Hírek

Szabad utat kapott a feltöltés

További reformokat sürget a játékvezetés területén az MLSZ csütörtökön ülésező elnöksége.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Szó volt az edzőképzésben történt eredményekről, kihívásokról, folytatódik az Országos Pályaépítési és a Nemzeti Stadionfejlesztési Program, minden készen áll az évtized hazai futballeseményére, a júliusi U19-es Európa-bajnokságra.

Játékvezetés

Az elmúlt időszak eredményeit és problémáit értékelve számolt be az elnökségnek a Játékvezető Bizottság. A részletes, ábrákkal és kimutatásokkal illusztrált anyagból kiderült, hogy a magyar játékvezetők továbbra is számos rangos nemzetközi felkérésnek tettek eleget a mögöttünk álló szezonban. A Bajnokok Ligája (Kassai Viktor és stábja) és Európa Liga (Vad II István és stábja) kiküldetések mellett szép számmal szerepeltek kiemelt utánpótlás, női labdarúgó, futsal és strandlabdarúgó események is a magyar játékvezetők eseménynaptárjában. A jövőben arra kell törekedni, hogy az új generáció fiatal, tehetséges tagjai ismét az európai elitbe juttassák a hazai játékvezetést.

Ezzel összhangban nagy hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban a játékvezető-képzés mennyiségének és minőségének fejlesztése. A legtehetségesebb fiatalok megyei előkészítő csoportba kerülnek, majd pedig a legjobbak innen már az MLSZ által központilag koordinált játékvezető akadémián folytatják (18-23 éves korosztály). A képzésnek, amelyben a profi játékvezetők is aktívan részt vesznek, része az elengedhetetlen angol nyelvi képzés.

Idehaza a várakozásoknak megfelelően kedvező változást hozott a tavaly bevezetett professzionális játékvezetés (12 vezetőbíróval). Ezen új gyakorlat mellett is akadtak sajnálatos játékvezetői tévedések, de vélhetően a „hivatásos” státusz is hozzájárult, hogy csökkent a hibák száma, és nemzetközi összehasonlításban nem rossz a hazai bíráskodás. A kétes szituációk megítélésében a vezetőbírók az alapvonali asszisztensekre is támaszkodhattak a mögöttünk álló idényben, s a számok tanúsága szerint javult a tizenhatosokon belüli helyzetek helyes megítélési aránya.

Edzőképzés

Az elit, profi futballra koncentráló szemlélet helyét a nevelés-központú, az utánpótlásedzők képzését, tudásbővülését szorgalmazó irányvonal vette át az edzőképzésben. Az elmúlt időszak eseményei között kiemelendő, hogy egyre szélesebb kör ismerkedhetett meg a szakma alapjaival, közel 500 utánpótlásedző vett részt Gödöllőn az MLSZ második konferenciáján, és emellett több tucat kurzus zajlott az ország különböző területein, mintegy ezer résztvevővel, az MLSZ és a megyei igazgatóságai szervezésében.

A korábbi D-licences képzést felváltva elindult az MLSZ Grassroots C képzés, amely nevéből adódóan (a grassroots szabad fordításban a futball alapjait jelenti) a szabadidős és gyermekfocisták képzését helyezi a fókuszba. Szintén mérföldkő, hogy elindult nagy számban jelentkeztek nők a programokra, elindult a női MLSZ Grassroots C tanfolyam, és hogy az akadémiákon dolgozó szakemberek UEFA Elite Youth diplomát szerezhetnek. Ősszel indul a kapusedzőképzés, és európai összevetésben is újdonságnak számít az erőnléti edző képzési program elindítása.

U19 Eb-döntő Magyarországon

Kiemelkedő sportdiplomáciai eredmény, hogy az UEFA döntése értelmében Magyarország adhat otthont az idei U19-es Európa-bajnokság döntőjének. Ilyen jellegű férfi labdarúgó utánpótlás rendezvényt, amelyen a kontinens legtehetségesebb, már felnőtt korú játékosai vesznek részt, még soha nem rendezett hazánk. Így várhatóan 2020-ig, a felnőtt Európa-bajnokságig, amelyre Budapest is pályázik helyszínként, ez lesz a legjelentősebb labdarúgó-esemény, amelyet ebben az évtizedben idehaza tartanak.

Mint ismert, a Mészöly Géza vezette magyar U19-es válogatott a múlt heti, felcsúti sorsolást követően július 19-től Ausztria, Portugália (július 22.) és Izrael (július 25.) csapatával küzd a továbbjutásért, és az esetleges vb-kvalifikációért az A-csoportban. Az MLSZ és az UEFA a Szusza Ferenc Stadion és a Pancho Aréna mellett (A-csoport) a pápai Perutz-stadion és az ETO Park (B-csoport) helyszínein rendezi meg a tornát. Az elhangzott beszámoló szerint roppant szigorú követelményeknek kell megfelelnie az MLSZ szervezési csoportjának, és a helyszínek képviselőinek, ám mostanra minden készen áll a torna rajtjára, az Európai Labdarúgó-szövetség illetékesei elégedettek a torna hazai előkészületeivel, és – a szövetséggel együtt – bíznak abban, hogy a szurkolók is emelik jelenlétükkel, szurkolásukkal a kontinensviadal fényét.

Stadionrekonstrukciós program

Az Országos Pályaépítési Program mellett, amelynek keretében továbbra is országszerte épülnek a füves és műfüves labdarúgópályák az amatőr és utánpótlásfutball szolgálatában, folytatódik az NB I-es és NB II-es stadionok tavaly augusztusban elhatározott rekonstrukciós folyamata is. A cél, hogy – nem luxus szinten, de a nemzetközi átlaghoz közelítő szinten – fejlődjenek a létesítmények a játéktértől a szurkolókat kiszolgáló egységekig.

E pályák építését megelőzte az MLSZ részletes állapotfelmérésre, amely megyékre és városokra lebontva vizsgálta meg részletesen az ország „pályahelyzetét”. A program következő szakasz magába foglalja további mintegy ezer kisebb-nagyobb futballpálya építését a fővárosban és országszerte, hiszen az MLSZ elsődleges célja továbbra is a labdarúgás hátországának fejlesztése, az utánpótlás és szabadidős létesítményarzenál jelentős bővítése: régi stadionok és pályák felújítása, illetve szükség esetén újak építése. A program lebonyolítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Labdarúgó Szövetség közösen végzi a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretein belül, az érintett klubokkal és önkormányzatokkal.

A tervek szerint 2016-ban záruló programban nem szerepelnek a korábban már megépült és átadott korszerű létesítmények. A program jelenleg ismert résztvevői: a budapesti Bozsik-stadion, Szusza Ferenc Stadion, Hidegkuti-stadion, illetve Illovszky-stadion, valamint a pécsi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi, a kaposvári, a kecskeméti, paksi, pápai, békéscsabai, mezőkövesdi, siófoki, dunaújvárosi, ajkai, balmazújvárosi, ceglédi, kozármislenyi, soproni, szolnoki, tatabányai, szigetszentmiklósi és kisvárdai stadionok.

Az elnökség döntése szerint ezekben a stadionokban, és a már elkészült illetve átadott létesítményekben (Ferencváros, Mezőkövesd, Debrecen, Pancho Aréna) is kizárólag szurkolói kártya kiváltása után lehet majd belépni. A szurkolói kártya elsősorban nem biztonsági eszköz, hanem célja a jegyvásárlás és a bővülő szolgáltatások igénybevételének felgyorsítása, leegyszerűsítése. A kártya kiváltása után a szurkoló egyszerűen vásárolhat jegyet az ország több mint 300 viszonteladási pontján és az interneten vagy a klub pénztáraiban.

Az új vagy felújított stadionokban a kártya az egyesület szándékától függően „stadionkártyaként” is funkcionálhat, a szurkoló ezzel vehet frissítőt a büfékben, rendelheti meg kedvenc csapata új mezét. A klubok döntése alapján – a klubhűség elismeréseként – további kedvezmények kapcsolódhatnak a kártyákhoz. Ám ahhoz, hogy a rendszer sikeresen működjön, a klubok professzionális közreműködésére, a forma tartalommal való megtöltésére lesz szükség.

Magyar játékosok szerepeltetése

A Szövetség vezetése az elmúlt időszak hazai és nemzetközi tapasztalatai figyelembevételével továbbra is eltökélt abban, hogy több hazai nevelésű fiatal tehetség kapjon szerepet a magyar professzionális bajnokságokban. A korábbi intézkedések (amelyek kilátásba helyezték, hogy megvonják az anyagi juttatások jelentős részét azon másodosztályú csapatoktól, amelyek új külföldi futballistát igazolnak, és amelyek jutalmazták azon NB I-es klubokat, amelyeknek soraiban több fiatal magyar focista szerepel) érezhető változásokat hoztak, és nemcsak a szakmai, hanem a szurkolói közösségek támogatását is bírják.

A beavatkozást azonban folytatni kell: a következő időszakban az MLSZ vezetése olyan döntést kíván hozni, amelynek köszönhetően az akadémiák teljesítményének javulása mellett drasztikusan nő a magyar nevelésű fiatalok szerepeltetése a pályákon. Az elnökség tovább kívánja növelni az NB I-es klubok kereteiben a hazai nevelésű illetve a fiatal (21 és 23 éven aluli) hazai játékosok számát, és a pályán lévő hazai nevelésű játékosok arányát is növelni akarja legalább a FIFA által már évekkel ezelőtt megcélzott 6+5 mértékre.

Megfontolandó továbbá a játékosok száma és a bértömeg korlátozásának bevezetése. A tényleges döntések a közeljövőben várhatóak, a klubokkal való egyeztetést követően. Mindezen intézkedéseket a fokozatosság elve betartása mellett 2-4 év alatt célszerű bevezetni. Ezen stratégiai lépés nem csak a bajnokságokra van hatással, hanem közép-hosszútávon a korosztályos és a felnőtt válogatott eredményességét is elősegítheti.

Feltöltés

Az új bajnoki év kezdetéhez közeledve zajlik az új versenyrendszerek nevezési időszaka. A licenc- és nevezési problémával küzdő sportegyesületek (pl. az NB III-as első helyezett Létavértes) helyére olyan új egyesületek kerülnek, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Az ún. feltöltés szabályairól nem egyedileg dönt az elnökség, hanem az érvényes Versenyszabályzat vonatkozó pontjait kell a Versenybizottságnak alkalmaznia. Az elnökség arról döntött, hogy legyen-e feltöltés. Eszerint az NB I és az NB II a versenykiírásban meghatározott 16 csapattal indul, az NB III pedig szintén a versenykiírás szerinti 3×16 csapatos bajnokságot alkot a 2014–2015-ös idényben.

Kedvező tapasztalat, hogy a szigorodó és egyre szélesebb körrel szemben támasztott feltételek mellett, a korábbiakhoz képest sokkal kevesebb volt a nevezni nem tudó vagy nem akaró csapatok száma. A fokozatosság elve mellett óvatosan tovább szigorodik és alacsonyabb osztályokat is érint a Licencszabályzat, hiszen a cél az, hogy minden bajnoki rendszerben csak olyan csapatok vegyenek részt, amelyek gazdaságilag és szakmailag is képesek befejezni az idényt, és amelyek működése megfelel a nemzetközi és hazai elvárásoknak.

A licencrendszer pénzügyi követelményeinek folyamatos fejlesztésével hosszabb távon a pénzügyi fegyelem javulása várható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lejárt tartozások vizsgálatára a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a licenc eljárásnak. A helyszíni ellenőrzések bevezetésével megváltozott az a korábbi állapot, hogy a kluboknak csak évente egyszer, a licencszerzési időszakban kellett megfelelni az előírásoknak, ráadásul helyszíni vizsgálatok útján jóval részletesebben megismerhető a társaságok működése is – írja az MLSZ honlapja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.