NB I

„Nem tartom helyesnek és korrektnek”

A Sportjogász állásfoglalása szerint a Kabát Péterrel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás összhangban áll a sportszerűség érdekével.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Továbbra is kérdéses, hogy az Újpest rutinos csatára, újdonsült csapatkapitánya, Kabát Péter játszhat-e a pénteki, Ferencváros elleni derbin. Mint ismert, a Diósgyőr elleni találkozón megrúgta Lazar Marjanovicsot, aki nem sérült meg, ráadásul a játékvezető nem látta az esetet, tehát nem is adott érte sárga vagy piros lapot, de az MLSZ fegyelmi bizottsága a tévéfelvétel alapján két meccsről eltiltotta.

A Haladás elleni találkozó volt az első, amit ki kell hagynia, és az FTC elleni lesz a második. A tárgyalás megtartása iránti kérelem után sem változott a helyzet, bár a testület eljárási hibát vétett, kedden mégsem változtatott az ítéletén, de Kabát fellebbezett, így csütörtökig még reménykedhet.

A kiváló csatár a SportKlub televízió dodzsem című műsorában elmondta, korábban elszenvedője volt egy hasonló esetnek, de akkor a vétkest nem tiltották el.

– Nem akartam sérülést okozni, egész pályafutásom során nem okoztam senkinek. Engem már sokszor megrúgtak, két éve is megrúgtak Szombathelyen – nem akarom mondani, hogy kicsoda –, eltört a szárkapocscsontom, de ő nem lett így megbüntetve, mint én, videofelvétel alapján. Azt hiszem, talán egy sárga lapot kapott, de nem állították ki – mesélte Kabát Péter. – Ha kiállított volna a bíró a meccsen, egy szót nem szólnék, de utólag, videofelvétel alapján nem tartom helyesnek és korrektnek. Nem akartam és nem szándékosan tettem, de tényleg szabálytalan volt. Nem is tudom, kit tiltottak el így utólag, nem emlékszem rá, mert ez nem mostanában volt. Hogy most pont velem történik, az eléggé rosszul esik. Nekem az fáj a legjobban, hogy pont a derbi van benne, mert ez az álmaim meccse. Amikor nyáron sorsolnak, azt nézem meg először, mikor játszunk otthon a Fradival. Butaságot csináltam, de ezt a meccset nem szeretném kihagyni, és remélem, ezt meg is tudjuk beszélni.

Kabát Péter nem feltételezi, hogy azért tiltották el két meccsre, hogy ne játszhasson a Ferencváros ellen. Ő is felvetette azt a problémakört, amivel a Rangadó.hu a múlt héten részletesen foglalkozott: ha nem közvetítette volna a tévé a meccset, valószínűleg nem került volna sor az eltiltásra, és feledésbe merül a szabálytalansága. Hangsúlyozta: lehet, hogy a televízió által nem sugárzott NB I-es meccseken is van egy-két olyan fault, ami ugyanígy eltiltást érdemelne.

A Rangadó.hu a Sportjogász állásfoglalását kérte az ügyben. Válaszukban kifejtik, hogy bár valóban előfordulhat olyan eset, amikor kamerával nem rögzített eseményen egy hasonló magatartás elkövetését nem követi fegyelmi eljárás, a sportszerűség érdekével a Kabát Péterrel szemben lefolytatott eljárás összhangban áll.

Abból az alaphelyzetből indulunk ki, hogy az adott magatartás tartalmilag fegyelmi vétségnek minősül.

A magatartást a játékvezető nem vette észre, és így a játékos sárga vagy piros lapot a mérkőzés során nem kapott. A fegyelmi szabályzat (FSZ) nem írja elő, hogy csak az a fegyelmi vétség lehet felelősségre vonás alapja, amit a játékvezető észlel, sőt az FSZ 18. § (3) bekezdése külön kiemeli: „A fegyelmi eljárás elrendelhető akkor is, ha a játékvezető nem vette észre a súlyos sportszerűtlenséget és ezért nem tudott döntést hozni.” Magyarul a szövetség a szabályzat megalkotásakor igyekezett szabályt alkotni arra az esetre is, amikor a játékvezető objektíve nincs abban a helyzetben, hogy szankcionálja a szabályszegő magatartást. Nyilvánvaló a szabályozási szándék: ilyen esetben se maradjon el a felelősségre vonás.

Videofelvétel alapján – utólag – került a fegyelmi vétség megállapításra. A sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) kormányrendelet 6. § (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

[A fegyelmi] „tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során a sportfegyelmi bizottság tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang- és filmfelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarthat.”

A kormányrendelet tehát meghatározza azon bizonyítási eszközöket, illetve azon bizonyítékokat, melyek felhasználása lehetséges a fegyelmi eljárás során. Az FSZ nem tartalmaz a bizonyításra vonatkozóan speciális rendelkezéseket. Így erre nézve a fent idézett jogszabályi rendelkezéseket kell alapul vennünk, mely lehetővé teszi a fegyelmi eljáráson a mérkőzésről készült videofelvétel megtekintését és bizonyítékként történő felhasználását.

A kormányrendelet 10. § (2) bekezdésének c) pontjából pedig megtudjuk, hogy a fegyelmi határozat indokolásának tartalmaznia kell – a többi közt – „a bizonyítási eljárás eredményeképpen a sportfegyelmi bizottság által elfogadott vagy mellőzött bizonyítékokat”.

A fegyelmi bizottság tehát értelmezésünk szerint bármilyen bizonyítékot figyelembe vehet, ami az eset összes körülményeinek a megállapításában a segítségére van, azzal a kitétellel, hogy a határozata indokolásában ki kell térnie arra, hogy melyik bizonyítékot és miért fogadta el, vagy éppen hagyta figyelmen kívül.

Összességében tehát a fenti két tény miatt a fegyelmi eljárás szabályszerűsége álláspontunk szerint nem vitatható, hiszen ugyan az MLSZ szabályzatai erről nem rendelkeznek, de a kormányrendelet maga teremti meg a videofelvételek felhasználásának lehetőségét a fegyelmi eljárásban. Álláspontunk szerint akár egy szurkoló által, a mobiltelefonjával készített felvétel is felhasználható bizonyítékként, ha annak hitelességéhez nem fér kétség.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bevezetésre került a „videobíró” intézménye. A meccs közben esetleges szankciók alkalmazására jelen esetben sem került sor videofelvétel alapján. A mérkőzés közben a versenyszabályok megtartásáról és azok esetleges szankcióiról (pl. a labda a gólvonalon kívül vagy belül volt-e, vagy hogy jár-e tizenegyes vagy szabadrúgás vagy sem) továbbra is a helyszínen jelen lévő bíró dönt.

Ettől azonban elkülönül a fegyelmi eljárás lefolytatása, és a fegyelmi eljárás során a bizonyítási eljárás. Ebben az eljárásban használható fel (és került jelen esetben is felhasználásra) bizonyítékként videofelvétel.

Abban az esetben ugyanis, ha a játékvezető észrevette volna a magatartást, vélhetően kiállította volna a játékost, majd ezt követően vélhetően ugyanígy sportfegyelmi eljárás keretében a játékost eltiltották volna bizonyos számú mérkőzéstől. Az, hogy a játékvezető nem vette észre a magatartást már önmagában a szabályokat megszegő csapatnak kedvezett – hiszen így a játékos nem került kiállításra. Ha azonban mindez még annak is az akadálya lenne, hogy ezt követően fegyelmi eljárás kerüljön lefolytatásra és a videofelvételek alapján a játékost a megfelelő fegyelmi büntetéssel lehessen sújtani, semmiképpen nem lenne logikus és sportszerű, hiszen a játékvezető egy pillanatnyi, nem a magatartás elkövetésének helyére való figyelése többszörösen kedvezhetne egy csapatnak; mindezek mellett pedig a játékosokat, sportszervezeteket nem ösztönözné kellőképpen a versenyszabályok megtartására.

Álláspontja szerint a videofelvétel felhasználásával sérülnek az egyenlő feltételek, hiszen több mérkőzést sem közvetít a televízió több kamerával.

Egyrészről – ahogyan fent is említettük – a videofelvétel egy bizonyíték volt, mégpedig nem a mérkőzésen, hanem a fegyelmi eljárásban, de ahogyan a kormányrendelet is felsorolja: pl. tanúvallomás vagy szakértői vélemény is felhasználható a fegyelmi eljárásban. Ha tehát nem áll rendelkezésre videofelvétel, de a magatartást mások is látták, vagy az bárhogyan máshogyan bizonyítható, akkor a fegyelmi eljárás során ezen bizonyítékok is felhasználhatóak, így esetenként más és más bizonyítéknak eltérő lehet a súlya.

Ha a Rangadó.hu felvetésének logikáját gondolatban tovább vinnénk, akár eljuthatnánk arra következtetésre is, hogy diszkriminatív, ha egy meccsen nincsenek nézők, mert akkor nem lehetnek tanúk sem egy esetleges fegyelmi eljárásban, míg más mérkőzéseken részt vevő nézők igen. Véleményünk szerint ez nyilvánvalóan téves jogértelmezés lenne.

Összességében tehát álláspontunk szerint – még ha elő is fordul olyan eset, hogy kamerával nem rögzített eseményen egy hasonló magatartás elkövetését nem követi fegyelmi eljárás – a fair sport érdekével a lefolytatott eljárás összhangban áll.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.