Nemzetközi foci

A szakadék felé zuhan a Barcelona, de úgy látszik, ez senkit nem érdekel

Kapkodás, értelmetlen átigazolások és botrányok kísérik a Barcelona elmúlt éveit, jelenleg mindenki a pillanatnak él, és senki nem gondol arra, mi lesz, ha visszavonul Lionel Messi. Ennél azonban sokkal égetőbb az a probléma, hogy míg Josep Maria Bartomeu ül az elnöki székben, semmi nem garantálja, hogy újra előnyt élvezzenek a sportszakmai szempontok a katalán klubnál. Így pedig könnyen a Manchester United sorsára juthat a csapat.

Az FC Barcelona 18 millió euróért megszerezte a spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokságban a kiesés elől menekülő Leganés támadóját, Martin Braithwaite-et. A katalán csapat elképesztő kapkodással próbált találni valakit a keretébe a hónapokra kidőlő Ousmane Dembele helyére, végül a dán támadó lett a kiválasztott. Vele próbálja a vezetés szavatolni, hogy a Barcelona továbbra is harcban legyen minden elnyerhető trófeáért.

Az a vezetés, amelynek a Braithwaite-ügy árnyékában egy sokkal komolyabb dologgal is szembe kell néznie: nemrég napvilágra kerültek olyan híresztelések, melyek szerint a Barcelona elnöke, Josep Maria Bartomeu egymillió eurót áldozott arra, hogy a közösségi médiában egy kiépült kamuoldal-hálózat negatív színben tüntesse fel vélt vagy valós ellenfeleit, így többek között Joan Laportát, Victor Fontot, Gerard Piquét, valamint  Lionel Messit. A klubvezetés mindent tagad, ezzel együtt nem lenne meglepő, ha Bartomeu tényleg ilyen eszközökhöz nyúlt volna. Az elnök regnálását botrányok sora kíséri végig, amin az sem segít, hogy mint gazdasági vállalkozás, irtózatos pénzeket termel a klub, mert sportszakmailag egyre mélyebbre süllyed, és egyelőre nem látni, mikor éri el a mélypontot.

Martin Braithwaite. Fotó:Geoff CADDICK / AFP

Bartomeu 2014-ben vette át az elnöki posztot a klubnál, amikor elődje, Sandro Rosell lemondani kényszerült, ugyanis a spanyol ügyészség meggyanúsította egy nemzetközi pénzmosási ügyben, ami miatt 22 hónapon át ült előzetes letartóztatásban. Rosell Joan Laportát váltotta az elnöki székben, akit ugyan imádtak a szurkolók, de a pénzügyek terén nem mutatkozott különösebben tehetségesnek, így Rosellnek nem volt nehéz dolga, hogy túlszárnyalja elődjét e téren, még ha húzásai sokszor nem is nyerték el a közvélemény tetszését.

A legnagyobb visszhangot kiváltó intézkedése az volt, hogy a klub történetében először a Barcelona mezszponzori szerződést kötött, mégpedig a kétes hírű Qatar Airwaysszel, ami rengeteg szurkolónál kiverte a biztosítékot.

A népszerűtlenséget csak tetézte a vezetés azzal, hogy eltávolították a klubtól a tiszteletbeli elnöki posztot betöltő Johan Cruyffot, akinél többet talán senki nem tett a Barcelonáért. A döntést bizonnyal az indokolta, hogy a holland legenda Laportától kapta meg a tiszteletbeli elnöki címet, Rosell pedig minden lehetséges módon igyekezett eltüntetni elődje örökségét.

Tényleg szervkereskedőktől vett új májat játékosának a Barca?
A Barcelona történetének legnagyobb botránya robbanhat ki, ha beigazolódnak a vádak.

Bartomeu Rosell alelnökeként dolgozott, nem volt meglepetés, hogy ő veszi át a helyét a klub élén, aminek már akkor egy sor kellemetlenséggel kellett megküzdenie. Rosell vitte ugyanis a csapathoz 2013 nyarán Neymart a Santosból egy olyan konstrukció keretében, aminek a részleteit a mai napig homály fedi, soha nem derült ki, hogy pontosan mennyibe került a brazil játékos a Barcelonának, és kinek mennyit fizetett a klub. A legutóbbi hírek arról szólnak, hogy a Santos 4,5 milió eurót követel a Barcelonától, és kész bíróság elé vinni az ügyet. Ennek az elsimítása már Bartomeu nyakába szakadt.

A korábban a klub kosárlabdacsapatáért felelő vállalkozó megjelenésével kétségtelenül egy új korszak kezdődött Barcelonában, ami sokáig úgy tűnt, hogy egy nagyon fényes fejezet lesz. A sikerek mellett azonban egyre-másra buktak ki a csontvázak a szekrényből, a dolgok mára odáig fajultak, hogy egyre erősebb a pletyka: már Messinek is annyira elege van az egészből, hogy inkább elhagyja a csapatot, ami eddig elképzelhetetlennek tűnt.

2014 tavaszáig kell visszalapozni Bartomeu uralmának első nagyobb botrányáig, amikor a Barcelonát kizárták az átigazolási piacról, amiért sorozatosan megszegte a kiskorú futballisták szerződtetésére vonatkozó rendelkezéseket. Az ügy több szempontból is igen kínos volt a klubnak.

  • Egyrészt, mert bár a Barcelona ügyeskedése nem volt példa nélküli, soha korábban nem kapott csapat ilyen súlyos büntetést az átigazolási szabályok megsértése miatt,
  • másrészt rengeteget ártott annak az imázsnak, amit pár évvel korábban a Pep Guardiola-féle csapat felépített.

A jelenleg a Manchester Citynél dolgozó tréner nagyrészt a klub akadémiájáról, a La Masiáról kikerülő játékosokra támaszkodva a történelem egyik legjobb csapatát rakta össze Barcelonában, amit a klubvezetés is igyekezett meglovagolni: minden fórumról az folyt, hogy a Barcelona büszke a hagyományaira, sikereit saját nevelésű játékosokkal éri el. Ebbe az idilli képbe rondított bele az eltiltás, amit azonban a sikerek feledtetni tudtak, a Barcelona úgy fordult rá a kérdéses nyárra, hogy előtte minden lehetséges trófeát megnyert, köztük a Bajnokok Ligáját is.

Josep Maria Bartomeu. Fotó: Lluis Gene / AFP

Bartomeu regnálása alatt ekkor volt sikerei csúcsán a csapat, azóta viszont rosszabbnál rosszabb döntéseket hoz a vezetés, elérhetetlen távolságba sodorva egy újabb BL-győzelmet. Ami nagyobb baj katalán részről, hogy Bartomeuéknak látszólag tökéletesen megfelel ez az irány, mert a klub közben fürdik a pénzben.

A Deloitte jelentése szerint a világ összes futballcsapata közül tavaly a Barcelona generálta a legtöbb bevételt.

A klub 2019-ben 840,8 millió eurót könyvelhetett el, 150 millióval többet, mint egy évvel korábban. Tette mindezt úgy, hogy mindkét évben egészen megalázó módon búcsúzott a Bajnokok Ligájától előbb a Roma, majd a Liverpool ellen. Azonban amíg gyarapodnak a bevételek, nem valószínű, hogy gyökeres, rendszerszintű változások állnának be a klubnál, annál is inkább, mert Bartomeu úgy tekint a Barcelonára, mint egy multinacionális cégre, nem mint egy óriási hagyományokkal rendelkező futballklubra.

A stáb pedig sokkal inkább nézi terméknek, alkatrésznek a játékosokat, akiken adott esetben hamar túladhat, ha nem jönnek be. Korábban André Gomes és Malcom megszerzése után is elismerte a két éppen regnáló sportigazgató, Robert Fernandez és Eric Abidal, hogy nem szakmai indokok szóltak a játékosok leigazolása mellett, csupán kedvezőek voltak a piaci feltételek, ez pedig már elég volt ahhoz, hogy a klub belemenjen a vásárlásba. Ez a hozzáállás a Barca személyzeti politikáján is tetten érhető: a klubon belül nincs helye állandóságnak, folyamatosan váltják egymást az emberek a kulcspozíciókban. Míg Laporta idején Txiki Begiristain sportigazgatói pozíciója megingathatatlan volt, addig Rosell és Bartomeu alatt Abidal már a negyedik, aki betölti a pozíciót, és pár hete még arról szóltak a hírek, hogy neki is távoznia kell.

Ez a kapkodás az átigazolási piacon is megfigyelhető. A vezetésnek szemmel láthatóan fontos lenne a Bajnokok Ligája megnyerése – már csak azért is, mert a Real Madrid közben történelmet írt azzal, hogy sorozatban háromszor hozta el a kupát –, így a rövid távú siker reménye miatt csak a pillanatnak él a klub, és félévente igazol 100 milliós összegekért világsztárokat, egyelőre kevés eredménnyel. Neymar 2017-es távozása óta – ami hatalmas sportdiplomáciai bukás volt, és gyakran vetik Bartomeu szemére – a Barcelona leigazolta Ousmane Dembelét, Philiphe Coutinhót és Antoine Griezmannt összesen 390 millió euróért. Egyikük sem tudott egyelőre húzóember lenni a csapatban, közülük a rekordigazolás Coutinho különösen nagy csalódás, közben pedig a keret tele van lyukakkal, de a vezetés erről mintha nem venne tudomást.

Antoine Griezmann. Fotó:Jose Breton/Pics Action/NurPhoto/AFP

Még a Bajnokok Ligájánál is fontosabb saját hatalmának megingathatatlansága. Ennek érdekében pedig a jelek szerint semmitől nem riad vissza Bartomeu.

Az elnököt gyakran éri az a vád, hogy vezetésével a klub hátat fordított mindazoknak az értékeknek, amelyek évtizedek óta jellemezték a Barcelonát. Hanyagolják a La Masiát, ahonnan sorra távoznak a tehetségek a rivális európai klubokhoz, de korábban az első csapat keretéhez tartozó játékosok közül is többen panaszkodtak arra, hogy nem élvezik az elnökség bizalmát. Dani Alves és Abidal is azt nyilatkozta, hogy a vezetőség miatt hagyták el a csapatot, mert nem érezték, hogy a klub mellettük állna. Erről Lionel Messi is tudna mesélni, aki mellett szintén nem álltak ki hivatalosan, amikor adócsalási ügye miatt a vádlottak padjára került. Az pedig már a futballal csak elvétve foglalkozó katalánoknak is sok volt, amikor a csapat 2018 őszén, a katalán függetlenségi népszavazás idején nem halasztotta el a bajnokiját, miközben a stadionon kívül tombolt a zűrzavar.

Így érkezett meg a csapat 2020-ba. Ernesto Valverde ellentmondásos menesztése, majd pánikszerű pótlása, Dembele sérülése és Braithwaite soron kívüli megszerzése azonban eltörpül amögött a közösségi médiás botrány mögött, amiről először a Cadena SER számolt be. E szerint Bartomeu az I3 Ventures nevű céget bízta meg azzal, hogy rossz színben tüntessen fel a nyilvánosság előtt olyan személyeket, akik most vagy a jövőben ellenfelei lehetnek a jelenlegi vezetésnek. A cég körülbelül 100 Twitter- és Facebook-fiókot kezelt, és nem kímélte Messi feleségét vagy épp Pep Guardiolát, aki lassan nyolc éve nem áll a klub alkalmazásában. Bartomeu és a vezetés mindent tagad, az elnök már találkozót is kért a játékosokkal, a Cadena SER ezzel szemben a bizonyítékokat is prezentálta.

A bizalmatlanságot erősíti, hogy Pique bábunak nevezte az ügyről hallgató Mundo Deportivo egyik újságíróját, aki a klub védelmére kelt, és az is, hogy Messi egy interjúban elmondta, nem győzték meg száz százalékig Bartomeu magyarázatai.

Mi lesz Messi után?

Nem lehet azt mondani tehát, hogy minden rendben lenne Barcelonában, amit csak tovább árnyal az, hogy nincs jövőképe a csapatnak. Jelenleg minden Messin áll vagy bukik, aki az elmúlt években még magához képest is szintet lépett, és minden korábbinál komplettebb játékossá vált. Ez kellemes helyzet a Barcelonának, azonban

vészesen közeledik az az időszak is, amikor Messi visszavonul, erre pedig láthatóan nincs felkészülve a klub.

Igaz, hogy Messinek két-három szezonja még lehet a legmagasabb szinten, de biztos, hogy nagyon meg fogja érezni a hiányát a csapat, még ha az túlzás is, hogy a visszavonulásával vége a Barcelonának. Az idei szezonban berobbanó, mindössze 17 éves Ansu Fati és a generációja egyik legtehetségesebb középpályásának tartott Riqui Puig kész arra, hogy a felnőtt csapat kulcsembere legyen, és ha az aktuális vezetőedző pár hasonló kvalitású játékossal kiegészülve be tudja őket építeni, úgy minden Barcelona szurkoló megnyugodhat majd.

Ha viszont folytatódik a mostani irányvonal, a Barca könnyen azon klubok táborában találhatja magát, amelyek egykor sikert sikerre halmoztak, ma viszont inkább középcsapatokként tekintünk rájuk, mint a Manchester United. A párhuzam azért is érdekes, mert

  • az angol csapat azóta nem talál magára, hogy távozott a klubtörténet legnagyobb hatású alakja, Sir Alex Ferguson;
  • a klub kiemelt brand lett az évek során hatalmas médiajelenléttel, szponzorokkal és továbbra is vonzó célpont a kiszemelt játékosok számára;
  • ebből következik, hogy rengeteg pénz áll rendelkezésre, ezért a klub képes nagy összegekért klasszisokat szerződtetni;
  • az átalakulást azonban kapkodás és rossz szakmai döntések jellemzik, ami a vezetést nem különösebben zavarja.

A legutóbbi botrány jelentőségét jelzi, hogy már a döntéshozók sem voltak képesek figyelmen kívül hagyni azt. Pétek este rendkívüli ülést tartott az elnökség, melynek témája Bartomeu pozíciója volt, aki most először tényleg veszélyben érezheti magát. Már az olyan személyek is az elnök lemondását, és az előrehozott választások kiírását követelik, akik eddig Bartomeu közvetlen bizalmasainak számítottak. Csak azért nem született már pénteken döntés, mert az ülés nem volt hivatalos, ezzel együtt a csütörtöki hivatalos találkozón eldől Bartomeu sorsa, akinek ezzel együtt is vannak még támogatói, akik adnának neki még egy esélyt. Amennyiben megkapja, pár évig még biztosan élni fog a jelenlegi rendszer.

A rendes ügymenet szerint a Barcánál 2021-ben lesz elnökválasztás, Bartomeu már korábban bejelentette, hogy nem indul újra a tisztségért. Az azonban bizonyos, hogy valaki az érdekköréből ott lesz az indulók között, esetleges sikere pedig garancia lenne arra, hogy minden haladjon tovább az eddigi úton. Erre nagy esély van, mert egyelőre nem látszik, hogy ki lehetne a jelenlegi hatalom kihívója, aki legalább olyan erős kapcsolatokkal rendelkezik, mint Bartomeu. Sokan szeretnék, hogy Laporta visszatérjen, aki a mai napig Rosell és Bartomeu legnagyobb kritikusának számít, de az ő neve sem garancia arra, hogy a klub kilábal újkori történetének legnagyobb sportszakmai válságából.

Ha pedig ez nem következik be, könnyen lehet, hogy egy időre tényleg el kell búcsúznunk a Barcelonától, amikor a komolyan vehető futballklubokat vesszük számba.

Kiemelt kép: Jose Breton/Pics Action/NurPhoto

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.