NB I

Már látja az alagút végét

A térdműtéten átesett Buzsáky Ákos a tavasszal meghatározó játékosa lenne a Fradinak.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Számos hazai riválisához hasonlóan a Ferencváros is Törökországban edzőtáborozott. Belekben több nemzetközi felkészülési mérkőzést is vívtak a zöld-fehérek, akiknek a keretében a decemberi térdműtétje után ott volt José Mourinho egykori portói játékosa, Buzsáky Ákos is. Az ősszel csak kétszer volt kezdő a Fradiban középpályás, akit most fokozatosan készítenek fel a tavaszi meccsekre. A korábbi válogatott labdarúgó a DigiSport televízió csütörtök reggeli műsorában beszélt arról, hogy egyre jobb állapotban van, és a tavasszal meghatározó játékosa lenne a gárdának.

– Egyre jobb a térdem, már látom az alagút végét – kezdte Buzsáky Ákos. – Nagyrészt még külön edzem, az egészségügyi stábbal, de szépen-lassan elkezdem majd a munkát.

– Sok gond volt már a térdével. A legutóbbi műtét egy tartós megoldás lehet a problémára?
– Nagyon remélem, hogy igen. Sajnos már több térdműtéten is átestem, erre most azért volt szükség, hogy kitisztítsák, és többet tényleg ne legyen probléma vele. Kicsit lassabban gyógyul a vártnál, de nem vagyunk türelmetlenek, és bízom benne, hogy az edző megvár.

– Mit gondol Thomas Dollról, beszéltek már arról, hogy milyen szerepet kaphat?
– Mindketten kíváncsian várjuk a közös munkát. Sokat beszélgettünk az edzőtáborban, én csak annyit láttam az ő munkájából, hogy nagyon profi, nagyon precíz. A játékosok is szeretik, az edzések nagyon jól össze vannak rakva. Úgy gondolom, már most látszik a csapaton az a fajta fazon, amit ő tud adni, és szerintem ennek meg is lesz az eredménye a tavaszi szezonban.

– Miben különböznek a módszerei és a felfogása Moniztól?
– Nagyobb hangsúlyt fektet a taktika fontosságára és a csapategységre. Minden játékosnak be kell állnia a sorba. Ami talán picit hiányzott a Ricardónál, azt ő abszolút tudja adni a csapatnak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mások az elvárások. Moniznál sokkal nagyobb teret kapott az egyén, most pedig inkább a csapategységen van a hangsúly.

– Mennyiben vár más játékot a tavasszal a Doll-féle Fraditól?
– Nem hinném, hogy olyan óriási változás lenne, hiszen személyekben nem történt sok változás. Egy-két új játékos érkezett, de igazából a keret adottsága megmaradt. Nyilván úgy próbálja összerakni a csapatot, hogy az egyének a legtöbbet tudják kihozni magukból. Próbálkozik, és ez még egy olyan stádiuma a szezonnak, amikor ezt megteheti.

– Ősszel két meccset végigjátszott. Mennyire volt elégedett a teljesítményével?
– Abszolút nem voltam elégedett, mert maximalista vagyok ilyen szempontból. Nagyon sok volt a kihagyás a tavaly februári műtétem után, és nyilván ez egy folyamat, mérkőzéseket kell játszani, hogy az ember először visszanyerje az erejét, aztán a formáját is. Ha egészséges leszek, és el tudom kezdeni a munkát a csapattal, akkor úgy gondolom, hogy lesz idő szépen felépíteni magamat. Nagyon bízom benne, hogy a tavasszal meghatározó játékosa tudok lenni a csapatnak.

– Belekben ezért készült külön a csapattól?
– Igen, eleinte Somaliaval külön edzettünk, aztán ő beszállt a többiekhez. Ez is volt tervezve, én azért mentem ki, hogy még többet dolgozzak, tudjam a combomat erősíteni, és elvégezzem azokat a munkákat, amiket esetleg itthon nem tudtam volna.

– Hány százalékosnak érzi magát?
– Ezt nehéz megmondani, hiszen hiányoznak azok a kinti edzések, amelyek a térd stabilitását megadják. Csinálunk már dinamikus dolgokat, és néhány héten belül eljutok arra a szintre, hogy el tudom kezdeni a fizikális fejlődésemet is. Két hét van az első bajnokiig, addigra olyan állapotba szeretnék kerülni, hogy a csapattal teljes értékű munkát tudjak végezni, és akkor utána a második-harmadik fordulóra talán reális esélyem lesz arra, hogy epizódszerephez juthassak. Később pedig rajtam múlik, hogy mennyire tudok bizonyítani az edzőnek.

– Számos nemzetközi edzőmeccset játszott a Ferencváros, miben látta jónak a csapatot?
– Mindenféleképpen jó volt, hogy különböző stílusú csapatokkal játszottunk. A lényeg az volt, hogy a játékosok megkapják a terhelést. Pozitív volt, hogy nem kaptunk gólt az edzőtábor alatt. Nem is annyira az eredmény számít ilyenkor, hanem az, hogy a csapat egységes volt, és jól védekeztünk. Most jön majd az az időszak, amikor már frissebb a csapat, most már kijöhetnek azok a kreatívabb dolgok támadásépítésben, amelyekre szükség van ahhoz, hogy meccseket tudjunk nyerni.

– Ki lehet az a játékos a Fradiban, akire majd felkaphatjuk a fejünket a tavasszal?
– Nehéz egy-egy játékost kiemelni, de az biztos, hogy mindenki becsülettel teszi a dolgát. Fizikálisan biztosan jó állapotban lesz a csapat. A jövő zenéje, hogy ki tudja majd kihozni magából a maximumot, és kire tudunk felfigyelni. Nem szeretnék senkit kiemelni.

– A légiós és fiatal magyar arány ugyanaz lesz, mint ősszel?
– Mint ahogy fogalmaztam, túl nagy változások nem történtek. Egy-két fiatal felkerült az első csapathoz, akik elképzelhető, hogy több szerephez jutnak, mint ősszel. Thomas Doll olyan szakember, aki az edzésmunka alapján állítja össze a hétvégi csapatot, és ha a fiatalok szorgalmasak és kitartóak, akkor biztosan fognak lehetőséget kapni a bizonyításra.

– Hagyományosan erősebb szokott lenni a Ferencváros tavasza. Hova érhet oda a csapat?
– Nem kell számolgatnunk, a mérkőzésekre kell koncentrálnunk, de az első három forduló biztosan nagyon nehéz lesz. Ha az első három játéknapot sikerrel vesszük, akkor talán utána lehet nézegetni, hogy hol helyezkedünk el. A cél még mindig a nemzetközi kupa, és erre van is reális esély. Rajtunk múlik, hogy ezt mennyire tudjuk kihozni magunkból.

– A Fradiból fog visszavonulni, vagy úgy gondolja, hogy várnak még önre nemzetközi megmérettetések?
– Erre nehéz lenne válaszolnom, hiszen az elmúlt félévem nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Talán a vezetők is többet várnak tőlem. Azért igazoltak le, hogy egy meghatározó játékos legyek, és fazont adjak a csapatnak. Csak saját magamra kell most koncentrálnom, és be kell bizonyítanom, hogy még sok minden van bennem. Ha ezt ki tudom hozni magamból, akkor nyilván a vezetők is hosszútávon fognak rám számítani, és akkor beszélhetünk arról, hogy majd nagyon-nagyon sokára honnan fogok visszavonulni.

– Harminckét évesen mennyire foglalkoztatja még a válogatottság?
– Nem szoktam semmiről lemondani, de jelenleg a klubomra a koncentrálok, és a válogatott nyilván akkor kerülhet szóba, ha az ember a saját csapatába jó teljesítményt nyújt. Szépen-lassan próbálom venni a lépcsőfokokat, és ha egyszer a válogatott közelébe kerülök, akkor majd természetesen elgondolkodok rajta, hogy milyen messze vagyok. Természetesen nemet nem mondanék a meghívásra, nem vagyok az a típus, aki megfutamodna az akadályok elől. Ha meghívnak, akkor nagyon szívesen fogok menni, de jelen pillanatban ez még messze van – mondta végül Buzsáky Ákos.

Olvasói sztorik