Nemzetközi foci

Lovrencsics Gergő szófogadó volt

Szabics Imre gólt, Dárdai Pál gólpasszt kért a magyar válogatott cserejátékosától, ő az utóbbit teljesítette.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Gólpasszt adott a Finnország elleni, pénteki győztes Európa-bajnoki selejtezőn Lovrencsics Gergő, aki a 77. percben lépett pályára. Mint minden játékos, nyilván ő is szeretne kezdőként szerepelni, de csereként a második félidőben beállva már nem először tudott lendíteni a csapat teljesítményén. A meccs lefújása után elmesélte, hogy a tisztelet jelképeként pacsizott a pályára lépése után a lengyelországi finn csapattársával.

– Szófogadó vagyok. Amikor odamentem hozzá, Dárdai Pál azt kérte, hogy adjak egy gólpasszt, döntsem el a mérkőzést. Szabics Imre azt kérte, hogy rúgjak egy gólt. Sajnos nem sikerült a második verzió, de az első igen, és az a fontos, hogy egy-nullra behúztuk ezt a nagyon nehéz mérkőzést. Ez volt az első olyan megmozdulásom, amiből gól lett. Igaz, hogy nem én rúgtam, de olyan fontos momentum volt, amivel eldöntöttük a meccset, mert az első félidőben négy helyzetük, kapura lövésük volt a finneknek. Nagyon nagy csapatmunka kellett ahhoz, hogy itthon tartsuk ezt a három pontot – kezdte Lovrencsics Gergő.

Amilyen szép és bravúros volt Gera győztes fejese, annyira tudatos volt Lovrencsics beadása, és az azt megelőző mozdulatsor is.

– Megtanultam kint is, hogy amennyi játékpercet kap az ember, abban kell maximálisan teljesítenie. Most tizenöt percet kaptam, ezalatt próbáltam kihozni magamból a maximumot. Szerencsére olyan sorsdöntő szituációba kerültem, amikor Gera Zolinak gólpasszt tudtam adni. Kaptam egy labdát a jobb oldalon Fiola Attilától, és három lövőcsel után azt várta a védőm, hogy jobb lábbal fogom beadni, de gyors helyzetfelismeréssel visszahúztam a bal lábamra, és egyből megpróbáltam azt a kis helyzeti előnyt kihasználni.

A finneknél Kaspar Hämäläinen kezdő volt, majd a 82. percben lecserélték, tehát akkor még a pályán volt, amikor Lovrencsics beállt. Ők csapattársak a lengyel Lech Poznań együttesében, ezért pacsiztak, amikor a magyar szélsőt beküldte a kapitány.

– Ez természetes, hiszen barátok vagyunk, nem szabad elfelejteni, hogy egy klubban játszunk. Attól, hogy itt most ellenfélként találkoztunk, tiszteljük, elismerjük egymást. Ez nem arról szólt, hogy megbeszéltük, mi lesz a mérkőzés eredménye. Ez arról szólt, hogy tényleg barátok vagyunk, egy klubban, egymásért harcolunk, ez csak a tisztelet jelképe volt – mondta végül Lovrencsics Gergő.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik