Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A következő szezonban a megyei első osztályban indul az újjáalakult váci futballklub. A Pest megyei város csapata 1994-ben bajnoki aranyérmet ünnepelhetett, azóta rendkívül hányattatott volt a sorsa, de mindent túlélt.
A bajnoki rajt apropóján a Rangadó.hu legújabb összeállításában azt mutatjuk be, a második világháború óta az élvonalbeli dobogóson végzett klubok közül melyek kerültek ki részben, vagy teljesen a szurkolók látóköréből.
VÁC
A váciak kálváriája az 1999–2000-es idényben kezdődött, amikor a csapat kiesett az élvonalból, ráadásul a tulajdonosi és anyagi gondok miatt a második vonalban sem indulhatott, ezért visszacsúszott a negyedik vonalba. 2003-ban a Vác VLSE utánpótlás-nevelő munkájának köszönhetően ismét másodosztályú lett a klub, ebben az időben alakult meg a Dunakanyar-Vác Labdarúgó Kft. Két évvel később jött egy újabb fellángolás, amikor a Keleti csoport bajnokaként visszajutott a legjobbak közé az együttes, de a következő évben ismét kiesett.
A klub nehéz anyagi helyzete miatt 2007-ben egyesült az Újbuda Lágymányosi TC-vel, de miután 2009-ben lejárt a szerződése az Újbudával, újra Dunakanyar-Vác néven nevezett. Tavaly is az NB II-ben indult a klub, de az John P. Marshall, valamint Héger József tulajdonosi vitájának képében jött a feketeleves. A játékosok sztrájkoltak, az önkormányzat visszavonta a pályaengedélyt, a Vác VLSE felmondta a szerződést, ezzel viszont a másodosztály klub megsértette a licencben foglalt kötelességeket, amit többszöri felszólításra sem pótoltak, így az MLSZ visszavonta a csapat engedélyét.
A váci csapat romjain alakult új klub idén csak egy hármas adás-vételnek köszönhetően tudott nevezni a megyei első osztályba.
BVSC
A budapesti vasutasklub 1996-ban nyert ezüstérmet, de 2003-ban a klub megszüntette a felnőtt csapatát. Azóta csak utánpótlással foglalkoztak, ezt 14 korosztályban körülbelül három-négyszáz gyereket jelent, mígnem tavaly ismét indítottak felnőtt együttest, és rögtön meg is nyerték a BLSZ IV-et.
SBTC
A Salgótarján 1972-ben volt bronzérmes a bajnokságban. „Különleges összetételű volt az a legendás tarjáni együttes, remek képességű kapusokkal, kemény védősorral, országos hírű, kreatív középpályás-sorral, jól fejelő centerekkel és gyors szélsőkkel” – jellemezte az egykori együttes Szabó Géza másodedző a nagy siker negyvenedik évfordulóján, tavaly tavasszal.
A híresen jó erőnléttel rendelkező együttes látványos futballt játszott, nem véletlen, hogy a mostaninál nagyságrendekkel erősebb és színvonalasabb magyar bajnokságban a dobogón tudott végezni, megelőzve nagyszerű képességű fővárosi és vidéki csapatokat.
A nógrádi szénbányászat folyamatos leépítésének következtében a csapat a hetvenes évek végén kiesett az élvonalból, majd 1988-ban a másodosztálytól is búcsúzni kényszerült. A kilencvenes évek elején az SBTC visszajutott a másodvonalba, sőt az első osztályhoz is közel került, de 1995-ben elvesztette a Fehérvár elleni osztályozót. Az évtized végén ismét közel került az élvonalba kerüléshez a klub, de az MLSZ egy adminisztratív döntéssel a Szegedet részesítette előnyben, a Salgótarján pedig anyagi okok miatt még a másodosztálytól is visszalépett, és története során először a megyei első osztályban indult.
A továbbiakban is folytatódott a liftezés, ami napjainkban is tart. Az előző szezonban az NB III-ban szerepelt az együttes, amelynek vezetői a másodosztályba jutást célozták meg, egy komoly támogató is érkezett, a csapat mégis kiesett a megyei ligába…
CSEPEL
Utoljára 1959-ben volt aranyérmes a fővárosi csapat, és bár ilyen nagy sikert később már nem ért el, folyamatosan jelen volt a magyar és a nemzetközi futballéletben. Aztán a rendszerváltás mély nyomot hagyott a csepeli labdarúgásban is, a gyár megszűnni látszott, így a csapat pénzügyi problémákkal küszködött. 1993-ban úgy tűnt, rendbe jön minden, hiszen a klub mögé egy egy jól működő cég állt (Kordax), de ez csak három évig tartott, akkor búcsúzni kényszerültek az NB I-től.
Abban az időszakban már érezhető volt a vég, a gyár megszűnt, így pénz sem volt. 2001-ben a Csepel SC labdarúgó-szakosztálya megszűnt létezni, egyesült a III. Kerületi TUE csapatával, Csepel-Auto Trader néven. 2002-ben azonban a klubot működtető kft. átköltöztette a csapatot Tatabányára.
2005-ben újra felvillantak a fények a Béke téri stadionban, egy új csapat alakult, amely a 2005–2006-os szezonban megnyerte a BLSZ első osztályát, így felkerült az NB III-ba, ahol jelenleg is szerepelnek.
SZEGED
A második világháború időszakában, 1941-ben lett bronzérmes a Szegedi AK, amely egy-egy rövid megszakítással még tíz évig volt az élvonal meghatározó klubja. 1951-ben kiesett, majd felváltva szerepelt az NB II-ban, az NB III-ban és a megyei első osztályban, mígnem 1977 januárjában egyesült a SZEOL SC-vel. Az ötvenes években, és később sem marad élvonalbeli csapat nélkül a csongrádi megyeszékhely, köszönhetően a Szegedi Honvéd, Szegedi Haladás, SZEAC, SZEOL, Szeged SC, majd Szeged FC névre keresztelt csapatoknak.
A kilencvenes években leginkább az NB III-ban szerepelt a szegedi csapat, majd további fúziók, ügyeskedések és trükközések következtek, amelyeknek köszönhetően a híres-hírhedt Nagylaki Kálmán-féle Szeged LC 1999-ben ismét az élvonalban találta magát. Ennek a kalandnak kizárás lett a vége, ezért 2000 tavaszán NB-s csapat nélkül maradt a város, amire 1935 óta nem volt példa. A folytatás újra NB II-es szereplést, aztán megint klubcsődöt hozott, a legutóbbi fejezetet, a püspök-féle történetet pedig talán mindenki ismeri, a lényeg, hogy a Gyulára költözés miatt immár nem csak a város, hanem az egész megye NB-s csapat nélkül maradt.
