Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Hosszú interjútadott az actualdecluj.ro portálnak Vasile Miriuta, akinek valóra vált egy álma azzal, hogy kinevezték a Győri ETO vezetőedzőjévé, hiszen ötcsillagos feltételek közepette dolgozhat, a vezetőség teljes mértékben támogatja, és a megfelelő anyagi lehetőségek is rendelkezésére állnak. A téli szünetben elkezdte egy versenyképes csapat kialakítását, hogy a következő szezonban a bajnoki címért harcolhassanak.
– Megváltoztak a körülmények az elmúlt években, nagyszerű edzésfeltételek állnak a rendelkezésünkre. Hét edzőpálya van, ezek közül kettő füves, és akár az esti órákban is tréningezhetünk, sőt van egy medence, azt is használhatjuk. A fizetések is kiválóak – kezdte Vasile Miriuta.
– Miért volt szükség a tisztogatásra?
– Kilenc játékos távozott, de ez nem tisztogatás. Akik maradtak, azok is jó játékosok, van köztük öt magyar válogatott, illetve érkezett Miroszlav Sztefanovics, aki korábban a Sevilla középpályása volt, és mintegy kétmillió eurót fizettek érte két évvel ezelőtt, az elmúlt évben pedig az Alavésban játszott. Hoztam egy macedón válogatott jobbhátvédet, és itt van Rudolf Gergely is, aki korábban Olaszországban is megfordult. Romániában minden csapattal felvennénk a versenyt, sőt a legjobbak között lennénk.
– Némileg meglepetést okozott a kolozsvári Dan Bucsa leigazolásával…
– Ő nagyszerű karakter, nagy munkabírású, igazi zongoracipelő. Ilyen játékosokra van szükségem! Örültök, hogy sikerült megszereznünk, biztosan kellemes meglepetés lesz mindenki számára. Amikor átvettem a CFR-t, és jött Aitor Monroy, mindenki nevetett rajtam, végül aztán a legjobbnak bizonyult a posztján egész Romániában. Tudom, mire van szükségünk.
– Majdnem Győrben kötött ki Ciprian Deac is. Mi volt végül a probléma, mi az ő története?
– Hadd mondjam el, mi van vele. Az, hogy számomra ő már nem létezik többé. Eljött Magyarországra, mindenben teljesen megállapodtunk, kezet fogott a tulajdonossal. Még a CFR is jól járt volna, a klubelnökkel is beszéltem. Ezek után tíz órát vártam rá Tarsoly Csabával, de amikor végre megérkezett az ügynökével, azt mondta, mégsem akar hozzánk jönni mert Izraelbe megy. Megkérdeztem tőle, hogy akkor miért jött? Roppant csalódott voltam, de ez már egy lezárt fejezet nálam. Sajnálom, hogy ennyire megbíztam benne és hittem neki. Októberben, amikor egyértelmű ajánlatot kaptam Győrből, elígérkeztem, de utána megkeresett a Dinamo Bucuresti. Korábban szerettem volna a Dinamo edzője lenni, de most nem voltam hajlandó igent mondani nekik, mert már a szavamat adtam az ETO-nak.
– Kiket akart még magával hozni Győrbe?
– Monroyt hívtam, de azt mondta, inkább máshol játszana. Le a kalappal előtte, mert ő korrekt volt. Mario Camorával és Mateo Szusziccsal is beszélgettünk. Szuszics azt mondta, hogy nagyon jó ajánlatot kapott máshonnan, és kérdezte, hogy melyiket fogadja el. Megértem őket.
– Ön volt az első edző a CFR-nél, aki élesen bírálta a vezetőket a pénzügyi problémák miatt. Megbánta?
– Nem, soha. Ezekről a dolgokról így kell beszélni, kertelés nélkül. Hogyan legyünk hat-hét hónapig pénz nélkül? A legfontosabb, hogy egy edző megvédje a játékosait. Ha van fizetés, akkor lehet követelni is, de pénz nélkül mit kérjek tőlük?
– Üzenne bármit is a korábbi csapatának?
– Sok szerencsét kívánok nekik, nagy élmény volt Kolozsváron dolgozni. Sok barátot szereztem, nagyon jól éreztük magunkat az öltözőben, volt néhány remek karakterű játékosunk. Ők értem harcoltak, én pedig értük. Két meccsünk is maradandó emlék számomra: a Petrolul elleni és az Astra elleni sikerünk. Teljes szívemből szurkolok, bárcsak megmenekülne a CFR, de azt hiszem, nagyon nehéz dolguk lesz. Ha legalább öt ember maradna az alapcsapatól, akkor jól fejezhetnék be a szezont, és nem lenne kiesési problémájuk. Azért mondtam le novemberben, mert láttam, hogy az összes pénz el fog fogyni, és a maradékot meg akartam hagyni a játékosok és a rajongók számára.
– Győrben nincs nyomás önön?
– A bajnoki cím a következő évben lesz cél. Most az építkezés, az előrelépés a terv. Úgy érzem, mindenki támogat, és bízom benne, hogy képesek leszünk bajnokságot nyerni.
– Milyen szintű a labdarúgás Magyarországon? Úgy látszik, komoly infrastrukturális beruházások történtek, de a csapatok kontinentális szinten még nem számottevőek.
– Ez így van, de az előrehaladás érzékelhető. Topjátékosok jöttek ide, a bajnokság színvonala emelkedik, és néhány év múlva ez biztosan látható lesz. Itt magasabb fizetést kapnak, mint Romániában, ezért jobban megéri Magyarországon játszani.
