Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
A másodosztály tavaszi időszakának péntek esti nyitányán az Aqvital FC Csákvár hazai pályán 4-2-re nyert a Kaposvári Rákóczi ellen. A csapatra komoly feladat vár a kiesés elleni küzdelemben, ráadásul közben még a Ferencváros ellen is helyt kellene állnia a Magyar Kupában. A Rangadó.hu érdeklődésére a csákváriak vezetőedzője (hivatalosan szakmai tanácsadója), Bognár György elmondta, hogy a kiélezett bajnoki küzdelmek miatt nem menthetik fel magukat a maximális teljesítmény alól már a Fradi-párharc előtt.
Természetesen a magyar válogatott mellett immár a német Hertha BSC csapatát is irányító Dárdai Pál is szóba került, őt emberileg és szakmailag sem félti a kettős szerepvállalástól interjúalanyunk…
– Ősszel több mérkőzése volt a Csákvárnak, amely győzelemmel vagy döntetlennel kecsegtetett, de végül elmaradt a pontszerzés. Miben sikerült javulniuk a téli felkészülés során?
– Az volt a hiányossága a csapatunknak ősszel, hogy a belső védekezésünkben nem volt meg a kellő rutin. A húszéves játékosok nem nagyon tudták egymást kisegíteni. A megoldást abban láttuk, hogy rutinos emberek kellene hátulra, akik tudják irányítani a többieket. Ezért hoztuk Szalai Tamást és Milinte Árpádot a Dunaújvárostól – kezdte Bognár György.
Vitathatatlan mesterhármas
– Elöl ősszel sem volt problémájuk?
– Nem, elöl egyáltalán nem, hiszen mindig sok helyzetünk volt és nem játszottunk rosszul. Sosem úgy kaptunk ki, hogy lekontráztak minket, vagy létszámfölényben lett volna az ellenfél. Ilyen gólokat alig kaptunk. Védőszempontból inkább a rögzített helyzetekkel voltak gondjaink, illetve technikai hibák is adódtak. A hátsó alakzat rutintalanságát az NB III-ban simán elbírtuk, mert ott nem használták ki az ellenfelek. Tíz helyzetből rúgtunk négy-öt gólt, és most, az NB II-ben is sok helyzetünk van, csak itt már nem tudjuk olyan arányban kihasználni, illetve hát hátul hibázunk kettőt-hármat, akkor megbüntetnek.
– Gajdos Zsolt mesterhármast ért el, vagy az egyik találata inkább öngól volt?
– Kapura lőtt és a védőn megpattant, ez a világon sehol nem öngól, hiszen erről a védő nem tehet.
A maximumnál is több kell
– A felcsúti akadémiáról érkezett fiatal csatárnak nem ez volt az első jó meccse Csákváron. Milyen karriert futhat be a későbbiekben?
– Az egyik meghatározó játékosa a csapatunknak. A gólérzékenysége és a hozzáállása alapján azt gondolom, hogy később az NB I-ben is kamatozhat, akár a Puskás Akadémiában is, hiszen oda tartozik. Van egy lépcsőfok, amit az eddigi kölcsönjátékai során nem nagyon tudott átlépni, de most, nálunk kinőtte magát, sokkal jobban kinyílt, mint előtte Békéscsabán. Nálunk többnyire centert játszik, nem kint a szélén, bár oda is állíthatjuk, mert ott is tud játszani. Serdülőkora óta ismerem Felcsútról. Abszolút kétlábas, rendkívül jó mentalitású, nagyon szeretik a többiek is, nagyon tud hajtani és gólérzékeny. Kell ennél többet mondanom róla?!
– Bizonyára nagy élmény lesz a csákvári játékosok a Ferencváros ellen pályára lépni, de ezeknél a Magyar Kupa-meccseknél nyilván fontosabbak a hétvégi bajnokik, hiszen ott lehet megszerezni a bennmaradáshoz nélkülözhetetlenül szükséges pontokat. Hogyan oldják meg ezt a helyzetet?
– A Ferencváros elleni tévés meccset a Csákvár nem veheti félvállról! Kénytelenek leszünk a hétvégi bajnoki találkozón és a kupamérkőzéseken is a lehető legjobb teljesítményünket nyújtani. Ahhoz, hogy tisztességesen helytálljunk a Fradi ellen az Üllői úton, a maximumot kell hoznunk, vagy egy kicsit többet. Nyilván nem mehetünk oda úgy, hogy felmentjük magunkat, mondván, a hétvége fontosabb. A meccs közben, ahogy alakul az eredmény, illetve a játék képe, esetleg tudunk majd tartalékolni a hétvégére, de ezt kiindulásként nem engedhetjük meg magunknak. Amennyire lehet, meg kell nehezítenünk a Ferencváros dolgát, ez a feladat vár ránk.
A Hertha a nagyobb buktató
– Hagyjuk az ominózus szembeköpős nyilatkozatát, mert az már lerágott csont, Dárdai Pál kettős szerepvállalásával kapcsolatban viszont érdekelne a véleménye.
– Korábban sem feltétlenül a dolog szakmai részével kapcsolatban kritizáltam őt – azzal is, egyébként –, mert azon a téren kevésbé féltem. Ez a Hertha nem egy acélos társaság a Bundesligában, ő mégis vállalta a feladatot, amelytől jobban kell tartania, mint a magyar válogatottól. Hiába a közeget és odavalósi, ezen a szinten az eredmények alapján ítélik meg a munkáját. Szerintem ez lesz a nehezebb feladat számára, vagyis ezt a Herthát benntartani nehezebb, mint a magyar válogatottal valami kis sikert elérni. Ebben érzek nagyobb buktatót számára, és ez a kettő nekem most soknak tűnik, de emberileg és szakmailag sem féltem őt. Jól lépett be, ugyanazzal a mentalitással, amellyel a magyar válogatottat is felrázta. Ezzel időszakos eredmény tudott elérni, de ha nincsenek meg a képességek a játékosokban a bennmaradáshoz, akkor mit lehet csinálni? Nagyon rizikós… Bármennyire is teherbíró egy ember, és benne van a bizonyítási vágy, ez a kettős szerepvállalás nem egyszerű. A Hertha azért nagyobb feladat, mert ott hétről-hétre kell bizonyítani, a válogatottnál más a helyzet. Azt kívánom, hogy legyen szerencséje Berlinben is, mert ha azt meg tudja oldani, az belépő lesz számára, és talán furcsa, de éppen emiatt neki – a további edzői karrierje szempontjából – most nyilvánvalóan az a fontosabb.
– A Csákvárral tavaly nyáron döntetlent játszottak a Hannover ellen, felkészülési mérkőzésen. Milyen volt testközelből látni egy Bundesliga-csapatot?
– Úgy játszottunk velük egy-egyet, hogy öt-egyre ki kellett volna kapnunk a játék képe alapján, mert gyorsabbak, dinamikusabbak és nagyságrendekkel jobb képességűek voltak a mieinknél. Nem kell ecsetelni, mekkora különbség van a Bundesliga és a magyar NB II között… Akár nyerhettünk volna egy-nullra is, mert volt annyi szerencsénk, és tettünk érte, hogy nekünk is legyen néhány lehetőségünk. Ha az egész meccset nézem, akkor óriási differencia volt a Hannover javára, az egy-egy nem volt reális.
