Bajnoki cím és Magyar Kupa-győzelem, majd a nyár elején két válogatott meccs, rövid pihenő, majd nemzetközi kupamérkőzések, és közben az új bajnokság is elrajtolt, most pedig kezdődik a világbajnoki selejtezősorozat a nemzeti csapat számára. Meglehetősen sűrű ez az időszak Szakály Péter, a DVSC csapatkapitánya számára, aki immár a válogatottban is kezd alapembernek számítani. Klubcsapatával előbb a Bajnokok Ligája, majd az Európa Liga selejtezőjéből is kiestek, amiben jelentős szerepe volt a piros és sárga lapoknak, kiállításoknak, eltiltásoknak. A Rangadó.hu érdeklődésére a 26 éves középpályás úgy vélekedett, mindez leginkább a rutintalanság számlájára írható. Az Újpest otthonában elért vasárnapi döntetlen (0-0) után kijelentette, bár kis szerencsével győzhettek volna, igazságosnak tartja a végeredményt.
– Ha kapufákra játszanák ezt a sportágat, a DVSC győzött volna…
– Utólag azt mondom, hogy meg lehetett volna a három pont, de ha az nézzük, hogy az Újpestnek is voltak lehetőségei és kapufája, akkor igazságos a döntetlen – vélekedett a Rangadónak nyilatkozó Szakály Péter. – Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a második félidőben nagyon sokat tettünk a győztes gól megszerzéséért. Az első félidőben inkább taktikai csata dúlt, és a nagy meleg is rányomta a bélyegét a találkozóra, viszont a másodikban már mindkét csapat vállalta a nyílt támadófutballt, ennek az lett az eredménye, hogy élvezhető mérkőzést játszottunk, helyzetekkel. Sajnos ezúttal néhány centiméteren múlt a sikerünk, talán mondhatom a szerencsét is tényezőként, hiszen ha pár centivel beljebb megy akár Bódi Ádám lövése, akár az enyém, vagy Simac egy kicsit később indul arra a megcsúsztatott fejesre, az szintén gól, de ne feledjük, hogy Kabát Péter is rúgott egy kapufát, úgyhogy összességében igazságos az eredmény.
– Ha mérleget kellene vonni a közelmúlt nemzetközi és hazai szereplésével kapcsolatban, mik lennének a legfontosabb tanulságok?
– Sokkal többet szerettünk volna kihozni ezekből a meccsekből, főleg az európai kupákra gondolok. Sajnos ez így alakult… Talán mindez a fiatalság, a rutintalanság számlájára írandó, hiszen amikor bekerültünk valamelyik főtáblára, akkor tapasztalt válogatott játékosok egész sora alkotta a brigádot, most pedig inkább sikeréhes fiatalok, akik sokszor túlpörögnek és mindenáron meg akarják mutatni azon az egy adott mérkőzésen. Ezt a fiatalos lendületet kell egy picit majd rutinná alakítani, és akkor mindenképpen sikeresek lehetünk. Le kell zárnunk ezt az időszakot, és most a bajnokságra kell koncentrálnunk, hiszen ahhoz, hogy jövőre ugyanígy részt tudjunk venni a selejtezőkben, olyan eredményt kell elérni, ami erre feljogosít.
– Téma volt-e, hogy több kiállítás is előfordult ebben az időszakban. Ez korábban nem volt jellemző a DVSC-re.
– Természetesen megbeszéltük ezt, de ez olyan dolog, hogy ha egy picit túlpörög az ember egy mérkőzésen, vagy úgy van vele, hogy ez az egyetlen lehetősége, hogy megmutassa magát, és mindenáron oda akar csúszni, és meg akarja szerezni a labdát, akkor benne van ez a figyelmetlenség, fegyelmezetlenség. Mondom, ez inkább a rutintalanság számlájára írható. Az, hogy tavasszal sikerült a Fair Play-díjat is elhódítanunk a bajnoki címmel együtt, mutatja, hogy rendben voltak a fejek. Talán a nagy terhelés és a nagyobb tét is rányomta a bélyegét, de ebből mindenképpen tanulni kell, hiszen látszik, hogy még a magyar bajnokságban is nagyon nehéz emberhátrányban futballozni, nemhogy ezen a szinten, ahol minden apró hibát kihasználnak az ellenfelek.
– A többiek hazamentek az újpesti meccs után, és nyilván lesz idejük a pihenésre is az erőltetett menet után. Nem úgy a válogatottaknak…
– Ez édes teher. Természetesen mindig örömmel megyünk, amikor hívnak bennünket. Most lesz időnk regenerálódni, tehát nem az van, hogy szerdán már mérkőzésünk van, hanem lesz egy teljes hetünk össze is csiszolódni a srácokkal, meg gyakorolni a taktikát. Valóban sok meccset játszottunk mostanában, de egy futballista azért futballista, hogy ne eddzen, hanem inkább mérkőzéseket játsszon, fontos mérkőzéseket, és azt gondolom, hogy most ez a kettő lesz a legeslegfontosabb. Szeretnénk mindkét találkozón úgy szerepelni, ahogy tőlünk elvárható. Talán mondhatom, szerencsés is, hogy idegenben kezdünk Andorra ellen, hiszen ott egy győzelem mindenképpen erőt adhat majd a hollandok ellen.
