Nemzetközi foci

Inzaghi keményebb, mint Seedorf

A Milan felnőtt csapatához felkerülő Tamás Krisztián azt sem bánná, ha egész évben a kispadon ülne.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Kitűnő Primavera-szezonja után az újdonsült vezetőedző, Filippo Inzaghi a felnőtt csapathoz hívta az AC Milan magyar védőjét, Tamás Krisztiánt, aki a klub amerikai túráján is részt vesz majd. A 18 éves balhátvéd előtte még a hazai rendezésű U19-es Európa-bajnokságon harcol a magyarok sikeréért. A szombathelyi Illés Akadémián nevelkedett fiatal a DigiSport televízió kedd reggeli műsorában beszélt sikereiről, jövőjéről és természetesen a világbajnokságról is.

– Folyamatos jó játék a Milan Primavera-csapatában, Európa-bajnoki döntő az U19-es válogatottal. Eredetileg is hasonló idényt tervezett?
– Szerencsére jól alakult számomra ez a szezon, hiszen a keretből egyedüliként végigjátszottam az összes mérkőzést a bajnokságban. Kezdőként végig a pályán voltam minden meccsen, úgyhogy jól alakult a szezon, sok tapasztalatot szereztem. A bajnokság mellett ott volt az Olasz Kupa és az ifjúsági Bajnokok Ligája is, úgyhogy több mint negyven meccs került a lábamba a mögöttünk álló idény során. Eléggé fárasztó volt, de jön az Európa-bajnokság, és erre kell most koncentrálnom – kezdte Tamás Krisztián.

– Ha az ember az Európa-bajnokságra gondol, akkor már nem is olyan fáradt… Inspirálja a kontinensviadal?
– Természetesen. Szerencsére volt egy kis pihenőm is, már egy-két hete itthon vagyok. Hamarosan azonban megyek a csapathoz, és kezdjük a felkészülést az Európa-bajnokságra.

– A játéka miben fejlődött a legtöbbet az elmúlt szezonban, és miben szeretne még előrelépni?
– Amikor három éve kiigazoltam, akkor nyíltan elmondták, hogy a védekezés tekintetében rengeteget kell még fejlődnöm, tehát azzal gondok voltak. Szerencsére olyan stábbal tudtam dolgozni az elmúlt szezonban, amelyben ott volt Stefano Nava, aki a Milan korábbi védője, tőle rengeteget tudtam tanulni, és sokat fejlődtem a védekezés szempontjából is. Arról nem is beszélve, hogy próbálom ugyanúgy kihasználni az erősségeimet, hogy gyors vagyok és sokat tudok futni. Ebből a szempontból szerintem a legjobb döntés volt, hogy Olaszországba mentem.

– Milyen embernek és milyen edzőnek ismerte milánói klub legendáját, Filippo Inzaghit?
– Az elején nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz vele dolgozni, de nagyon örülök, hogy megismertem edzőként és emberileg is. Azt nem kell ecsetelnem, hogy milyen játékos volt, de egy nagyon jó emberről is van szó. Rengeteget lehet tőle tanulni, mindig próbál a játékosokkal kommunikálni, és segíteni.

– Miért alkalmasabb a személyisége a Milan kispadjára, mint Seedorfé?
– Szerintem sokkal keményebb lesz. Volt néhány alkalom, amikor az első csapatnál edzettem, és akkor azt vettem észre, hogy Seedorf nem tudta a játékosokat olyan keményen tartani, ahogy nálunk Inzaghi csinálta.

– A döntése alapján nyilvánvaló, hogy bízik önben. Hogy jellemzi a játékát, amikor az önben lévő lehetőségeket beszélik meg?
– Hiába van nyolcvan-nyolcvanöt percig jó meccse egy védőnek, ha a végén van egy hiba, vagy rossz emberfogás, amiből gól van, akkor máris a nyakába varrják a meccset. Nem szabad hibázni, és Inzaghitól, valamint az egész stábtól ezt tanultam, emiatt a védekezés szempontjából sokat fejlődtem. Sokat segített ez nekem.

– Inzaghi milyen jövőképet tud önnek festeni? Milyen esélye van fiatalként bekerülni a felnőttek közé? Szélsővédőként könnyebb, mint belsőként, ahol az idősebb, rutinosabb játékosokat preferálják??
– Az elmúlt három évben azt tapasztaltam, hogy a szélső védőket jobban kihasználják és jobban be merik rakni, mint a belsőket.

– A felnőttekkel készül majd és utazik a tengerentúli túrára az U19-es Európa-bajnokság után, de hívják a Serie B-be, illetve másik bajnokságból is. Mi lenne a legjobb?
– Úgy gondolom, hogy mindkettő a javamra válna, de a legjobb persze az lenne, ha a Milannál meg tudnék ragadni. Még akkor is, ha végig a kispadon ülnék, mert minden nap ezekkel a játékosokkal edzeni is sokat segítene. Akkor sem lennék elkeseredve, ha kölcsönadnának a Serie B-be, és ott játéklehetőséget kapnék. Az sincs kizárva, hogy más országba adjanak kölcsön, hiszen vannak érdeklődők, de most csapatokat nem szeretnék mondani. A nyári Európa-bajnokság is sokat fog segíteni, hogy esetleg más klubok is felfigyeljenek rám. Ez is egy nagy kiugrási lehetőség.

– A hazai rendezésű Európa-bajnokságon magasak az elvárások, hiszen szeretnének a dobogóra odaérni…
– Nyilván ez a cél. Úgy gondolom, hogy az első háromban benne vagyunk, hiszen a nagyágyúk igazából kiestek, ez egyébként meglepetés volt számomra. A németek, az osztrákok, a portugálok és a szerbek azok, akikkel versengésben vagyunk, de úgy gondolom, hogy ez a csapat már többször megmutatta, hogy képes ilyen erős ellenfelekkel szemben is felvenni a küzdelmet. Megvertük már a németeket, az olaszokat és a franciákat is, tehát olyan csapatokkal vettük fel a harcot, akik ott vannak a topfutballban.

– Mi az erőssége és a titka ennek a válogatottnak?
– Az egyik titok, hogy sok meccset játszottunk, és három-négy éve már nagyon összeszokott ez a csapat. Szinte ugyanazokból a játékosokból áll a válogatott, akikkel három éve elkezdődött a munka. A másik titok, hogy nagyon jó társaságot alkotunk, küzdünk egymásért a pályán, és a pályán kívül is barátok vagyunk, és szerintem ez nagyon fontos.

– Az olaszoknak szurkol a világbajnokságon?
– Egyértelműen nekik szurkolok. Azért is, mert nagyon megkedveltem ezt a futballt, és vannak olyan játékosaik, akik a kedvenceim közé tartoznak. Például Pirlo, akit remek játékosnak tartok. Elegancia jellemzi őt, és elképesztő, hogy milyen labdákat tud adni. Az olaszoknak szurkolok, és remélem, hogy nyernek ma.

– A saját posztján kik a kedvenc játékosai?
– A Milanból Constantót és Emmanuelsont mondanám, mert rájuk tudok felnézni. Ők vannak az első csapatban, tőlük lehet sokat tanulni, és ellesni dolgokat. Rengeteg meccset próbálok megnézni, mert ezen a szinten nincsenek rossz játékosok, és csak tanulni lehet tőlük.

Olvasói sztorik