A Magyar Labdarúgó Szövetség fegyelmi szabályzata 109.§-ban rendelkezik a mérkőzés eredményének jogellenes befolyásolásáról.
“Az a sportszervezet, illetve labdarúgó, sportszakember, játékvezető, szövetségi tisztviselő, illetve más hivatalos résztvevőjeként közreműködő személy, aki tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett, a mérkőzés eredményének és egyéb lényeges történéseinek jogellenes befolyásolására irányuló cselekményt követtek el, vagy vele közölték, és erről a versenyrendező labdarúgó-szövetségnek, vagy a szövetség erre kijelölt hivatalos szervének haladéktalanul – de legkésőbb 24 órán belül – nem tesz bejelentést, fegyelmi vétséget követ el, és a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységétől öt évig terjedő időszakra tiltható el.”
Mindezek alapján közölték a hatóságok a kötelességszegés alapos gyanúját Aczél Zoltánnal. A jelenlegi MLSZ fegyelmi szabályzat 2009. július 1. óta van hatályban, a gyanúsításban szereplő mérkőzéseket viszont 2009 első félévében játszották. A kérdés tehát az, hogy a 24 órás bejelentési kötelezettség az előző szabályzatban is szerepelt-e?!
Megkerestük Borbély Zoltánt, a szövetség Jogi- és Sajtóirodájának vezetőjét, aki telefonon válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, a konkrét ügy szempontjából mindegy, hogy az említett pont szerepelt-e a korábbi fegyelmi szabályzatban, mert a FIFA kódexében, és az UEFA szabályzatában mindig is benne volt!
Mi utánanéztünk, és kiderült, hogy a 2009. július 1. előtti időszakban hatályban lévő FSZ ilyen rendelkezést nem tartalmazott. A régi dokumentum ide kattintva, az új dokumentum pedig ide kattintva letölthető!
– A bejelentési kötelezettség részletkérdés. A FIFA-kódex előírása szerint már az alapos gyanú is végleges eltiltással járhat. Ilyen Magyarországon nincs, nálunk két év a maximum.
Borbély Zoltán állást foglalt Aczél Zoltán fegyelmi meghallgatásával kapcsolatban is. Mint arról keddi helyszíni tudósításunkban beszámoltunk, a Haladás volt vezetőedzőjét az ügyvédje képviselte a szövetségben.
– A személyes meghallgatás volt a cél. Az edző ezzel lemondott a személyes védekezés azon módjáról, amelyet a tárgyalás közvetlensége biztosít – mondta Borbély.
Korábban többször szó volt róla pro és kontra, hogy létezik-e az úgynevezett bundalista, ami a hírek szerint kétszáz ember (játékos, edző, klubvezető, stb.) nevét tartalmazza. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy létezik-e bármiféle bundalista a szövetségben?!
– A 24 órás bejelentési kötelezettség bevezetése óta érkeztek ilyen bejelentések?
– Természetesen, több megyéből, de nem az úgynevezett nagy bundaügyhöz kapcsolódóan – válaszolta Borbély.
– Ezeket nyilván továbbítják a hatóságoknak, de közben rögzítik, adminisztrálják a szövetségben is!
– Így van!
– Tehát akkor valamiféle bundalista mégiscsak létezik az MLSZ-ben?!
– Lista nincs, ez nem is kérdés! Két teljesen eltérő dologról van szó! Az MLSZ a feljelentéshez semmiféle listát nem csatolt. A vesztegetés, a csalás úgy is elképzelhető, hogy nem a nagy bundaügyhöz kapcsolódik. Két olyan dolog van, amelyre az új MLSZ fokozott hangsúlyt fektet, ez a játékvezetők és a játékosok bántalmazása, illetve a vesztegetés. Az összes ilyen esetben, amikor megalapozott gyanúról van szó, fegyelmi eljárást kell lefolytatni egyéniesítve, de eddig minden alkalommal az volt a gyakorlat, ami ebben az esetben is.
