Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről csütörtökön, a Bálna Budapest kulturális központban – írja az MTI.
Az augusztus 16-ig megtekinthető, interaktív tárlat az MTK és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) együttműködésében, a Miniszterelnökség támogatásával jött létre. A megnyitón Kirschner Péter, a Mazsike elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás olyan zsidó embereknek állít emléket, akik egykor az elit futballt képviselték, és ugyanúgy vitték a magyar labdarúgás hírét a világban, mint később Puskás Ferenc.
Deutsch Tamás, az MTK elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a magyar válogatott már 15 évvel az Aranycsapat Wembley-ben aratott győzelme előtt ezüstérmet nyert a labdarúgó-világbajnokságon.
„A magyar labdarúgás sikerei és hagyományai elképzelhetetlenek lennének magyar-zsidó, zsidó-magyar honfitársaink fantasztikus hozzájárulása nélkül” – tette hozzá az elnök, aki büszkén említette meg, hogy Jonathan Wilson Futballforradalmak című könyvében a Dunai Iskola, s annak magyar ága önálló fejezetet képvisel.
Az interaktív tárlaton 11 játékos – köztük minden idők legsikeresebb magyar trénere, Guttmann Béla, valamint a többek között az Internél is játszó, majd edzősködő Weisz Árpád –, továbbá egy edző, a Real Madridot első bajnoki címére vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg. Deutsch Tamás szerint azonban még ennél jó néhányszor több sportoló és edző neve is elférne a dicsőségtáblán.
„Van mire büszkének lennünk, mert a magyarországi polgárosult zsidóság az MTK sikereit is megalapozta – fogalmazott a kék-fehér klub elnöke. – De van miért szégyenkeznünk is, mert szívszorító az a gyűlölet, az az embertelenség, amely pillanatok alatt pusztította el évtizedek közös, megfeszített munkáját” – fűzte hozzá, utalva arra, hogy a magyar-zsidó sportemberek sikereit kegyetlen erőszakkal roppantották meg a náci és a kommunista diktatúrák.
„Kiállításunk méltó emléket állít a vészkorszakban meghurcolt és meggyilkolt sportolóknak, edzőknek, sportvezetőknek” – jelentette ki beszéde végén Deutsch Tamás, aki szerint „csak akkor állíthatjuk helyre a futballmágusok és labdazsonglőrök országát, ha a kiállításon bemutatott értékrendet adjuk át a fiataloknak”.
A tárlat létrejöttében jelentős szerepet vállaló Deák Andrea, a Mazsike ügyvezetője azt mondta: „Magyarország az 1867-es kiegyezéstől egy fantasztikus fél évszázadot tudhat magáénak, s a kiállítás most egy olyan területre hívja fel a figyelmet, amelynek történelmi vonatkozásairól keveset beszélünk, ez pedig a magyar labdarúgás kialakulása és fejlődése”.
Emlékeztetett arra, hogy Guttmann Béláék olyan korban sajátították el tudományukat, amikor a kedvező kultúrpolitika és sportpolitika mindent megtett annak érdekében, hogy a szabadidő- és a versenysport méltó módon induljon el, és rövid időn belül nemzetközi szintre jusson.
„Amikor irigykedve nézzük a mai elit futballt, vegyük számba, hány magyar focista és szakember tette le napjaink nemzetközi labdarúgásában kimagasló eredményeket elérő klubjai sikereinek alapjait” – fogalmazott a Mazsike ügyvezetője, aki szerint ezen emberek emléke eddig gyakorlatilag teljesen feledésbe merült.
