Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Régi idők klasszisa, aki nem kell a válogatottba: Kanta József az élvonal egyik legjobb, legkreatívabb irányítójátékosa, ennek ellenére a szövetségi kapitányok mindössze háromszor számítottak rá a nemzeti csapatban. Az MTK jelenkori ikonja, vezéregyénisége a Digi Sport televízió hétfő reggeli adásában a klubhűségről, a rossz szezonkezdésről, a magyar foci állapotáról és a holland–magyar meccsről is beszélt.
– Ön szerint hány magyar labdarúgónak és fiatal MTK-játékosnak a példaképe?
– Nem tudom, de az biztos, hogy MTK-berkeken belül több ilyen van, aminek természetesen nagyon örülök. Úgy gondolom, a teljesítményemmel kivívtam néhány ember tiszteletét és elismerését. Jó pár éve az MTK-ban játszom az első osztályban, és kötelességemnek is tartom, hogy a fiatal játékosokat segítsem, akár egy biztató szóval, akár egy szidással.
– Nincs önben harag vagy neheztelés miatt, mert nem mondhatja magát húsz-harmincszoros válogatottnak?
– Egyáltalán nincs. Természetesen én is szerettem volna sokszoros válogatott lenni, eddig háromszor sikerült. Valamilyen oknál fogva nem számítottak rám a kapitányok, én ezt abszolút megértem. A szövetségi kapitány joga eldönteni, hogy milyen játékosokat hív be. Nekem soha egy rossz szavam nem volt az edzőkre, akik nem számítottak rám. Nyilván más elképzeléseik voltak, és nem a személyemmel volt bajuk. A futballban manapság a fizikális teljesítmények befolyásolják a játékot, és azt be kell vallani, hogy én nem tartozom azok közé, akik bedarálják az ellenfelet, inkább a kreativitást képviselem.
Hegedűs Henrik újságíró így jellemezte Kanta Józsefet: „Egy baja van, hogy nem tíz évvel korábban született. Ő még olyan klasszikus játékos, egy kis darab régi idők focija, aki a saját mikrovilágában játszik, mint mondjuk Pirlo.”
– Elfogadja a fenti sorokat?
– Igen. Talán nem nagyképűség, ha azt mondom, ebben van igazság. A játékstílusom szorosan kötődik az MTK stílusához. Tizennégy-éves korom óta az MTK-ban vagyok, és a klubban nagyon jól fel van építve a szisztematikus játékrendszer, amiben nekem irányítószerepem van. Ez meghatározza a csapat támadójátékát.
– Hány olyan magyar klub van, ahol a klubstílushoz folyamatosan, generációkon keresztül ragaszkodnak?
– Más klubok visszajelzése alapján is mondhatom, hogy leginkább az MTK-ra jellemző ez a stílusöröklődés. Nálunk az utánpótlástól kezdve mindenki hasonló szisztémában játszik, ezért könnyebb a fiatal játékosok beilleszkedése is.
– Miért tudta a holland válogatott ennyire megverni a mieinket?
– Nem mondom, hogy reális eredmény született, de elég nagy a különbség a két csapat között. Ez nem csak Magyarországra vonatkozik, hiszen Hollandiát nem tudom, hány éve nem verték meg selejtezőn az otthonában. Természetesen nagyon kellemetlen egy ilyen mértékű vereség. Szerintem nem ezen múlt a világbajnoki szereplés lehetősége, hiszen Hollandiában ki lehet kapni, még hogyha ez nagyon csúnyára is sikeredett. De szerintem nem ezzel a mérkőzéssel volt a legnagyobb baj.
