Vereséggel avatta fel a válogatott a Puskás Arénát

Péntek este a Magyarország–Uruguay felkészülési mérkőzéssel avatta fel a magyar labdarúgó válogatott az új nemzeti stadiont, a Puskás Arénát. A Népstadiont 1953. augusztus 20-án avatták fel, a Budapest Honvéd 3-2-re győzte le akkor a Szpartak Moszkvát. Ezután több mint 1200 labdarúgó mérkőzésnek adott még otthon az idők közben Puskás Ferenc Stadionra keresztelt aréna, majd 2014. július 24-én sor került az utolsó találkozóra is: a Ferencváros 2-1-re kikapott a horvát HNK Rijekától az Európa Liga-selejtezőben.

Búcsú a Népstadiontól: életforma volt, ugyanazt jelentette, mint a Bernabeu, Maracana, a Wembley

Hegyi Iván idézi meg a Puskás Ferenc stadion történetének legszebb epizódjait, a százezres nézőszámokat, a magyar futball hőskorát, és persze a mélypontokat, a magyar futball reménytelen korszakát.

A Puskás Aréna ugyan elsősorban egy új korszak kezdetét jelöli, egyúttal azonban a 97-szeres válogatott, már visszavonult Gera Zoltán búcsúmérkőzése is volt. Sajnos Gera nem lépett pályára.

Pályán volt viszont Edínson Cavani, akinek negyed óra is elég volt ahhoz, hogy felavassa a Puskás Arénát. Uruguay nagyon belekezdett a találkozó elején, végül Matías Vina megindulása és hibátlan passza kellett ahhoz, hogy megszülessen a vezető gól.

Nem sokkal később már kettővel vezettek a vendégek, Brian Rodríguez csapta be Bese Barnabást, majd okosan a hosszú fölső sarokba tekert.

Két perc alatt jött viszont a válasz, Dzsudzsák Balázs eszmélt leggyorsabban, Varga Rolandot indította, aki felnézett és okosan Szalai Ádámhoz lőtt középre. A magyar válogatott csatára higgadtan a kapu bal alsó sarkába belsőzve szépített.

Ezután egy kicsit leült a meccs, az utolsó percekre viszont újra felpörgött, szerencsére Dibusz Dénes stabilan fogta a lövéseket. Szünetre egygólos hátrányban vonulhatott a magyar csapat.

Rendet rakott a fejekben Marco Rossi a szünetben, legalábbis sokkal nagyobb önbizalommal, bátrabban játszott a magyar válogatott térfélcserét követően. Sajnos ebből csak helyzetecskék születtek. Nem szakadtak meg a dél-amerikaiak viszont, egy-egy szép cselt, vagy indítást leszámítva kényelmesen adogattak a pályán, így a lelkes magyaroknak is több lehetőségük volt kibontakozni.

Rengeteget cserélt Uruguay a második félidőben, ami rendre megakasztotta a játékot, ráadásul a mieink is kihasználták a maximális, hat cserelehetőséget. Nagyobb baj, hogy Kalmár Zsoltot egy szerencsétlen becsúszása után hordágyon kellett levinni a pályáról, ő könnyen lehet, hogy nem játszhat majd Wales ellen.

Fötó: Marjai János / 24.hu

A végére ritmustalan, darabos lett a mérkőzés, így aztán az eredmény sem változott: a magyar válogatott 2-1-re kikapott a Puskás Aréna stadionavatóján.

Puskás Aréna stadionavató mérkőzés

Magyarország–Uruguay 1-2 (1-2)
Budapest, Puskás Aréna, 65 114 néző
v.: Damir Skomina (szlovén)
Magyarország: Dibusz – Bese, Baráth (Szalai A. – 72.), Lang, Korhut (Nagy Zs. – 76.) – Kalmár (Holman – 83.), Vida – Dzsudzsák (Kovács I. – 55.), Szoboszlai (Nagy Á. – 67.), Varga R. – Szalai Á. (Feczesin – 60.).
Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Uruguay: Muslera – González, Coates, Godín, Vina (Laxalt – 67.) – Rodríguez (Pereiro – 82.), Bentancur (Vecino – 53.), Valverde (Torreira 67.), Lozano – Cavani (Stuani – 74.), L. Suárez (Gomez – 46.).
Szövetségi kapitány: Óscar Tabárez
Gólszerző: Szalai (24.) ill. Cavani (15.), Rodríguez (22.)
Sárga lap: Kalmár (34.), Korhut (75.) ill. Coates (39.)

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu