Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A Nyíregyháza Spartacus decemberi évzáró összejövetelén nem kis meglepetést okozott, amikor Kovács Ádám elmondta, távozni szeretne a csapattól. Aztán január elején elkezdte a felkészülést, úgy nézett ki, hogy marad, de néhány napja újfent változott a kép, a támadó megint távozni akar – írja a szon.hu. A klub vezetői ragaszkodnak a szerződésben foglaltakhoz, és nem engedik el a csatárt. Kovács Ádám tehát nem utazott el a tiszaújvárosi edzőtáborozásra, hanem Nyíregyházán, az U19-csapattal készül.
– Mindenkit meglepett, amikor Kovács Ádám közölte, hogy nem érzi jól magát a csapatnál, és kérőként egy belga harmadik ligás klubról tett említést – mesélte Sipos Zoltán ügyvezető. – Akkor kértük, hogy üljünk le, és egyeztessünk vele, valamint az édesapjával. Ez megtörtént, és mivel jól teljesített az ősszel, hajlandók voltunk év közben emelni a fizetésén ötven százalékkal. Azóta kiderült, egy élvonalbeli magyar klub folyamatosan csábítja, ezért továbbra is távozni szeretne.
Mivel egy plusz kétéves szerződés köti a játékost a szabolcsi klubhoz, szeretnék megtartani, magyarul nem engedik el, csak ha kifizetik érte a kivásárlási árat.
– Vasárnapig kapott haladékot, hogy eldöntse, mit szeretne. Először azt mondta, marad, és utazik a csapattal Tiszaújvárosba, majd pár perc múlva közölte, mégsem menne az edzőtáborba, és az U19-csapattal gyakorolna – folytatta az ügyvezető. – Ragaszkodunk hozzá, hiszen tudjuk, hogy vele erősebbek lennénk. Nyáron, amikor jelezte, hogy visszatérne Nyíregyházára, örömmel fogadtuk, és szeretnénk, ha továbbra is itt maradna.
Kovács Ádám elmondta, nyáron, a szerződéskötéskor úgy állapodtak meg szóban, hogy az anyagiakra az őszi szezon végén visszatérnek.
– Ez nem történt meg, én pedig úgy érzem, hogy tettem annyit a csapatért, hogy a fizetésem ne legyen méltánytalanul kevesebb, mint jó pár csapattársamé, olyanoké is, akik a kispadon ültek – mesélte a 21 éves játékos. – Aztán valóban tárgyaltunk Sipos Zoltán ügyvezetővel, én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy többet érdemlek annál, mint amennyit kapok, mert ebből csak úgy tudok megélni, hogy édesapám anyagilag segít. Az edzőtáborba pedig azért nem utazom el, mert úgy érzem, hogy jelenlegi állapotomban nem tudnék megfelelően koncentrálni a közös munkára.
