményt nyújtott a 2010-ben az EL-ben, illetve a 2008-ban az UEFA Kupában rajtoló Győr. Hasonló képet mutatnak azok a csapatok, amelyek az első néhány bajnoki forduló alatt, a selejtezők elején köszöntek el a nemzetközi kupáktól; volt, aki hibátlanul menetelt ezalatt a bajnokságban, de olyan csapatok is akadtak, melyek három-négy NB I-es mérkőzésen csupán egy pontot szereztek, míg a nemzetközi porondon sikeresen léptek tovább egy-egy kört.
Sajnos reprezentatív mintaként nem igazán használható az elmúlt évek magyar kupaszereplése, így nem tudjuk megmondani, hogy vajon következik-e a nemzetközi szereplésből a gyengébb bajnoki kezdés. Az elmúlt tíz esztendőben ugyanis 39 nemzetközi porondon induló csapatunkból 15 már az amúgy Európában korainak számító, július végi rajt előtt búcsúzott a kupáktól.
